Nyári észleléseink

Szabadszemes jelenségek
Hold-Mars együttállás
Észlelő: Rezsabek Nándor; Rezsabek Nándorné
Dátum: 2001.09.24.
Időpont: kb. 19:11 NYISZ
Légkör: derült idő
Észlelés helye: Budapest, VII. kerület, Damjanich utca, Rottenbiller utca sarok
Leírás: látványos együttállás Földünk "hűséges" kísérőjével és a vörös
bolygóval. A városi fények ezúttal nem zavaróak, sőt szép hátteret adnak az
égi jelenséghez. A két objektum körülbelül 4° távolságban látszik egymástól.

Mars – Nunki (sigma Sagittarii) – fi Sagittarii együttállás
Észlelő: Rezsabek Nándor
Dátum: 2001.09.28.
Időpont: 21:16-21:17 NYISZ
Légkör: Nyugodtság: 6; Átlátszóság: 2-3
Észlelés helye: Harta, József Attila utca 31.
Leírás: gyönyörű hármas együttállás a Marssal és a Sagittarius két fényes csillagával.
A három objektum egy majdnem egyenlő oldalú háromszöget formáz, amelyben az
égitestek 1° távolságra helyezkednek el egymástól.

Változócsillagok
Észlelő: Rezsabek Nándor
Névkód: Rez

R CrB (RCB)
H-szám: 1544+28a
Műszer: Tento, 7×50, binokulár
JD: 2 452 154,3, mv: 6,3; JD: 2 452 181,2, mv: 6,3

T Cep (M)
H-szám: 2108+68
Műszer: Tento, 7×50, binokulár
JD: 2 452 181,3, mv: 6,8

alfa Her (SRC)
H-szám: 1710+14
Műszer: szabadszemes megfigyelés
JD: 2 452 181,3, mv: 3,0:

mü Cep (SRC)
H-szám: 2140+58
Műszer: szabadszemes megfigyelés
JD: 2 452 154,3, mv: 3,7; JD: 2 452 181,3, mv: 3,8

Melléknap-megfigyelés
Vinczúr Balázs beszámolója következik.
"Ma fantasztikus melléknapot láttam! Ma, tehát 2001.10.16-n 15:38-kor vettem
észre (Kalocsán), de akkor már szerintem ott volt egy ideje.
A Naptól északi és déli irányban kb. 25°-ra (2 és fél tenyér távolságra) vettem
észre őket. Az északi sokkal fényesebb és nagyobb volt, mint a déli. (1-es ábra)
15:50 körül már nagyobb kiterjedésű volt, és az északi irányban levő alatt még
egy melléknap megjelent (a felhőzet "szaggatottsága" miatt gondolom).
(2-es ábra)
16:05-kor már a buszon ültem hazafelé, akkor már "nagyra nőtt" a melléknap,
pedig én azt hittem, hogy 2 perc és vége lesz… De hála istennek nem így lett.
Az északi egész nagy lett, és egy halvány körvonalat is lehetett sejteni. (3-as
ábra)
16:35-kor már otthonról észleltem az eseményt, de addigra már egész elhalványodott,
az északi el is tűnt. (4-es ábra)
Ez még mind nem volt elég: nem sokkal napnyugta előtt észrevettem a Naptól északkeleti
irányban kb. 50°-ra egy nagyon nagy, elég elmosódott, halvány melléknapot. Kb.
8-10° átmérőjű volt.
Az idő: nyugodt, szélcsendes (a felhők sem mozgolódtak), elmosódott, és igen
áttetsző felhők voltak megfigyelhetők csoportokban.
Az eseményt Balaton Laci Pécsről nem látta (riasztottam a jelenség észlelésének
kezdetén)."

Készítette: Vinczúr Balázs

A jelenséget Rezsabek Nándor is látta Harta mellett. Észlelési naplójában
a következő adatok szerepelnek:
"Dátum: 2001. október 16.
Légkör: T=2
Időpont: 16:08-16:10 NYISZ
Észlelés helye: Harta, Nagykékes
Leírás: a Naptól 20 fokkal északra elhelyezkedő, vele azonos horizont feletti
magasságban ragyogó melléknap. Először fénye és formája is megegyezik a valós
égitestével, majd alaktalan, szivárványszerű "objektummá" válik.
Időpont: 16:20-16:22 NYISZ
Észlelés helye: Harta, Kiskékes, Ilonka-dűlő
Leírás: az előzőleg észlelt melléknappal ellenkező oldalon, a Naptól 20 fokkal
délre elhelyezkedő, vele azonos horizont feletti magasságban ragyogó jelenség.
Hasonlóképpen szivárványszerű "objektummá" alakul rövid idő után.

