Napfogyatkozás a felhők mögött
Mivel a következő 20 évben Magyarországhoz nem lesz viszonylag közel teljes napfogyatkozás, így számos magyar csillagászexpedíció indult a totalitás legközelebbi helyszíneire, a Földközi tenger északi és déli partvidékét érintő Török és Arab területekre.
A szálláshelyeikre érkezett csapatokat, másnap szerdán – a nagy nap reggelén – szikrázó napsütés fogadta, ezért az egyes csoportok autóbuszokkal megfigyelőhelyeikre vonultak. Lehetőleg a 184 kilométer széles teljesség centrumába igyekeztek, méghozzá olyan helyszínekre, amelyek kedvezőtlenek voltak a megfigyelést, fotózást zavaró turistáknak.
A helyi idő szerint 13:54-kor bekövetkezett második kontaktust követően rohamosan sötétedett, mialatt az égen feltűnt a Vénusz bolygó. Amint az újhold teljesen eltakarta a Napot, jóval nagyobb sötétség borult rájuk, mint az általunk is megcsodált 1999. augusztus 11-i totalitás alatt. A közel 4 perces sötétségben láthatóvá váltak a fényesebb csillagok, és holdárnyék takarása alatt csak a látóhatár peremén szűrődött be sötétlilán a távoli napfény.
Aki felkeresi egyesületünk, a MCSE honlapját (www.mcse.hu), maga is gyönyörködhet a hazai és külföldi felvételek sokaságában.
A következő írásom a napfénnyel és az árnyékkal kapcsolatban készül, ugyanis a városunk főiskolája előtti terület rövidesen gyönyörű díszparkká változik. A csillagászat kedvelőinek külön öröm, hogy a többi műtárgy között helyet kap, egy olyan ősi időmérő szerkezet, ami nem más, mint egy modern alapokra támaszkodó monumentális napóra.
