230. Sobel Dava: Galilei lánya

{mosimage}

Könyvesboltokban (különösen a Plázák Alexandra Könyváruházaiban) vásárolható.

Látszólag banális a történet: egy öregedő ember és a fiatal lányának levelezése. Ennyi lenne? Hiszen mindenkinek lehet lánya, aki nyilván nála fiatalabb. Meg minden egyes leánynak van apja: vagy csillagász, vagy nem. Általában: nem.

Nemcsak külsõ terjedelmében vastag a könyv, hanem belsejében is tartalmas: hosszasan ír Galilei életérõl, koráról, körülményeirõl. Regényes stílusban, de rengeteg korabeli és eredeti forrásra támaszkodva: könyvek vagy kéziratok részleteire, magán- vagy hivatalos levelekre. Amelyek nagy részét a szerzõ vagy segítõi most kutattak fel, fordítottak le, és ott angolul és mi itt magyarul most olvashatunk elõször. Így lesz még teljesebb Galilei-képünk. Életrajzának jól ismert pontjai válnak árnyaltabbá, és sok eddig ismeretlen rész kerül elõ. Látszólag a belsõ, az intim családi szférába tartózóak, ám majd meglátjuk miként hatnak ki a csillagászra és a csillagászatra is.

A könyv másik hõse Galilei elsõ leánya, az 1600-ban született Virginia, vagy késõbbi nevén Maria Celeste. Õ volt a legelsõ távcsöves bemutató alanya: 1609-ben õ nézhetett legelsõként Galilei távcsövébe. 16 éves korától apácazárdába zárva éli életét, ám nem elzártan a világ eseményeitõl. Rajongásig szerette apját, minden érdekelte, ami apjával történt: márpedig apja nagyon is Itália, sõt a világ történéseinek és érdeklõdésének középpontjában volt. A leány alig láthatja apját: tehát állandó levelezést folytat vele. Kérdez, aggódik, informálja a közvéleményrõl, biztatja a könyvírásra, figyeli egészségét, gyógyfüveket és szereket küld, megvarrja ruhanemûit, apró kéréseivel próbálja a hiperaktív természetû Galileit nyugtatni, lefoglalni. A tudós kezdeti hírneve és sikerei mellett viharfelhõk is megjelennek, támadások és megszégyenítések is érik, mindezek lelki feldolgozásában nyújt segítséget a leány.

Persze a leány lelkivilága sem egy leányálom. Õ egész istenfélõ életét a katolikus egyháznak ajánlotta, azonban sokszor rémülten értesül arról, hogy tudós apját ugyanez az egyház (politikai és világnézeti okokból) bizony néha bántja.

Sok szépet lehetne még írni errõl a lírai, az apa-leány kapcsolat mintaszerûen bemutató kötetrõl, de inkább olvassa el mindenki maga. Sõt, vásárolja is meg, mert Galileirõl és a 17-dik század tudományos világáról, sõt a távcsöves csillagászat kezdetérõl vannak benne szép történetek, adatok, összefüggések, ábrák, metszetek, idézetek.