53. M. Zemplén Jolán: A felvidéki fizika története 1850-ig.
{mosimage}
Kapható a Budapesti Teleki Téka (Budapest, VIII., Baross u.1. tel: 267-6996), a Custos-Zöld Könyvesbolt (Budapest, II. Margit körút 7. tel: 212-5191), a Kis-Magister Könyvesbolt (Budapest, V., Magyar u. 40. tel: 327-7796) üzletekben.
Zemplén Győző (1879-1916) fizikust, műegyetemi tanárt az olaszok lelőtték az I. világháborúban, de szerencsére 5 éves Jolán leánya később szintén fizikus (és Magyarország első női fizikaprofesszora) lett, egyetemi tanár, a hazai fizika történetének kutatója. M(átrai Lászlóné). Zemplén Jolán (1911-1974) néven 1961-ben jelent meg az Akadémiai Kiadónál A magyarországi fizika története 1711-ig”, majd 1964-ben “A magyarországi fizika története a XVIII. században” című alapos, saját kutatásai alapján elkészített nagy könyvei. Ezek felerészben csillagászatiak, hiszen a korai évszázadokban az asztrológia, asztronómia, fizika, meteorológia és a világról alkotott elképzelések nagyon összefonódtak.
M. Zemplén Jolán tovább kutatott és 1973-ra elkészült a felvidéki fizika történetét feltáró anyaga, melyet nemcsak hazánkban, hanem északi szomszédunknál is terveztek kiadni. 1974-ben a professzornő elhunyt. Az anyag egy mutációja szlovák fordításban 1974-ben meg is jelent. Sajnos magyarul nem —- na ezt a hiányt pótolja most Gazda István: aki 25 év elteltével kinyomtatta ezt magyar nyelven is!
Ez a könyv legalább annyira csillagászati, mint fizikai. A 16-17. századi felvidéki kalendáriumokkal kezdi, majd Kopernikusz korai követője: a késmárki Frölich Dávid “császári és királyi matematikus” következik csillagászati műveivel. De már itt is van régi ismerősünk: az antikopernikánus Nagyszombatban csillagászatot oktató Szentiványi Márton, a főcenzor.
Kepler és Tycho barátja a csillagászkodó humanista: Jeszenszky János a prágai egyetem rektora is szoros kapcsolatban volt hazánkkal, amíg élt. Aligha szenvedett szörnyűbb halált csillagász: nyilvánosan megkínozták, nyelvét kivágták, kibelezték, végtagjait levágták, majd fejét vették, testét felnégyelték és Prága különböző helyeire szegezték ki darabjait.
De a csillagászat tovább élt, külföldi egyetemeken tanulták, hazatérve itt is oktatták, a látványosabb jelenségeket (pl. fogyatkozások, átvonulások, üstökösök) megfigyelték, értekezéseket írtak róla. Lassan: 1744-re eljutott Newton mozgástörvényeinek és optikájának híre is ide, 1756-ban már az elektromosságot is ismertetik, sőt 1770-re már a hazai katolikus fizika tankönyvekbe is belekerül Kopernikusz hipotézise a Föld keringéséről. De akkorra már a selmecbányai Hell Miksa építgeti szerte-szét csillagvizsgálóit.
Egy kis fejezet szól “Rövid áttekintés a felvidéki csillagászat fejlődéséről” címmel, de Nagyszombat, Eperjes, Lőcse, Késmárk, Pozsony, Kassa, Besztercebánya, Rimaszombat, Losonc, Selmecbánya a színhelyei ennek a könyvnek: az itteni fizikatanárok csillagászkodtak eleget: oktattak, tankönyveket írtak, észleltek, kísérleti eszközöket készítettek.
A vaskos könyv (tanári segédkönyv, egyetemi segédkönyv) a felvidéki fizika és csillagászat története, de még ennél is több, hiszen minden olyan személy munkásságát bemutatja, aki a Felvidéken született, és akár ott működött, akár külföldön, akár az ország más részére került. Mert akkor ilyesmihez még nem kellett útlevél!
