A helytelen mesterséges éjszakai világítás okozta fényszennyezés a természeti erőforrások pazarlásával jár, veszélyezteti a fajok élőhelyét és megzavarja természetes biológiai ritmusukat, rontja az ökoszisztéma-szolgáltatások (pl. a beporzás) minőségét és hatékonyságát, kedvezőtlenül befolyásolja a természetes éjszakai tájképet, valamint az emberi egészséget és jóllétet is veszélyeztetheti. E kedvezőtlen hatások megszüntetését, csökkentését kívánja...
2009, november 16-án nyerte el hivatalosan a nemzetközi csillagoségbolt-park címet a Zselici Tájvédelmi Körzet. Nagy eredmény volt, hogy Európában a skóciai Galloway Forest parkkal közösen elsőként érdemelte ki ezt a címet, s a világon is az első ötben szerepelt. A csillagoségbolt-park létrehozásában több szervezet működött együtt, a Magyar Csillagászati Egyesület,...
A fényszennyezés napjaink egyik civilizációs problémája, amely nem csupán a csillagászat, de számos más terület számára is nehezen megoldandó feladatot jelent. Pedig csak be kellene tartani a vonatkozó rendeletet!
| Az évek óta sikeresen működő nemzetközi égboltminőség felmérő akció ez évi utolsó szakaszához értünk. Az elmúlt évek felméréseinek ez egyik fő tapasztalata, hogy kellő számú megfigyelés elvégzése esetén meglepően pontos adatokat gyűjtünk a fényszennyezettség állapotáról. Ezért is kérünk mindenkit, hogy minél nagyobb számban kapcsolódjanak be a felmérésbe! |
| A Nemzetközi Csillagoségbolt Szövetség szeptember 2-4. között hazánkban, Kaposváron rendezi meg tizedik európai regionális konferenciáját. |
| Az MEE Világítástechnikai Társasága és a Magyar Csillagászati Egyesület közös javaslattal fordul az önkormányzatokhoz, hogy kapcsolódjanak az "Egy óra a Földért" akcióhoz. |
A csillagászat és a természetvédelem egy közös problémája az ún. fényszennyezés jelensége.
A legtöbben azonban nagyon csodálkoznak, amikor a távcsöves bemutatók kapcsán szóba kerül ez
a kifejezés. Különösen sújtja ez a Polarishoz hasonló népszerűsítő intézményeket, hiszen egy
nagyközönség előtt is nyitvatartó csillagvizsgáló nem bújhat el a városok fényeitől távoli
telephelyre. Így a Polaris is csak azt a keveset tudja megmutatni az égboltból, amit a lámpák
fénye meghagy a számunkra. Alábbi cikkünkben azt szeretnénk "megvilágítani", hogy mit is jelent
ez a rejtélyes fogalom: fényszennyezés.
A tejútrendszerbeli csillagok mozgásának pontos meghatározására szakosodott Gaia-űrtávcső nemrég talált egy különlegesen nagy csillagtömegű fekete lyukat, amely ráadásul Földünk közelében rejtőzik. A csillagtömegű fekete lyukak a legnagyobb kezdeti tömegű csillagok magjának összeomlásakor jönnek létre, így tehát nem összekeverendők a galaxisok középpontjában található, ezeknél jóval nagyobb szupernagy tömegű fekete lyukakkal. Utóbbi típusú fekete lyukak nagy tömegű
A HD 148937 jelű rendszer a Földtől körülbelül 3800 fényévnyire található, a Szögmérő (Norma) csillagkép irányában. Két, a Napnál sokkal nagyobb tömegű csillagból áll, és egy gyönyörű köd, azaz gáz- és porfelhő veszi körül. „Nagy tömegű kettőscsillagot körülvevő köd ritkaságszámba megy, és igazából olyan érzést keltett bennünk, hogy valami különleges dolognak kellett történnie ebben a
Kutatók egy csoportja különleges részecskét azonosított egy ősi meteorit belsejében, amely nagy valószínűséggel egy közeli csillag halálakor bekövetkező szupernóva-robbanásából származik. A meteoritok belsejébe zárt aprócska porrészecskék felfedik a kutatók előtt egy csillag életének, halálának és az utána keletkező új csillag(ok) születésének folyamatát, ami szinte felöleli a kozmosz 13,8 milliárd éves történelmét. A kőzetdarabkák vizsgálatával bepillantást
Régóta terveztem már „a tűz és jég országát”, Izlandot megnézni. Sok gyönyörű képet láttam kék vizű vízesésekkel, zöld mohával ellepett fekete vulkáni sziklákkal, jégdarabokról a fekete fövenyen, a szilaj, érintetlen felföldi részekről – fotósként a táj engem is megbabonázott. Martin Ferenc, Izland Rég vágytam újra látni a sarki fényt is. Aki már látta, tudja: a
Körülbelül nyolc és fél évszázada, 1181-ben egy csillag halála különösen fényes szupernóva-robbanással gyönyörködtette meg az akkori észlelőket. A csillagászoknak azóta sikerült beazonosítani az abból visszamaradt, tűzijáték kinézetét imitáló szupernóva-maradványt a Cassiopeia csillagképben, és részletes képet készíteni róla különböző hullámhossztartományokon. A NASA Chandra röntgenobszervatóriuma nemrégiben egy új kompozitképet tett közzé a szupernóva-maradványról, amely az elektromágneses spektrum