 

Napészlelés

Dátum: 2001. szeptember 29.
Idő: 11:30 UT
Távcső: 25 cm SC (Meade LX-200 12")
Nagyítás: 80x, 125x
Légköri nyugodtság: 7
Légköri átlátszóság: 3
Észlelő: Morvai József
Észlelés helye: Fülöpszállás
P0= 25,84
B0= 6,81
Leírás: nyugodt légkör mellett, elfogadható átlátszóság mellett figyeltem
meg a napfelszínt, amely nagyon változatos képet mutatott: gyakorlatilag
az égitest egész felszíne napfoltokkal tarkított volt. Néhány foltcsoportot
nagyobb nagyítás mellett (125x) is lerajzoltam.

Az 1. foltcsoport (125x nagyítás)
A 2. foltcsoport (125x nagyítás)
{mosimage}
A 3. foltcsoport (125x nagyítás)

Készítette: Morvai József

Nyári észleléseink

 

Észlelőtábor

Helyszín: Kalimajor, Teleki Kastély

2001. július 13/14. péntek-szombat, 1:30-4:18 UT

Pénteken lencse-, illetve tükörvégre került az időszak fényes üstököse, a
C/2001 A2 LINEAR. A vonuló felhőzet miatt csak hajnali 3 óra után sikerült
észlelni, amikor már a kb. 45 %-os hold is fenn volt. A fényes égi háttér előtt
egy kis szemmeresztgetés után így is sikerült észrevenni az üstökös diffúz
pacáját. Ezen az éjszakán megnéztünk néhány "kommersz", fényesebb
mély-ég objektumot (pl. M57) és jobb híján a Hold terminátor közeli területeiről
készítettünk rajzokat.

Objektum: Erathostenes kráter
Időpont: 2001. július 14. 0:55 UT
Holdfázis: 23d 12h 57m
Légkör: S=6, T=3, párás, vonuló cirrusok
Műszer: 150/2250 Zeiss-Meniscas Schmidt-Cassegrain rendszerű
tükrös távcső (Kecskeméti Planetárium műszere)
Nagyítás: 375x
Leírás: A terminátor közeli kerek kráter látványa megkapó
volt. A közelben látható a Kopernikusz kiemelkedése, amely a rajz
bal felső sarkában található. Az Erathosteneshez tartozó további
kis kiemelkedések még a sötétben lévő oldalra is átnyúltak. Hasonló
jelenséget a terminátor mentén több helyütt is megfigyeltünk.
 

 

2001. július 14/15. szombat-vasárnap, 23:00-2:30 UT

"Este még több résztvevővel (pl. a dunaújvárosi csoport is képviseltette
magát), távcsővel és lelkesedéssel készültünk az észlelésre. Az ég kicsit jobb
volt, mint előző este, de a felbukkanó cirrusok miatt néha szüneteket kellett
tartanunk. Csővégre kerültek az Mars, az M13 gömbhalmaz, az M27 Súlyzó-köd,
az M57 Lyra gyűrűsköd és "természetesen" a fényesedő üstökös. Nagy
élményt jelentett, hogy a diffúz paca környező csillagokhoz viszonyított elmozdulását
a megfigyelés ideje alatt határozottan érzékeltük. Hajnali fél háromkor a kelő
hold hatására fényesedő égi háttér és a rengeteg szúnyog miatt szétszereltük
a távcsöveket és lepihentünk.

