Lapunk története

2010-es évek

2010

2010/1. Kromoszféra-észlelésekre alkalmas naptávcsövekről ír cikket Bucsi Gábor. A Leonidák 2009-es jelentkezéséről írt összefoglalót Sárneczky Krisztián, új, részletes mélyég-észlelési kalauza első részével jelentkezik Sánta Gábor. A legkülönösebb jelenségekről mégis a szabadszemes rovat tudósít. Norvégiában különös megjelenésű égi spirál mutatkozott. A rejtély hamar megoldódott: a spirált egy meghibásodott katonai rakéta rajzolta az égre.

2010/2. A szépségen túl – olyan amatőr észlelési lehetőségekről ír Sárneczky Krisztián, amelyek a tudomány hasznára is válhatnak. Fűrész Gábornak köszönhetően végre részletes cikket olvashatunk a magyar sikerprogramról, a HATNet-ről. Ugyancsak Fűrész Gábor írt cikket az amatőr exobolygó-észlelési lehetőségekről. Stickel János DSLR fotometriai tapasztalatait osztja meg az olvasókkal. Elmondhatjuk, a 2010. februári szám szinte tematikus szám a profi-amatőr kapcsolat építése terén…

2010/3. Két kisbolygó összeütközéséről szól a vezércikk. A Csillagászat Éve padovai zárókonferenciáról írt beszámolót Mizser Attila, Galilei 1610-ben megjelent Sidereus Nunciusát Keszthelyi Sándor mutatja be. Folytatódik a HATNet soroazt, hangulatos összeállítást olvashatunk a Copernicus-kráterről. A képmelléklet tárgya ezúttal a Csillagászat Nemzetközi Éve – az itt közölt életképek azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik.

2010/4. Az év eseménye kétségkívül a február 28-i tűzgömb volt, mely rengeteg munkát adott nekünk. A 3. oldaltól a jelenséggel kapcsolatos bejelentéseket olvashatjuk. A tűzgömb hosszan megmaradó nyomáról a képmellékletben közlünk fotókat. 2009-ben a csillagászok a spájzban voltak: újabb összeállítás az év eseményeiből.

2010/5. A vezércikk ismét a február 28-i jelenséggel kapcsolatos: Megtalálták a meteoritokat. A magyarországi megfigyelések alapján szlovák csillagászoknak sikerült megtalálniuk a tűzgömb maradványait Kassától nem messze. Száz évvel ezelőtt járt földközelben a Halley-üstökös. A nevezetes év eseményeit foglalja össze Tóth Imre. Mucsi Dezső érdekes cikkben foglalja össze tükrös óriásbinokulárjának építését. Egy szimultán észlelt Leonida-tűzgömbról ír Sárneczky Krisztián. Mindez azt jelzi, hogy ismét kezd éledezni a hazai meteorészlelés…

2010/6. Vajon mennyire forgatták Kopernikusz Revolutionibusát Magyarországon? Kiderül Farkas Gábor Farkas cikkéből (Kopernikusz Magyarországon). Ismét jó napészlelési cikket olvashatunk, ezúttal Jónás Károly és Molnár Péter tollából (Granuláción innen, napfoltokon túl). A SkyMorhp adatbázis amatőr hasznosítását ismerteti Kürti István, a Krétai mélyeges expedícióról ír Sánta Gábor.

2010/7-8. A nyári összevont szám 132 oldalon jelent meg. A címlapon és a képmellékletben a namíbiai expedíció mélyég-felvételei láthatók, melyeket Éder Iván Asztrofotósként Namíbiában c. cikke egészít ki.A szokottnál terjedelmesebb hírrovatunk, és hosszabb cikket olvashatunk a Polaris-szakkör éveiről is. Két interjút közlünk, mindkettőben napfizikával foglalkozó hazai szakembereket szólaltatunk meg: Petrovay Kristófot és Ludmány Andrást.

2010/9. Szeptemberi számunk címlapja ezúttal gyermekrajzot ábrázol. Ruff István Zalán Dunaföldváron él, és igen tehetségesen rajzol és versel. Csillagászati ihletésű verseiből közlünk egy csokorra valót. Újabb magyar szupernóva-felfedezésről tudósítunk (SN 2010gn). Két cikket is közlünk az erdélyi amatőrcsillagászatról.

2010/10. Interjúalanyunk ezúttal Kiss László, a Lendület-program egyik kiváló kutatója. A Hold-rovat a Szivárvány-öböl (Sinus Iridum) érdekességeit mutatja be. A képmellékletben az őszi ég érdekesebb mélyég-objektumait mutatjuk be.

