A Magyar Csillagászati Egyesület 1995/96. évi tevékenysége
Napjaink gazdasági nehézségei az Egyesület működésére is kihatnak – a csillagászat sajnos nem jár együtt csillagászati összegű bevételekkel. Az MCSE egyike azoknak az egyesületeknek, amelyek nem jelképes összegű tagdíjat szednek. 1995-ös bevételeink (3.7 millió Ft) 52%-át tették ki a tagsági díjak, míg a különféle kulturális és közművelődési pályázatokon elnyert támogatások 22%-kal járultak hozzá működésünkhöz. 1996 júniusában bocsátottuk ki az 1800. tagsági igazolványt. Egy év során kereken 250 új belépővel gyarapodott tagságunk. Ebben minden bizonnyal szerepet játszottak a nagyközönség számára szervezett programjaink, melyeket elsősorban ritka, érdekes csillagászati jelenségekhez időzítettük, továbbá szélesebb körben terjesztett szóróanyagaink. A taglétszám növelése alapvető feladat, hiszen így nemcsak tagdíjbevételhez jutunk, hanem bővülhetnek társadalmi kapcsolataink, és végső soron az a célunk, hogy minél nagyobb kör igényeit szolgálhassuk ki.
Rendezvények
A beszámolási időszakban két ízben tartottunk országos távcsöves bemutatót. Augusztus 11-én óriási sikerrel bonyolítottuk le Közelebb a csillagokhoz című országos bemutatásunkat. Ezen az estén helyi csoportjaink és társszervezeteink közreműködésével több ezer érdeklődőhöz vittük közelebb a csillagokat. A bemutatót arra az időszakra szerveztük, amikor a Szaturnusz gyűrűje éppen éléről volt látható. A Planetáriummal közösen lebonyolított „központi” rendezvényünkön mintegy 500 fő vett részt.
Kisebb sikerrel jártunk a Csillagászat Napja 1996. évi rendezvényén. Az április 11-i teljes holdfogyatkozáshoz időzített programot szó szerint elmosta az országos eső, bár több mint 30 helyszínen készültek fel a szervezők a nagy eseményre. Egyedül a budapesti Planetáriumnál gyülekezők jártak sikerrel. Az előadásokat és a vetítéseket a Planetárium előcsarnokában tartottuk meg, utána pedig a Planetárium mesterséges égboltján figyelhettük, mit kellett volna látnunk a valódi égen.
A Hyakutake-üstökös szenzációs megjelenése „jót tett” a csillagászat népszerűsítésének és Egyesületünk ismertségének is. Április 19-én, a Hármashatár-hegy tetején tartott Hyakutake-bemutatón több százan vetettek búcsúpillantást a tavaszi ég meglepetés-üstökösére.
A rendszeres klubnapjainkon tartott előadássorozatokat – Budapesten, illetve Pécsett – önkormányzati támogatással valósíthattuk meg, alkalmanként 50–60 érdeklődő számára.
Egyesületünk 1996-ban ünnepelte megalakulásának ötvenedik évfordulóját. Ehhez kapcsolódva szerveztük meg a kiskunhalasi Városi Obszervatóriummal közösen a Magyar Amatőrcsillagászok XVII. Országos Találkozóját, melynek alcíme: 50 éves az MCSE – Kulin György öröksége. A találkozó jó alkalmat kínált ismeretterjesztő előadásokra, ismerkedésre a kiskunhalasi és a bajai csillagvizsgálókkal, valamint a különféle csillagászati szervezetek közötti tapasztalatcserére.
Nyári táborainkat három helyszínen bonyolítottuk le, összesen több mint 300 fő részvételével. Ráktanya ’95 táborunkon közel 200 fő vett részt. A 9 éjszakás program első hetében tartottuk ifjúsági táborunkat, az utolsó két napon pedig a „korosabb” amatőrök találkozójának adtunk otthont, Meteor ’95 Távcsöves Találkozó néven. A ráktanyai táborozás során számos érdekes előadás hangzott el, de a főszerepet természetesen a csillagos ég játszotta. A legjobb éjszakákon 7.2 volt a szabad szemes határmagnitúdó! Nyilvánvaló, hogy a nyári táborozás iránt korosztálytól függetlenül nagy az igény. Sokak számára ezek a rendezvények jelentik az egyetlen lehetőséget arra, hogy a csillagos égboltot igazi pompájában figyelhessék meg. A vidéki csoportok közül a pécsiek Boldogasszonyfán (Zselic), a zalaegerszegiek Pusztaszentlászlón (Göcsej) tartottak csillagásztábort. Hagyományainkhoz híven táborainkon ismét vendégül láttunk határon túli magyar fiatalokat.
1. ábra. A Kulin-emlékfüzet címlapja
Új kezdeményezésként két időszaki napóra-kiállítás rendezésében működtünk közre. Az Iparművészeti Múzeumban az IDŐ-MÉRŐ, a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumában a Mértékem az Égbolt című kiállítást nagy érdeklődés kísérte. A kiállítási tárgyak több mint húsz magánszemély, illetve hazai múzeum gyűjteményéből származtak, legtöbbjüket a Magyar Nemzeti Múzeumtól és az Országos Műszaki Múzeumtól kölcsönöztük. Ilyen jellegű gyűjteményes kiállításra korábban nem volt példa. A kiállításokon bemutatott különleges időmérő szerkezetekről, művészi kivitelű napórákról katalógust állítottunk össze.
Kiadványok
Az Egyesület egyik legfontosabb tevékenysége az ismeretterjesztés. Elsősorban ezt szolgálja az évente 4000 példányban kiadott Meteor csillagászati évkönyv és a Meteor folyóirat, melyek nemcsak a tagsághoz jutnak el, hanem számos könyvtárhoz, művelődési intézményhez is. A Csillagászati évkönyv kiadásával sikerült megőriznünk egy több mint 70 éve megjelenő sorozat folyamatosságát, és egy fontos magyar nyelvű közlési lehetőséget a szakma művelői számára.