Műszerek:
Newton-reflektor, 110/830,
ZEISS binokulár, 8×30,
Dobson-távcső, 200/1185,
SOTEM binokulár, 10×50;
BRESSER GALAXIA /S Newton-reflektor, 114/900,
DANUBIA DÖRR MARS 60 refraktor, 60/700,
150/2250 Zeiss Meniscas (Kecskeméti Planetárium)

Megfigyelők: Lang Péter, Romsics Bence, Simon Attila, Morvai József,
Morvai Anikó, Balaton László, Ferenczi Béla, Lipták István és családja, Vén
István és családja, Hollósi Botond, Rezsabek Nándor, Gottschall Péter, Takács
Ádám, Zsikla Anita, Oroszi Zoltán, Lőkös család, Wéber Helga, Páczai György,
Járdi Mihály és családja, Vinczúr Balázs

Objektum: mü Cephei (SRC)
H-szám: 2140+58
Megfigyelő: Rezsabek Nándor
Névkód: Rez
Dátum:
2001. július 14.
JD: 2 452 105,3
Műszer: szabadszemes megfigyelés
Légkör: Nyugodtság: 7; Átlátszóság: 3-4
mv: 3,8

2001. július 15/16. vasárnap-hétfő, 23:00-2:30 NYISZ

"Aznap estére már csak kb. 25 fő maradt a helyszínen. A délutáni időjárás
is ijesztgetett bennünket: elkezdett felhősödni. Azonban hamarosan kitisztult,
és az esti vacsora után a helyszínen még sohasem tapasztalt csodálatos égbolt
várt minket: a Tejút csillagai sziporkáztak, a Scutum-felhő vakított, a Pegazus
négyszögében számtalan csillag volt megszámolható…
A 6 meghívott kecskeméti általános iskolás gyermeknek elkezdtük mesélni az
égbolt csodáit. Elmeséltük, hogyan találják meg a Sarkcsillagot, mi a Tejút,
megmutattuk az ismertebb csillagképeket: a Kis- és a Nagygöncölt, a Hattyút,
a Lantot, a Cassiopeia-t és a Pegazust. Kipakoltuk a távcsöveket a kijelölt
észlelőrétre és lekapcsoltattunk minden világítást, hogy teljes legyen a sötétség..
Most jött az észlelés java. Először rövid előadás keretében bemutatót tartottunk
a gyerkőcöknek, majd a saját örömünkre észlelünk. Aznap este minden összejött:
az ég legelső produkciója egy hatalmas, hosszú és fényes tűzgömb volt. A meteor
kb. 2-2 és fél másodpercen keresztül, 50 fokon keresztül haladt az égen, a
Pegazustól a Scutumon át kb. a Skorpióig tartott a nyomvonala. Fényességét
-6 magnitúdóra becsültük. Többen hanghatást is hallani véltek. (Én csak a megfigyelők
meglepődést tükröző morajlását hallottam… :-)) A meteor középtájban kicsit
elhalványodott, majd újra felfényesedett és több másodpercig tartó nyomot hagyott.
Később még több, -1, -2 és ettől halványabb, de látványos hullócsillagot láttunk,
aminek főleg a fiatalok örültek nagyon. A gömbhalmazok típuspéldáját (M13)
a kitűnő 200/1185-ös Dobson távcső teljesen csillagaira bontotta. Még a mi
lábunk is földbe gyökerezett a látványtól, nem csoda, hogy a fiatalok is alig
várták, hogy a távcsőbe pillanthassanak. Az M11 Vadkacsa-halmaz szintén fantasztikus
látványt nyújtott, az M31-32 pedig csak úgy vakított a távcsövekben. A későbbiekben
a távcsövet és a szúnyogriasztót váltogattuk egymás között, de kitartottunk.
Következett az M27, a khi és h Persei ikerhalmaz, az M26, a csillagaira bontott,
gyönyörű M3 gömbhalmaz (CVn), majd a ritkán észlelt Ophiucus-objektumok: az
M10 és az M12. A Pegazus M15 gömbhalmaza elsőre nagyon tömör szerkezetű volt,
és nagy nagyítással sem sikerült csillagokra bontani. Simon Attila 114/900-as
Newtonjával ezután a nehezebben megtalálható, 13,3 magnitúdó fényességű NGC
7331 galaxissal próbálkozott. Hosszas keresés után meg is találta az elnyúlt
alakú spirált. Az est krémje amatőrcsillagász körünk névadója, a Neptunusz
volt. A távoli bolygó még nagy nagyítás (200-300x) mellett sem volt korong
alakú, de kék színe egyértelmű volt. Az Uránusz kis fehér csillagként volt
megfigyelhető, szintén a Bak csillagképben. Nagy nagyítással éppen hogy észre
lehetett venni különbözőségét a közelében látható csillagoktól.
Eközben többször és több műszerrel is észleltük a már említett üstököst. Észrevettük,
hogy az üstökös rendelkezik csóvával. Mivel nem voltunk biztosak a dolgunkban,
mindannyian feljegyeztük a csóva irányát. Az eredmény: PA210 irányban mindannyian
láttunk csóvát, kb. fél-egy fok hosszan. A három nap alatt tehát jelentős elmozdulást
és változást figyelhettünk meg az égitesten.