2010/11. Eltűnt a SEB, a Jupiter déli egyenlítői sávja. A címlap HST-felvétele és amatőrtársaink bolygófelvételei is szépen mutatják a drámai változást. Bemutatjuk az újjászületett tatai csillagdát. Véget ér Székács Vera háromrészes Galilei-sorozata, melyben hősünk római útjait mutatja be.

2010/12. Az EPOXI űrszonda felkereste a Hartley 2-üstököst, fantasztikus közelképeket kaptunk egy újabb üstökösmagról. A 150 évvel ezelőtt született Krúdy Jenőre emlékezünk, bemutatva még mindig meglevő egyik tükrét is. Éledezik a naptevékenység – erről számol be rovatunk. Újabb magyar szupernóva, az SN 2010jk – ez az eddigi legtávolabbi. Fényszennyezés-konferencia volt Lastovón. Befejeződik Egy év – egy kép sorozatunk.

2011

2011/1. Negyven éves a Meteor! Ladányi Tamás fantasztikus analemma-felvételével kezdődik az év. Szabó M. Gyula Kulin Györgyöt idézi meg filozofikus hangvételű cikkével. Szolárgráfokat is közlünk! Verebély László diákkori megfigyeléseit ismertetjük. A távmegfigyelés ma már az amatőrök számára is elérhető – Kürti István cikkéből ez kiderül. A változóészlelő amatőrök számára is megváltozott a világ, de még bőven vannak észlelési lehetőségek. Több is, mint valaha!

2011/2. A címlapon Horváth Attila Róbert kissé zavarbaejtően mutatja meg észlelőhelyét. A Polaris szakkörösei a NASA űrtáborában járta. Tükörcsiszoló szakkör indult a Polarisban. Az első hónapok tapasztalatairól számol be Molnár Péter. Január 4-én részleges napfogyatkozás volt. Az ország nagy része fölött borult volt az ég, de így is bőven érkeztek érdekes beszámolók.

2011/3. Létrejött a Hortobágyi Csillagoségbolt-park. A titokzatos Alphonsus-kráterrel foglalkozik Hold-rovatunk. Berkó Ernő kettőscsillag-felfedezéseinek száma meghaladta az ezret. Egészen pontosan 1111 db-nál tartott, amikor lapunk megjelent. Egy érdekes emlékérmet mutat be Maróti Tamás: 200 éve született Le Verrier.

2011/4. Ismét évforduló: 50 évvel ezelőtt repült az első űrhajós, Jurij Gagarin. Címlapunkon Tracy Caldwell Dyson űrhajósnő az ISS Kupola moduljából szemléli a Kék Bolygót. Interjút közlünk Vinkó Józseffel, a szupernóva-kutatás nemzetközileg elismert szaktekintélyével. Három magán-csillagvizsgálót is bemutatunk: a Triangulumot, Dracót és Takács András faszerkezetes kupoláját. Képmellékletünk is kapcsolódik az űrhajózás jeles évfordulójához. Ezt látják az űrhajósok: légköroptikai jelenségeket sarki fényeket, vulkánkitöréseket, ahogy csak odaföntről láthatók!

2011/5. Kilencven esztendős Ponori Thewrewk Aurél – a születésnap alkalmából Orha Zoltán beszélgetett az MCSE örökös tiszteletbeli elnökével. Szépen beindult a magyarországi videometeoros hálózat; megszületett az ötvenedik piszkési szupernóva – mindkét témáról Sárneczky Krisztián számolt be. A képmellékletben – egyebek mellett – Ábrahám Tamás nyílthalmaz-galériájában gyönyörködhetünk.

2011/6. A címlapon a Canis Minor Obszervatórium, a nagykanizsai amatőrök új közösségi csillagvizsgálója. Vértes Ernő, a Kulin György-emlékérem idei kitüntetettje mutatja be a Gothard Amatőrcsillagászati egyesületet. Hegedüs Tibor egy sikeres Asztro-fizikai roadshow-ról ír. Elhunyt Nagy Sándor, a Meteor korábbi szerkesztőbizottsági tagja.