A havonta megjelenő Meteor példányszáma az utóbbi években folyamatosan emelkedett. Tovább növeltük ismeretterjesztő cikkeink arányát, valamint négyszín-nyomású borítókkal tettük vonzóbbá a lap küllemét – mindkét célkitűzés többletkiadásokat jelentett. A színes borító költségeit 1996 májusától a Nemzeti Kulturális Alap és a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány támogatásaiból fedeztük. Ezekből az összegekből még egy négyoldalas, színes Hyakutake-mellékletre is futotta, melyben az MCSE-tagoknak az üstökösről készített legjobb felvételeit mutattuk be.
Írásos ismeretterjesztő tevékenységünkben egyre fontosabb szerep jut az Interneten elérhető World Wide Web címlapunknak. Az ELTE Iris gépén a világ bármely részéről elérhető WWW-címlap igen látványos formában mutatja be a csillagászat eredményeit. Megtalálhatók benne a Meteor cikkei, itt azonban sokkal látványosabb formában, ugyanis a színes felvételek mellett animációk is letölthetők. Számítástechnikai tevékenységünkhöz tartozik, hogy folyamatosan megjelentettük az Egyesület tevékenységéről tájékoztatást adó elektronikus körlevelünket, illetve közreműködtünk a bajai Astrobase BBS üzemeltetésében. Az Astrobase BBS nem csak hazánk, hanem egész régiónk egyetlen telefonvonalon elérhető csillagászati-űrkutatási adatbázisa.
Alapítónk, Kulin György a magyarországi csillagászati ismeretterjesztés vitathatatlanul legkiemelkedőbb alakja. A nagy hatású ismeretterjesztő csillagász munkásságát a kiskunhalasi találkozóhoz kapcsolódó emlékfüzetben örökítettük meg. Ugyancsak emlékfüzetet jelentettünk meg Fényi Gyuláról, a napkutatás magyar úttörőjéről. Változócsillag-észlelőink számára – kibővítve és az esetleges hibákat korrigálva – újra megjelentettük a Változócsillag-katalógus című füzetet. Ismét kiadtuk a Csillagfigyelés című fényszennyezés-tájékoztatónkat, melyet – a Fővárosi Önkormányzat támogatásával – eljuttattunk a budapesti középiskoláknak és a környezetvédelemmel foglalkozó tanároknak.
Hasznosak és közösségformáló erővel bírnak a helyi csoportok és szakcsoportok által megjelentetett különféle kisebb példányszámú kiadványok, mint például a Spica, a Messier Hírek, a Binary, a Vega vagy Bökönc is.
Egyesületi élet
1996. március 3-án tartottuk évi rendes közgyűlésünket, ezúttal a budaörsi Jókai Mór Művelődési Központban, közel 200 tag és érdeklődő jelenlétében. A közgyűlés sikeréhez nagyban hozzájárult a Bajai Obszervatórium Alapítvány Égre Néző Szemek című vándorkiállítása, melyet a rendezvényhez időzítettük. A közgyűlés megválasztotta az Egyesület tisztségviselőit az 1996–2000. közötti időszakra. Az elnökség: Ponori Thewrewk Aurél (elnök), dr. Balázs Lajos (alelnök), Mizser Attila (főtitkár), Sárneczky Krisztián (titkár), Tepliczky István (titkár), Holl András, Kereszturi Ákos, Keszthelyi Sándor, dr. Patkós László, Sebők György, dr. Szabados László, dr. Szatmáry Károly, Taracsák Gábor és Trupka Zoltán (elnökségi tagok). A számvizsgáló bizottság tagjai: Bakos Gáspár, dr. Kudor Gyöngyvér és Montvai György.
2. ábra. A Szaturnusz – Dán András felvételei 25 cm-es Newton-reflektorral
és saját készítésű CCD-kamerával készültek, 1995 októberében
Fontos feladat észlelőhelyeink (Ráktanya, Dág) megtartása és fejlesztése, továbbá az, hogy minél többen használják ezeket. Mindehhez kevés a tagdíjbevétel, a lehetőségekhez mérten továbbra is igyekszünk „megcélozni” a különféle kulturális pályázatokat. Az Egyesületet maguk a tagok is támogatják: van, aki munkáját, szaktudását ajánlja fel, és van, aki vállalkozásán keresztül anyagilag támogatja céljainkat. A Déma-plusz Kft. a Meteor 1996. januári számát támogatta jelentős összeggel, a QUALISOFT Számítástechnikai Szövetkezet pedig az 1996-os évkönyv kiadását segítette. Reméljük, hogy példájukat többen is követik.
Az MCSE – hazánk legnagyobb létszámú csillagászati egyesülete – eredményes évet zárt (bár manapság már a túlélést is eredménynek szokás mondani), és minden bizonnyal eredményes évek előtt áll. Talán egyszer alapvető gondjaink is megoldódnak, lesz állandó és saját székhelyünk, csillagvizsgálónk, ez azonban jelenlegi anyagi lehetőségeinket egy nagyságrenddel meghaladja. Az MCSE eredményei persze legalább annyira köszönhetők a tagságnak, mint a vezetésnek, és hogy mivé fejlődünk, az is legalább annyira múlik az Egyesület tagjain, mint a választott vezetőkön.
3. ábra. Az AH Herculis Z Cam típusú törpe nóva változócsillag 1995-ös fénygörbéje az MCSE Változócsillag Szakcsoportjának adatai alapján. Az adatokat Kiss László dolgozta fel