 

Tűzgömb- és meteormegfigyelés:

Időpont: 2001. július 15. 23:14 NYISZ (21:14 UT)
Megfigyelők: Simon Attila, Romsics Bence, Balaton László, Vinczúr
Balázs + érdeklődők: Kutasi Zoltán, Szabó József, Lázár Szilvia, Bobán Judit,
Szentgyörgyi Éva, Barta Mónika
Légkör: T=5, S=9, Hmg: 5,8m
Fényesség: -6m
Hossz: 50-55 fok (Halak-Scutum-Scorpius)
Leírás: fényes, zöldesfehér színű tűzgömb, nyomot hagyott, amely hamarosan
el is illant
Időtartam: 2-2,5 másodperc
Hanghatás: nincs (nem megbízható)

Időpont: 2001. július 15. 22:33 UT
Megfigyelők: Simon Attila, Romsics Bence, Balaton László, Vinczúr
Balázs + érdeklődők: Kutasi Zoltán, Szabó József, Lázár Szilvia, Bobán Judit,
Szentgyörgyi Éva, Barta Mónika
Légkör: T=5, S=9, Hmg: 5,8m
Fényesség: -2m
Hossz: 50-55 fok (Serpens-Libra)
Leírás: fényes, zöldesfehér színű meteor, nyomot hagyott (1 mp), amely
hamarosan el is illant
Időtartam: 1 másodperc
Hanghatás: nincs

 

Messier-megfigyelés:

Objektum: M15
Időpont: 2001. július 15. 21:00 UT
Megfigyelők: Simon Attila, Balaton László, Romsics Bence, Vinczúr
Balázs
Műszer (tul.): BRESSER GALAXIA /S Newton-reflektor, 114/900: Simon
Attila
Légkör: kitűnő égbolt, a Tejút sávja vakított, fantasztikus látvány
volt. T=5, S=9.
Leírás: 36x: A Pegazus fényes gömbhalmazát először fényes, bolyhos
csillagként észleltük. Nagyobb nagyítást (150x) alkalmazva a felületén minimális
grízesedés volt észlelhető. Néhány csillag kiemelkedett a felületéből.

Objektum: M13
Időpont:
2001. július 15. 21:20 UT
Megfigyelők: Simon Attila, Balaton László, Romsics Bence, Vinczúr Balázs
Műszerek (tul.): Dobson-távcső, 200/1185: Romsics Bence, BRESSER GALAXIA
/S Newton-reflektor, 114/900: Simon Attila
Légkör: kitűnő égbolt, a Tejút sávja vakított, fantasztikus látvány
volt. T=5, S=9.
Leírás: A Dobson 135x nagyításnál gyönyörűen felbontotta csillagaira
a gömbhalmazt. Lélegzetelállító látvány. Teljesen felbontott halmaz, csillagokkal
gazdagon telehintett LM.

Objektum: M12
Időpont: 2001. július 15. 22:00 UT
Megfigyelők: Simon Attila, Balaton László, Romsics Bence, Vinczúr
Balázs
Műszer (tul.): BRESSER GALAXIA /S Newton-reflektor, 114/900: Simon
Attila
Légkör: kitűnő égbolt, a Tejút sávja vakított, fantasztikus látvány
volt. T=5, S=9.
Leírás: Tömör, fényes gömbhalmaz, felületén néhány csillag található.
Nagyobb nagyításnál sem látható rajta több részlet.

