2005. november – Vissza a Holdra!

Már-már közhelynek tűnik, hogy politikai okai voltak mindennek. Semmiképp sem pénzügyi, hiszen a holdprogram addig került igen sokba, míg ki nem fejlesztik az űrhajót és az Apollo-rendszert, utána már "csak" működtetni kellett. Az emberek úgy gondolják, az űrhajózás a világ legdrágább dolga. Pedig mennyivel drágább háborúzni! A 20. század második felében megszületett az Apollo-program, majd kitört vietnami háború. Most zajlik az iraki háború, majd az amerikai elnök meghirdeti a Mars-programot. Az űrkorszak történetével foglalkozóknak igen érdekes témája, hogy elvesztegetett 30 évet hagytunk-e a hátunk mögött volt-e egyáltalán bármi értelme az űrrepülőgépnek stb. Mi inkább tekintsük át a Bush-terv — pontos nevén: President’s Vision for Space Exploration — eddig nyilvánosságra hozott részleteit…


George W. Bush meghirdeti az amerikai
Mars programot.

A terv egy 2030-as évekig tartó megaprojekt. Ezért is nevezik új amerikai űrstratégiának. Nem csak egy-két kísérletről, egy-két rakéta kifejlesztéséről van szó, hanem a NASA működését, a világ űrkutatását és űrhajózását még évtizedeken meghatározó alapvető fontosságú vállalkozásról. A valóságot lehet így is jellemezni. Sokaknak azonban komoly gondot okoz, hogy sokszor nem tudja a tervet áttekintő eldönteni: a Bush-terv egyaránt lehet egy jó vicc, de akár egy szakmailag megfontolt, érvekkel alátámasztott, kitűnő elgondolás is.

Nézzük, miről is van szó. George W. Bush 2004. január 14-i bejelentése (programbeszéde) szerint a Hold ismételt felkeresését a Mars és távolabbi égitestek meghódítása követheti. Tény, hogy erre igazából nincs pénz. Évről évre bizonyos összegeket csoportosítanak át a NASA-n belül, amit a Kongresszus kipótol. Ezt gyarapítja majd az űrrepülőgépek nyugdíjazása után felszabaduló összeg. Összességében azonban ezzel nem emelkedik számottevően a NASA költségvetése.

Így az új űrhajó — ha megépül — amellett, hogy univerzális, többcélú és "kipróbált", még igen olcsó is. A CEV (Crew Exploration Vehicle) éppúgy lenne űrhajó Föld körüli pályán, mint teherűrhajó a Nemzetközi Űrállomásra. S ugyanez menne a Holdra is, sőt, még a Mars irányába is. Ránézésre Apollo — csak éppen háromszor nagyobb…


Balra: az űj űrhajó, a CEV közelít az ISS-hez, jobbra a CEV parancsnoki kabinja csatlakozik a holdkomphoz — akárcsak az Apollo-űrhajók tették

A Holdra évente kétszer szállnának le, 2018-tól kezdődően. Az űrhajó az évtized elejére készülne el. Az első évek után lakómodult juttatnának a Holdra, s azt használnák bázisként. Ekkor azonban már javában tartanának a Mars-utazás előkészületei. Az Apollóhoz hasonlóan kúp alakú parancsnoki kabinhoz holdkomp helyett ezúttal egyfajta Mars-kompot kellene csatlakoztatni, s irány a Mars.


A Saturn-V, és az űrrepülőgép összehasonlítása
a CEV két tervezett hordozórakétájával (jobbra)

A Holdhoz a CEV két hordozórakétával indulna, ezek kisebbek lennének a Saturn-V-nél. Igaz, az egyik a maga 109 méterével alig egy méterrel marad le múltbeli társa mögött. Ezt a költséghatékonyság jegyében az űrrepülőgép-rendszerből fejlesztenék ki: a két oldalsó gyorsítórakéta, a hajtóanyagtartály és a hajtómű felhasználásával. A hajtóanyagtartály tetejére jönne egy újabb fokozat, amin a megnövelt méretű holdkomp kapna helyet. Miután sikeresen Föld körüli pályára állt, a holdkompot az űrhajó követi, négyfős legénységgel. Az űrhajó egy, az űrrepülőgép gyorsítórakétájából kifejlesztendő hordozóeszközzel emelkedik majd a magasba, hogy azután a holdkomppal összekapcsolódva megkezdődjön a nagy utazás a Hold felé.


Balra: a CEV és a holdkomp a Hold körül, jobbra a felszállás pillanata.

Három nappal később az űrhajó és a holdkomp megérkeznek a Holdhoz. Hold körüli pályára állnak, a legénység átszáll a holdkompba, majd leereszkednek a felszínre. Miután megtették a következő kis-nagy lépést, s befejezték hétnapos felszíni küldetésüket, melyhez persze rendelkezésükre áll egy új tervezésű holdautó. A holdkompba felső részével visszatérnek a Hold körüli pályára, és parancsnoki kabinnal elindulnak a Föld felé. Érkezésük az óceán helyett a szilárd felszínre történne, felfújódó ballonok által is védve a személyzetet. Ez újdonság, mivel az amerikai űrhajósok (természetesen az űrrepülőgépek kivételével) eddig az óceánra érkeztek vissza.


A felszíni közlekedést újfajta
holdjárművek segítenék

Sajnos egy tekintetben e sorok írója nem optimista. Nem látni, mi az a momentum, amivel érdekesebbé tették az új stratégiát a Kennedy által meghirdetettnél. Mi az, amivel az érdeklődés fenntartható lesz, hogy aztán tényleg elindulhassanak a Mars felé?

További részletek, animációk a NASA CEV-ről szóló oldalain találhatók.
Képanyag: NASA/John Frassanito and Associates

Ajánljuk...