Kulin-filmek
Két filmet ajánlunk Kulin György tisztelői figyelmébe, a Hobbym: a csillagos ég című legendás dokumentumfilmet, és Az égbolt apostolát.
Két filmet ajánlunk Kulin György tisztelői figyelmébe, a Hobbym: a csillagos ég című legendás dokumentumfilmet, és Az égbolt apostolát.
Észleljük át magunkat az új évbe! Levelezőlistánkon közzétett felhívásunkra többen is megosztották észleléseiket, élményeiket, benyomásaikat. Csillagászati BÚÉK 2012! |
Észleljük át magunkat az új évbe! Levelezőlistánkon közzétett felhívásunkra többen is megosztották észleléseiket, élményeiket, benyomásaikat. Csillagászati BÚÉK 2012! |
Beszélgetés Keszthelyi Sándorral, a Nova Cygni 1975 első európai felfedezőjével, megannyi rovat, észlelési téma elindítójával, művelőjével. Múltidézés, jelen-elemzés azzal a Keszthelyi Sándorral, aki szerint nincs vidéki vagy budapesti amatőr, csak magyar amatőr van. |
Hetven évvel ezelőtt, 1941-ben jelent meg A távcső világa: a könyv, amely megváltoztatta a magyarországi amatőrcsillagászatot.
Az elmúlt nyáron a fiumei Csillagászati Központban jártunk. Digitális planetárium, 40 cm-es főműszer, évi 50 ezer látogató!
Bár forrásaink szűkösek, az utóbbi hónapokban kisebb-nagyobb változásokat tapasztalhattak a Polarisba ellátogató MCSE-tagok és érdeklődők.
Megjelent a meteor nyári összevont száma! A július-augusztusi Meteor egy sor külföldön élő vagy ott dolgozó magyar és magyar származású csillagászt szólaltat meg. Bemutatjuk a déli égbolt mélyég-gyöngyszemeit, a 100 éves AAVSO-t és a "165 éves" Neptunuszt – sok más érdekes cikk mellett. |
Kérjük észlelőinket, használják a képfájlok beküldésére kidolgozott szabványunkat és a digitális észlelőlapokat! |
Folytatjuk az eredetileg a Meteorban megjelent sorozatot, ezúttal az 1964-2000 közötti időszak "évképeit" vesszük sorra időutazásunkon. |
Az egyik legfiatalabb ismert neutroncsillagot fedezték fel a VLA Sky Survey (VLASS) égboltfelmérő program adatait elemző csillagászok. A felvételek arra utalnak, hogy a forgó pulzár mágneses tere által kibocsátott rádiósugárzás csak nemrég indult útnak egy szupernóva-robbanás sűrű törmelékéből. A VT 1137-0337 jelű égitest egy 395 millió fényévre lévő törpegalaxisban található, és 2018 januárjában fedezték fel
A csillagászok az Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) rádiótávcső-hálózat segítségével feltérképezték a 30 Doradus jelű csillagkeletkezési régió szövevényes részleteit. A régióról készült kiemelkedően részletes képet most tette közzé az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory – ESO). Az ALMA észlelési adataira is támaszkodó felvétel új megvilágításba helyezi a köddel kapcsolatos ismereteinket. A fátyolszerű gázfelhők a
Az ESO chilei La Silla Obszervatóriuma 3,6 méteres távcsövének új műszere, a NIRPS (Near InfraRed Planet Searcher) spektrográf sikeresen végrehajtotta első észleléseit. A műszer feladata új exobolygók keresése a Tejútrendszer leghűvösebb csillagai körül. „A NIRPS régóta készült, és nagyon boldog vagyok, hogy a projekt végül ilyen jól sikerült!” – kezdi René Doyon, a Montreáli Egyetem Exobolygó-kutató
Az észak-kanadai Axel Heiberg-sziget a Sarki Szigetív egyik legnagyobb tagja. Itt található az Arktisz eddig ismert leghidegebb és legsósabb forrása, a Lost-Hammer forrás. Az extrém magas sótartalmú, roppant hideg és oxigént szinte egyáltalán nem tartalmazó hely roppant hasonló a Mars bizonyos területeihez; emiatt, ha a Marson egykor esetleg létezett (vagy akár ma is létező) életformák
Az európai ESA és a japán JAXA űrügynökségek együttműködésében elkészült és üzemelő BepiColombo bolygószonda 2018 októberében indult hosszú útjára a Naprendszer legbelső és legforróbb bolygójához, a Merkúrhoz. Az összesen hét évig, 2025-ig tartó odaút során számos hintamanőverrel módosítják az űreszköz útvonalát, míg végül pályára áll majd a célpontja körül. A szonda előkészületeiről és eddigi útjáról