Objektum: M10
Időpont: 2001. július 15. 22:20 UT
Megfigyelők: Simon Attila, Balaton László, Romsics Bence, Vinczúr
Balázs
Műszer (tul.): BRESSER GALAXIA /S Newton-reflektor, 114/900: Simon
Attila
Légkör: kitűnő égbolt, a Tejút sávja vakított, fantasztikus látvány
volt. T=5, S=9.
Leírás: Fényesebb, mint az M12, látványosabb gömbhalmaz.

 

Mély-ég megfigyelés:

Objektum: NGC 7331
Időpont: 2001. július 16. 0:30 UT
Megfigyelő: Simon Attila, Balaton László, Romsics Bence
Műszer: BRESSER GALAXIA /S Newton-reflektor, 114/900: Simon Attila
Légkör: kitűnő égbolt, a Tejút sávja vakított, fantasztikus látvány
volt. T=5, S=9.
Leírás:
36x: Fényes középponti mag, kb. É-D-i irányban (1:3 arányban) megnyúlt spirálgalaxis
a Pegazus északi részén.
100x: EL-sal megfigyelhető a galaxismagot övező halvány halo is.

 

A C/2001 A2 LINEAR üstökös észlelésének összefoglalója

 

Forrás: Sky & Tel.

 

A megfigyelések helyszíne: Kalimajor, Teleki Kastély (Solt és Harta között)


2001. július 13/14.
péntek-szombat, 1:30-4:18 NYISZ

Műszer: 150/2250 Zeiss Meniscas (Kecskeméti Planetárium) Schmidt-Cassegrain
rendszerű tükrös távcső
Megfigyelők: Morvai József, Balaton László, Simon Attila
Légkör: Rossz átlátszóság és párás égbolt mellett próbálkoztunk az
észleléssel. Fényes égi háttér (Hold 48% fázis), fátyolfelhők zavarták a
megfigyelést. T=2, S=4.
Leírás: EL-sal pillantottuk meg hosszas keresés után az előre jelzett
helyen. Fényességbecslés nem történt. Diffúz folt, részletek nélkül, homogén.
DC=3.
Alkalmazott nagyítás: 90x

2001. július 14/15. szombat-vasárnap, 23:00-2:30
NYISZ

Műszerek és megfigyelők:
Newton-reflektor, 110/830: Lang Péter
ZEISS binokulár, 8×30, Dobson-távcső, 200/1185: Romsics Bence
BRESSER GALAXIA /S Newton-reflektor, 114/900: Simon Attila
150/2250 Zeiss Meniscas (Kecskeméti Planetárium) Schmidt-Cassegrain: Morvai
József, Balaton László
További megfigyelők: Ferenczi Béla, Lipták István, Vén István, Hollósi
Botond, Rezsabek Nándor, Gottschall Péter, Takács Ádám, Zsikla Anita
Légkör: Rossz átlátszóság és párás égbolt mellett próbálkoztunk az
észleléssel. Vonuló cirrusok zavarták a megfigyelést. T=3, S=4.
Leírás: Könnyen megpillantottuk az aznapra előre jelzett helyen. Fényességbecslés
nem történt öh ismeretének hiányában. Fényes mag volt megfigyelhető, de nem
pontszerű, inkább diffúz. DC=3. A megfigyelések között eltelt 2 óra alatt
a csillagokhoz viszonyítva az elmozdulás érzékelhető volt.
Alkalmazott nagyítások:
Dobson-távcső, 200/1185: 50x
BRESSER GALAXIA /S Newton-reflektor, 114/900: 36x
150/2250 Zeiss Meniscas: 56x

2001. július 15/16. vasárnap-hétfő, 23:00-2:30 NYISZ

Műszerek és megfigyelők:
ZEISS binokulár, 8×30, Dobson-távcső, 200/1185: Romsics Bence
BRESSER GALAXIA /S Newton-reflektor, 114/900: Simon Attila
További megfigyelők: Balaton László, Vinczúr Balázs, Kutasi Zoltán,
Szabó József, Lázár Szilvia, Bobán Judit, Szentgyörgyi Éva, Barta Mónika
Légkör: kitűnő égbolt, a Tejút sávja vakított, fantasztikus látvány
volt. T=5, S=9.
Leírás: A három megfigyelő (Simon, Romsics, Balaton) párhuzamos megfigyelése
szerint csóva volt megfigyelhető kb. 0,5-1 fok hosszúságban PA220 fok irányban.
(Ebben mindhárom észlelő egyetértett.) Továbbra is diffúz, homogén foltocskaként
észleltük, jelentősebb fényesedés nélkül. A DC-t 3-asra becsültük.
Alkalmazott nagyítások:
Dobson-távcső, 200/1185: 50x
BRESSER GALAXIA /S Newton-reflektor, 114/900: 36x

