A MARSKUTATÁS TÁVLATAI
Az Aurora programban indítandó űreszköz a tervek szerint 2011-ben száll le a Mars felszínére, ahol a jelenkori életnyomokon kívül, a múltbéli marsi élet lehetősége után is nyomoz. Ez a tudományos vizsgálat a jövőbeli emberes mars-expedíciók megvalósításának érdekében történik, amely feladat ellátását három technikai egységgel fogják biztosítani. Az ExoMars rendszer áll egy keringő és egy leszállást végrehajtó egységből, amely utóbbi magán hordoz egy Mars-járót (rover). Az űreszközök két év után érkeznek a Marshoz, amelynek felszínén a hagyományos légzsákos módszerrel landolnak, majd a leszállóegységet burkoló „lufik” leeresztenek és a kitáruló napelemtáblák közül, kiszabadul a Mars-járó.
A leszállás sikerével kapcsolatban néhány szakember aggodalmának adott hangot, utalva a Beagle-2 – első európai leszállóegység – 2003-as kudarcára. Mivel az ExoMars leszállási kísérlete nagyobb és bonyolultabb feladat, sokan egy korábbi egyszerűbb landolást javasolnak, ami növelné az európai szondák biztonságát. Az új rover elődeinél jóval nagyobb távolságok megtételére lesz képes, ugyanakkor nagyobb önállósággal fog dolgozni, mint a ma ott tartózkodó amerikai Spirit és Opportunity egységek. Többek között arra is alkalmassá teszik, hogy a terep adott helyszínein akár 2 méteres mélységig is lefúrjon, amely mintákat a Pasteur nevű asztrobiológiai műszercsomagjával elemzi, ezzel képes lesz különbséget tenni az egykori és a jelenlegi életnyomok között.
A rover nagy hatótávolságával kapcsolatban az egyik fő probléma az energiaellátás, ugyanis az anyaszonda napelemtáblái még a marsi egyenlítő napfényes területein sem a leghatékonyabb áramforrások. Igaz, hogy a tervezés fázisában álló amerikai Mars Surface Laboratory szonda radioaktív energiaforrást is tartalmaz, ám a természetvédők tiltakozása miatt, eddig a Marsra nem indulhatott ilyen szonda, holott a szakemberek ezt minimális kockázatként értékelik, ami egy fékezés nélküli becsapódást is kibírna. {mosimage}
Amíg e két szonda csak a tervasztalon létezik, már megkezdődött a következő amerikai szonda, a Phoenix Mars Lander (ld. fantáziarajz) műszereinek tesztje. A NASA felderítő programjának tagja a tervek szerint 2007 augusztusában startol, és 2008-ban éri el az északi sarkvidéket, ahol ugyancsak a felszín alá fúr, és az onnan kiemelt mintákban az életnyomokat, és a víz múltbéli nyomait keresi.