2011/7-8. Ismét eltelt egy év, itt a Meteor nyári dupla száma! A tartalmat a linket megnyitva böngészhetjük. És eltelt 40 év is, ebből az alkalomból íme egy évfordulós videó a Meteorról a Youtube-on, sok-sok emlékképpel, régi és mai ismerőssel…

2011/9. A szeptemberi számmal búcsút intettünk a Meteor házilagos postázásának. Mostantól a Magyar Posta Zrt. Hírlap Terjesztési központ gondoskodik a Meteor borítékolásáról, kézbesítéséről Magyarországon belül. Sőt, a lapszámok már fóliázva érkeznek, nem is borítékban. A “forradalmi” változás mellett sok-sok-érdekességet is meg kell említeni. Írunk a rijekai csillagvizsgálóról, a Puskin utca napórájáról, a Nap észlelésének örömeiről és az új, magyar verziójú Hold-térképről. Gyönyörű képek a júniusi holdfogyatkozásról, fantasztikus tűzgömb-fotó a címlapon, szupernóva az Örvény-ködben – mi kell még az amatőrcsillagász-boldogsághoz?

2011/10. További látványos meteor-fotók a Meteorban! Perseida az ISS-ről, meteorzápor Ladányi Tamás fotóján és a magyar videometeoros hálózat felvételein! Szakköröseink a lengyelországi csillagászati diákolimpiáról számolnak be, Hofi Gézáról kisbolygót neveztek el, Mohácsi Gyula pedig a fantasztikus Ethos-okulárokról számol be.

2011/11. A Lófej-köd a címlapra került – ezúttal Francsics László kitűnő fotóján. Új planetárium-műszert avattak az ELTE lágymányosi épületének tetején – bezárt a Szegedi Csillagvizsgáló. Elindult a műhold-eső – a média az UARS visszatéréséből csinált uborkaszezoni szenzációt. Budapest a Naprendszer fővárosa lett – ez alkalomból bemutatjuk a város csillagászati utcaneveit.

2011/12. Új spektroszkópiai távcsövet adtak át Szombathelyen. 2011 a szupernóvák éve volt – egy sor fényes robbanó csillagot figyelhettünk meg. Mükénétől Misztráig – mélyeges expedíciót szerveztek amatőrcsillagászaink Görögországba. A képmellékletben a Garradd-üstökösről közlünk felvételeket.

2012

2012/1. Határ a csillagos ég! Az MTA KTM CSKI által középiskolások számára meghirdetett pályázat legeredményesebb csapatai észlelhettek a Piszkés-tetőn elhelyezett 60 cm-es Schmidt-távcsővel. Az ő felvételeik közül mutatunk be néhányat. Napórák éjjel-nappal – idén lesz 60 éves Keszthelyi Sándor, amatőrmozgalmunk ismert alakja. Újabb kettőscsillag-felfedezőt mutathatunk be: Vaskúti György nevéhez köthetők a VAS kódot viselő kettőscsillagok.

2012/2. A Lovejoy-üstökös tartotta izgalomban az amatőröket 2011 decemberében. Hazánkból nem sikerült észlelni, viszont annál inkább a déli féltekéről! Szimbiotikus változócsillagok – az utóbbi négy évtized hazai észleléseit kezdte el feldolgozni Prósz Aurél, a Polaris szakköröse.

2012/3. Új életre kel a Balaton Csillagvizsgáló. A romos épületet igényesen felújították, március végétől ismét várja az érdeklődőket. A Merkúr kistávcsöves észleléseit osztja meg az olvasókkal Kiss Áron Keve. Székelyföldön jártunk, az Erdélyi Magyar Csillagászati Egyesület január végi észlelőhétvégéjén.

2012/4. Szárnyszegett űrrepülők – véget ért a NASA űrrepülőgép-programja. Sikeres volt az első magyar építésű műhold, a MASAT-1. 100 nap, 100 változó: Juhász László osztja meg változós tapasztalatait.

2012/5. Készülünk életünk utolsó Vénusz-átvonulására – Szabó Sándor cikke ad ehhez muníciót (no és a 2004-es átvonulás, annak, aki láthatta). 40 éves a debreceni amatőrcsillagász közösség. A fánkszerű kráterek rejtélyébe avat be minket Tóth Imre.

2012/6. Fantasztikus Nap-fotó látható a címlapon – Borovszky Péter felvétele. A nemlétező szuperhold a témája a vezércikknek. Az Explore Scientific új, 120 fok látómezejű okulárjáról is olvashatunk a hírrovatban. Pécs új planetáriumát mutatja be Keszthelyi Sándor, a titokzatos Schiller-kráterről végzett észleléseket pedig Görgei Zoltán dolgozza fel.