 

Táboron kívüli megfigyelés:

Észlelő neve: Rezsabek Nándor
Dátum: 2001.07.28.
Időpont: 23:18-23:27 NYISZ
Légkör: Nyugodtság: 7; Átlátszóság: 3-4; holdfény
Műszer: Tento, 7×50, binokulár
Észlelés helye: Harta, József Attila utca 31.
Horizont feletti magasság: 50°
Összfényesség: 7m
Szabadszemes határmagnitúdó az üstökösnél: 5m
Kóma: Alakja: paca
Sűrűsödési foka (DC): 0
Leírás: csak hosszas szemmeresztgetés után, EL-sal pillantottam meg
a teljesen diffúz pacaként látszó üstököst (a növekvő fázisú Hold fénye zavarólag
hatott); csóvát nem láttam

 

Egy táboron kívül
végzett üstökösmegfigyelés:

Észlelő neve: Rezsabek
Nándor
Dátum: 2001.07.28.
Időpont: 23:18-23:27 NYISZ
Légkör: Nyugodtság: 7; Átlátszóság: 3-4; holdfény
Műszer: Tento, 7×50, binokulár
Észlelés helye: Harta, József Attila utca 31.
Horizont feletti magasság: 50°
Összfényesség: 7m
Szabadszemes határmagnitúdó az üstökösnél: 5m
Kóma: alakja: paca
Sűrűsödési foka (DC): 0
Leírás: csak hosszas szemmeresztgetés után, EL-sal pillantottam meg a teljesen
diffúz pacaként látszó üstököst (a növekvő fázisú Hold fénye zavarólag hatott);
csóvát nem láttam

 

Mars-észlelés

Dátum: 2001. jún. 16.
Időpont: 21:23-24:26 UT
Légköri
nyugodtság:
8
Átlátszóság: 4-5
CM: 106,4 fok
Távcső: 200/1185 Dobson-távcső
Nagyítás: 132x
Észlelő: Rezsabek Nándor
Észlelés
helye:
Harta, Petőfi
S. u. 47.
Leírás

– a bolygókorong
látszó mérete igen nagy
– a felszíni alakzatok közül egyértelműen azonosítható egy sötét régió
a bolygó nyugati pereménél. Ez a Mare Erythraeum. Az intenzitásérték
3.
– a felszín többi részét a sivatagos területek alkotják. Az intenzitási
érték 7.

A nyáron végzett
változócsillag-észleléseinket Rezsabek Nándor foglalta össze:

