Vannak még csodák, az MTT 2023 időjárásával óriási szerencsénk volt, akiben buzgott az észlelőkedv, ki tudta használni ezt a három éjszakát. Például Sebestyén Attila is, aki – egyebek mellett – üstökösöket is rendszeresen észlel. Nem is akármilyen eredménnyel! Időről időre közölni szoktuk, hogy mely üstökös milyen mélyég-objektummal “áll együtt”, vagyis...
Nemzetközi csillagásztalálkozó 2021 – újra együtt. A rendezvénynek a Tarján község melletti Baglyas Park (Német Nemzetiségi Ifjúsági Tábor) ad otthont augusztus 12-15. között. A rendezvény fő célja az észlelés és az észlelésekkel kapcsolatos ismeretek megosztása. A találkozón való részvétel feltétele az érvényes védettségi igazolvány, illetve applikáció bemutatása. A táborhelyen nincs...
Idei távcsöves találkozónknak a Tarján melletti Német Nemzetiségi Ifjúsági Tábor ad otthont július 25-28. között. A rendezvény fő célja az észlelés és az észlelésekkel kapcsolatos ismeretek megosztása. Ötven évvel ezelőtt, 1969. július 16-24. között zajlott az emberiség mindmáig legfontosabb “Hold-észlelőtábora”, az Apollo-11 útja. Erre a történelmi expedícióra is emlékezünk azzal,...
Jubileumi táborunknak a Tarján melletti Német Nemzetiségi Ifjúsági Tábor ad otthont augusztus 9-12. között. A rendezvény elsődleges célja az észlelés és az észlelésekkel kapcsolatos ismeretek megosztása. Téged is várnak a tarjáni észlelőrétek, az előadások, ismertetések – a tartalmas csillagászati együttlét!
Amint arról már hírt adtunk, megkezdődött a Csillagnézők című imázsfilmünk elkészítése. Az MCSE-t és a magyar amatőrcsillagászatot bemutató filmet a tervek szerint 2018. február 19-étől lehet megtekinteni.
A Meteor 2017 Távcsöves Találkozót augusztus 17-20. között tartjuk Tarjánban, a Német Nemzetiségi Táborban. Kedvezményes befizetési/jelentkezési határidő: június 30.
Idei nagy távcsöves találkozónkat augusztus 13-16. között tartjuk Tarjánban, a Német Nemzetiségi Táborban. Gyere el Te is! Hozd el távcsövedet, hozd el családodat, észlelő jókedvedet! Az MCSE nagy nyári találkozója távcsöveseknek és mindenkinek, akit érdekel a csillagok világa.
Július 24-27. között tartottuk tarjáni törzshelyünkön idei távcsöves találkozónkat 312 résztvevővel. A mérsékelten meleg időjárás kivételesen csak pár csepp esőt, viszont tengernyi élményt hozott. Az MTT-ről légi felvétel is készült!
A K2–18 egy vörös törpecsillag a Naprendszertől 128 fényév távolságra, az Oroszlán csillagképben. A Kepler-űrtávcsővel 2015-ben a központi égitest mellett egy fedési exobolygót fedeztek fel a csillagászok. A 33 napos keringési periódusú kőzetbolygó, a K2–18b a csillag lakhatósági zónájában, vagyis tőle olyan távolságra kering, ahol a víz cseppfolyós halmazállapotban lehet jelen a bolygó felszínén. 2017-ben,
A Hawaii Egyetem kutatói egy hatalmas buborékot fedeztek fel a Földtől 820 millió fényévre, amelyről úgy gondolják, hogy az újszülött Világegyetem kövületszerű maradványa lehet. Brent Tully (University of Hawai’i) és munkatársai váratlanul találták meg a buborékot egy galaxishálón belül. A buborék a Hoʻoleilana nevet kapta. A szó a Kumulipoból, egy hawaii teremtési énekből származik, és
A kutatók új működési módban használták az Európai Űrügynökség (ESA) Solar Orbiter napkutató szondájának EUI kameráját, hogy a Nap légkörének egy részét extrém ultraibolya tartományban vizsgálhassák. Ez mostanáig szinte lehetetlen volt. Az új működési módot az tette lehetővé, hogy a kamerát az utolsó pillanatban mintegy „meghekkelték”, és az alkalmazott módszer szinte biztosan hatással lesz az
A magnetárok az Univerzum legerősebb mágnesei. Ezek a nagyon sűrű, rendkívül erősen mágneses halott csillagok a galaxisunkban mindenhol megtalálhatóak, de a mai napig nem tudják pontosan, hogy hogyan keletkeznek. Azonban számos obszervatórium, köztük az Európai Déli Obszervatórium (ESO) teleszkópjai összefogásával a kutatók egy olyan, még aktívan energiát termelő csillagot fedeztek fel, amely nagy valószínűséggel magnetárrá
A NASA James Webb-űrtávcsöve nemrég kezdte vizsgálni az egyik leghíresebb szupernóva, az SN 1987A maradványát. A tőlünk 168 ezer fényévre, a Nagy Magellán-felhőben lévő szupernóva-maradványt a gammasugárzástól a rádiótartományig számos hullámhosszon vizsgálták már az 1987. februári felfedezése óta eltelt majdnem 40 évben. A James Webb-űrtávcső NIRCam műszerének új felvételei fontos adalékot jelentenek a szupernóvák fejlődésének