Egy év – egy kép: 1964-2000
Folytatjuk az eredetileg a Meteorban megjelent sorozatot, ezúttal az 1964-2000 közötti időszak "évképeit" vesszük sorra időutazásunkon. |
Folytatjuk az eredetileg a Meteorban megjelent sorozatot, ezúttal az 1964-2000 közötti időszak "évképeit" vesszük sorra időutazásunkon. |
Tíz évvel ezelőtt, 2001 januárjában vette birtokba a Polarist a Magyar Csillagászati Egyesület. Tíz kép, tíz villanás az elmúlt évtizedről.
Városrészünk sok titkot rejt, ilyenek a napórák, melyek csendben mérik az idő múlását. Csak süssön a Nap!
Tájékoztatjuk az érdeklődőket, az augusztus 27-i Mars-közelség kacsa, semmi sem indokolja a rendkívüli nyitva tartást, azért zárva tartunk.
A Meteor 2010/7-8. száma a hagyományoknak megfelelően dupla terjedelemben, 132 oldalon jelent meg. |
Csak néhány éve jöttek divatba, de mára az egyik leggyakoribb bejelentés forrásává váltak a "titokzatos égi fények".
A legújabb tudománytörténeti kutatások egészen más fényben mutatják azt a kérdést, hogy ki volt az első, aki a távcsövet az ég felé fordította. A kérdés sokkal inkább az, hogy az ebből származó bevételt mire fordította. Szilveszteri tudománytörténet! |
Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kíván az MCSE! Várjuk tagtársaink karácsonyi és évvégi asztrofotóit! |
Harminc éves az Óbudai Polaris Csillagvizsgáló. Visszatekintés az eltelt évtizedekre – sok-sok képpel.
Emlékképek egy októberi teliholdas szombat estéről, amikor szinte nappali fényben úszott csillagvizsgálónk.
A NASA James Webb-űrtávcsövének egyik új felvételén a széles karimájú mexikói kalapról elnevezett Sombrero-galaxis sokkal inkább egy céltáblára hasonlít, mint fejfedőre. A közeli infravörös tartományban a Sombrero-galaxisról (M104) készített képen egy sima belső korong tűnik fel, szemben a látható tartományban készült felvételeken ragyogó izzó maggal. A Webb MIRI műszerének kiváló felbontása lehetővé teszi, hogy megfigyeljük
A magösszeomlásos szupernóvák maradványaként létrejövő neutroncsillagok által kibocsátott gamma-sugarak segíthetnek megoldani a sötét anyag rejtélyét, mindössze 10 másodperc alatt. A vizsgálatukkal ugyanis megerősítést nyerhet az az elmélet, amely szerint a sötét anyagot az úgynevezett axionok alkotják. Az axionok az elméletek szerint létező, kis tömegű részecskék, amelyek jelenlegi ismereteink alapján talán a legalkalmasabbak arra, hogy az
A téli égbolt jellegzetes csillagképe a W-t formázó Cassiopeia. Kisebb-nagyobb távcsövekkel pásztázva csillaghalmazok tömegébe botlunk, érdekes, tanulságos, üdítő élmény ez az égterület a „böngésző” számára. Hosszú expozíciójú felvételeken még varázslatosabb részletek tűnnek fel. Varga István, Cserszegtomaj Beverly Lynds fényes és sötét ködöket listázó katalógusának néhány tagja alkotja a Segítő kéznek nevezett formációt a Cassiopeia csillagképben. A
A 2019-ben felfedezett furcsa rádiókörök (odd radio circles, ORC) a legújabb és legrejtélyesebb asztrofizikai jelenségek közé tartoznak. Egy friss kutatás azt vizsgálja, hogy a fekete lyukak plazmasugarai által fújt buborékok hogyan hozhatják létre ezeket a feltűnő képződményeket. Az ORC-k halvány, extragalaktikus rádiósugárzó körök, amelyek más hullámhosszokon nem érzékelhetők. Ahogy lassan egyre több példányukat fedezték fel, a
A kutatók a James Webb-űrtávcső használatával felfedezték a negyedik bolygót egy érdekes, kis tömegű és sűrűségű bolygókat tartalmazó csillagrendszerben. Az exobolygó a Naphoz hasonló, Kepler-51 nevű csillag körül kering, amely tőlünk 2615 fényévre található a Hattyú csillagképben. A rendszer rendkívülinek számít, hiszen mind a négy, eddig felfedezett bolygója vattacukor-sűrűségű, amellyel rekordernek számítanak. Az ilyen típusú