"Az elmúlt időszak
igen gazdag változós termést hozott csoportunk életében. A kezdő lökést ezúttal
Bagó Balázs kalocsai tagtársunk – régi, tapasztalt amatőr – adta, aki június
16/17-i összejövetelünkön, illetve lapunk július-augusztusi számában "Hasznos
tippek változócsillagok ťházilagosŤ észleléséhez" címmel tartott előadást,
illetve írt cikket.
Az előadást követő közös észleléskor 4 tagunk végzett értékelhető fényességbecsléseket.
Sajnos az észlelést irányító, és e téren kezdő tagjainkat okító Balázs adatai
nem futottak be lapzártáig. Rajta kívül Járdi Mihály, Simon Attila és Rezsabek
Nándor vett részt aktívan a megfigyelésben. 2 452 077,4 JD-kor, egy 152/1470-es
Dobsonnal az S UMa mira változót Járdi 8,1, míg Simon 8,2 magnitúdónak látta.
A másik felkeresett népszerű mira a T UMa volt; ezt Járdi 9,2-nek, Simon 9,1-nek,
Rezsabek pedig 9,3-nak látta. Ezen az éjjelen Rezsabektől született még egy
R CrB becslés is: 6,3m volt az eruptív csillag fényessége.
Nyári táborunkban szervezett formában nem folyt változózás, de Rezsabek július
14-én, 2 452 105,3 JD-kor szabad szemmel becsülte meg a m Cep, a Gránátcsillag
fényességét. Az ekkor maximuma környékén tanyázó félszabályos változó (SRC)
3,8 magnitúdónak mutatkozott.
A következő észlelések július 28-án születtek (JD 2 452 119,3). Rezsabek ekkor
a m Cep-et szabad szemmel még fényesebbnek, 3,6m -nak látta; az R CrB 7×50-es
binokulárral vizsgálva pedig 6,4m volt. Megfigyelésre került a maximuma környékén
járó mira változó, a T Cep is: 5,4 magnitúdóval ragyogott (a használt műszer
szintén az előbb említett Tento binokli volt). Az észlelést az MCSE-VCSSZ programjában
nem szereplő, de az érdeklődésre mindenképp számot tartó két csillag szabadszemes
megfigyelése egészítette ki. A klasszikus cefeida (DCEP), a d Cephei 4,1 magnitúdónak
mutatkozott; míg az eruptív csillagok családjába tartozó g Cassiopeiae (GCAS-típus)
– amelynek változását az egyenlítőnél kialakuló anyagkiáramlás, majd az így
létrejövő gyűrű /korong okozza – 2,3m volt."
Augusztus 18-án, 2 452 140,3 JD-kor Rezsabek az R CrB-t 6,3-nak (7×50-es binokulárral),
a T Cep-et 5,8-nak (7×50-es binokulárral), a m Cep-et pedig 3,7-nek (szabadszemmel)
becsülte. Ezeken kívül terítékre került még egy késői színképtípusú félszabályos
változó, az a Her, mely 3,0 magnitúdós volt (szabadszemmel).

 

Perseida-megfigyelés:

(Balaton László beszámolója)
"A szombaton nem túl reménykeltő időjárás ellenére a hétvégi perseidázás
pozitív eredménnyel zárult. Fülöpszállásra, egy már jól bevált, sötét észlelőhelyre
szerveztük a 2001. augusztus 11/12. éjszakai megfigyelést. Ezt azonban meghiúsította
a folyamatos esőzés.
Másnap már ugyan kevesebben, de elszántan készültünk újra a meteorhullásra.
Morvai Józsi, Rupcsó Magdi, Kiss Klaudia, Zsikla Anikó, Zsikla Anita és Balaton
László este 11 órakor (NYISZ) kezdte az észlelést. A megfigyelés egy-másfél
órája alatt 51 darab fényes meteort figyeltünk meg. Részletes adatfelvétel
nem
történt, de azt megállapítottuk, hogy a meteorok kb. 70 %-a volt Perseida,
a többi sporadikus lehetett. Legtöbbjük igen gyors és fényes volt, és igen
sok
hagyott fényes nyomot. A hideg ellenére jó hangulatban telt az észlelés, amelyet
hajnali fél 1 tájban zártunk. Felkelt ugyanis az előző naphoz képest már kedvezőbb
fázist mutató Hold és a horizont fölött 30 fokos magasságban körbe-körbe befelhősödött.
Az egyre hűvösebb talajközeli mikroklíma is megerősített bennünket abban, hogy
ideje hazamenni. Nézzük a dolgok jó oldalát: ugyan a szombati "nagy" észlelés
(részletes adatfelvétel, térképrajzolás, a csoport összejövetele, szimultán
észlelés más helyi csoportokkal) elmaradt, de másnap tiszta ég, vakító Tejút,
a maximumhoz való közelebbi időpont és kedvezőbb holdfázis kárpótolt minket
ezért.
Simon Attila Géderlakon az előző csoporttól függetlenül észlelt és a 23 órától
(NYISZ) hajnali 3-ig tartó észlelés során mintegy 250 meteort látott. Elmondása
szerint 10-20 %-a sporadikus lehetett, a többi Perseida. A hullócsillagokat
legtöbbször gyors, fényes jelenségként írta le."

 

Holdészlelés:

Lang Péter gyönyörű
holdfotókat készített 2001. augusztus 7-én 2:38 UT-kor.

{mosimage}

Ajánljuk...