Ébredés a minimumból
A Nap aktivitása két napfoltminimum között 11,2 éves
periódust mutat. Az előző – 23-as sorszámú – napfoltciklus 2000-2002 között érte el a maximumát, majd
hosszú minimum következett, miközben 2008 elején a csillagászok hiába várták a 24-es
sz. napfoltciklus kezdetét. Központi csillagunk kissé tovább pihent a vártnál
és 2009-ben is csak holmi foltkezdemények jöttek létre a felszínén. A
gyakorlatilag üres felszínű Napra csalódottan tekintettek a csillagászok, mert
csak különös műszerekkel voltak megfigyelhetők a napfáklyák és fényesebb
területek, ám a kedvelt kitörések és napfoltok elmaradtak. A minimum már-már kezdett hasonlítani az előző, 1913-as inaktív időszakhoz,
ám újabban a szondák mérései alapján kimutatták, hogy erősödik a napszél
nyomása, és a Napból távozó részecskeáram (korpuszkuláris sugárzás) erőssége. Gázóriásunk
lassú ébredését az is bizonyítja, hogy az elmúlt néhány hónap alatt újabb
foltokat és fényesebb aktív területeket láthattunk távcsöveinkkel.
Figyelmeztetni szeretném a vállalkozó kedvű észlelőket,
hogy Napba nézni tilos! Csak eredeti, szakboltban vásárolt, AstroSolar napszűrő
fóliát használjunk, amelyet a távcső Napra néző nyílására, az objektív elé kell
feszíteni. A fokozatosan erősödő naptevékenység során egyre több napfolt várható csillagunk látható felszínén
(Fotoszféra), amelyek már egyértelműen az új napfoltciklushoz tartoznak. Reméljük,
hogy a méretesebb foltok mellett komolyabb jelenségeket is megfigyelhetünk,
amelyekre már példa is van, ugyanis 2010. március 08-án és 16-án lezajlott
néhány jelentős méretű napkitörés. A naptevékenység maximuma várhatóan 2012
táján fog bekövetkezni, amely napviharos időszakban akár komolyabb károk is
keletkezhetnek. Hevesebb napkitörések
során a Nap akár több milliárd tonna anyagot is kilövellhet a Föld irányába,
amelynek hatására – sarki fény kíséretében – komoly elektromágneses viharok jöhetnek
létre, és mindez tönkreteheti bolygónkon az elektromos berendezéseket. Példa
erre 1859 szeptembere, amikor egy napvihar miatt Amerikában és Európában
elnémultak a távírók, majd 1989-ben 6 napig áramszünet volt Québec területén. Igaz,
hogy a hosszú minimumra alapozva a kutatók 2012-re gyengébb
maximumot jeleztek, ennek ellenére az amerikai
tudományakadémia szakértőket kért fel a várható napvihar esetleges kárainak
elemzésére.
{mosimage}
Szakvéleményük szerint az élővilág semmit sem
fog érezni az egészből, de hevesebb napvihar esetén működésképtelenné válhatnak
bizonyos műszaki cikkek, az elektromos hálózat és a vízellátás, amely
problémákból eredő károk akár több billió dollárra is rúghatnak. Szerencsére 2000-2002
táján megúsztuk erősebb napvihar nélkül, és reméljük, hogy 2 év múlva is
békésen tetőzik a naptevékenység.