2012/7-8. A figyelmes olvasónak talán feltűnik, hogy a címlap kisebb változáson esett át, reméljük, a Meteor előnyére vált ez a perturbáció. A nyári összevont szám idén 136 oldalas lett, vezérmotívuma a június 6-i Vénusz-átvonulás. A hajnali, kora reggeli órákban látható jelenséget nem tudta mindenki észlelni, aki látta, annak feledhetetlen, főként, hogy életünkben utoljára láthattuk a fekete Vénuszt a Nap előtt. Hosszabb cikket olvashatunk a Hold-rovatban a Plato-kráterről, a Merkúr észleléséről, és középkori templomaink tájolásáról. Szerzőink között üdvözölhetjük Karinthy Frigyest is: a kitűnő íróra egy 1933-as interjújának közlésével emlékezünk (Vigyázat, robbanunk). 125 éve született Karinthy…

2012/9. Egyre-másra készülnek a fantasztikus asztrofotók. A címlapon Fényes Lóránd fotóját láthatjuk, a gamma Cygni-régióról. Idén 50 éves az ESO – Fűrész Gábor cikkét mindenkinek érdemes elolvasni, akárcsak a legelső holdfotót ismertető írást Görgei Zoltántól. Elhunyt Szécsényi-Nagy Gábor, az ELTE Csillagászati Tanszék oktatója, a népszerű előadó, megannyi népszerűsítő könyv szerzője, fordítója.

2012/10. Tarjáni fények a címlapon! Sztankó Gerda még kezdő az égboltfotózásban, de nagyszerűen elkapta nagytáborunk éjszakai hangulatát. Elhunyt Neil Armstrong – cikkekkel, visszaemlékezésekkel adózunk a nagyszerű asztronautának. Mi másról szólhat a Hold-rovat, mint a Statio Tranquillitatisról, az Apollo-11 leszállóhelyéről? Idén már 430 éves a Gergely-naptár, amint arról Maróti Tamás megemlékezik cikkében. Zöld az ég! A képmellékletben Ladányi Tamás nagyszerű felvétele illusztrálja a légkörfény jelenségét.

2012/11. Címlapunkon újabb döbbenetes felvétel: Francsics László 38 órányi expozícióval készült felvételén egészen új arcát mutatja az M27, vagyis a Súlyzó-köd. A csillagászat – végre! – a világörökség részévé vált, amint arról Nagy Richárd tudósít. A 150 évvel ezelőtt született Kövesligethy Radó emlékét idézzük meg egy XIX. század végi ismeretterjesztő színházi előadás leírásával. A Jupiteren észlelhető változásokat ismerteti új rovatvezetőnk, Kiss Áron Keve.

2012/12. Amiből itthon kimaradtunk: az ausztráliai teljes napfogyatkozásról írt beszámolót Kiss László és Brlás Pál. Az 50 éves piszkési Schmidt-távcsőről írt cikket Balázs Lajos. Eger több mint két évszázados csillagászati életéről írt cikket Mizser Attila, a moraskói krátermezőről pedig Sánta Gábor. És természetesen “tagtoborzunk”, hiszen elkészült az MCSE új, színes szóróanyaga, mellyel a csillagászat és az MCSE iránt érdeklődőket kívánjuk megszólítani.

2013

2013/1. 2013 az üstökösök évének ígérkezik, márciusban “érkezik” a PANSTARRS, decemberben pedig az ISON fogja elkápráztatni az észlelőket – legalább is akkor, ha minden a várakozások szerint alakul. Távcsöves tudnivalók címmel új sorozatot kezdtünk a kezdő távcsőtulajdonosok tájékoztatására. Merre van a US Highway No. 1? Megtudhatjuk a Hold-rovatból (az Apollo-11 leszállóhelyének körzetében található). Bemutatkozik az Androméda Csillagász Szakkör, melyet Kovács Zsigmond tagtársunk kisunokái számára szervezett.

2013/12. Az utolsó békeév, 1913 csillagászatáról ír hosszabb cikket Szabados László. Egy hét Piszkésen: ahogy egy kutató látja, és ahogy a kisfia – a címlapon legóból készült Cassegrain-távcső. Mindenki az ISON-üstökösre készül, lapzártakor még nem lehet tudni, hogy az évszázad üstököse nem éli túl a Nap közelségét. Nagyszerű fénygörbék születtek változósaink jóvoltából (pl. a Nova Del 2013-ról). Emlékezzünk régiekre! 45 éve járt az Apollo 8 a Hold körül.