Csukás Mátyás 2024-re is elkészítette a fedési változók minimum-előrejelzéseit. A táblázatokban a fedési változók előrejelzett minimum időpontjai szerepelnek UT-ben. Eltérés a korábbi évekhez képest, hogy az adatok geocentrikusak, azaz figyelembe vettem a heliocentrikus korrekciót is. A táblázat elején szerepel az év és a hónap. Az oszlopok az adott hónap...
Beköszöntött a december, itt a tél és a varázslatos téli égbolt. Érkeznek a Geminidák, az év legszaporább meteorraja. Figyeljük meg a démoncsillag, az Algol elhalványodásait. Tartsuk szemmel a Jupitert, kövessük felhőzetének kavargását. Észleljük az üstökösöket! A bolygók járása Merkúr. December 1-jén egy órával nyugszik a Nap után. 4-én van legnagyobb...
Csukás Mátyás 2023-ra is elkészítette a fedési változók minimum-előrejelzéseit. A táblázatokban a fedési változók előrejelzett minimum időpontjai szerepelnek UT-ben. A táblázat elején szerepel az év és a hónap. Az oszlopok az adott hónap éjszakáit tartalmazzák ma / holnap formátumban, valamint hogy mely időpontban van fedés, ha van. Csak azok...
Októberi látnivalók: az egyre hosszabb, és talán még kellemes hőmérsékletű éjszakákon még észlelhetjük a Jupitert és a Szaturnuszt, az Uránuszt és a Neptunuszt. 350 évvel ezelőtt fedezték fel az Algol, a démoncsillag fényváltozását. Célkeresztben az üstököstök, közöttük az intersztelláris vándor a Borisov-üstökös – amelyhez természetesen már komolyabb műszerezettség szükséges A...
A tejútrendszerbeli csillagok mozgásának pontos meghatározására szakosodott Gaia-űrtávcső nemrég talált egy különlegesen nagy csillagtömegű fekete lyukat, amely ráadásul Földünk közelében rejtőzik. A csillagtömegű fekete lyukak a legnagyobb kezdeti tömegű csillagok magjának összeomlásakor jönnek létre, így tehát nem összekeverendők a galaxisok középpontjában található, ezeknél jóval nagyobb szupernagy tömegű fekete lyukakkal. Utóbbi típusú fekete lyukak nagy tömegű
A HD 148937 jelű rendszer a Földtől körülbelül 3800 fényévnyire található, a Szögmérő (Norma) csillagkép irányában. Két, a Napnál sokkal nagyobb tömegű csillagból áll, és egy gyönyörű köd, azaz gáz- és porfelhő veszi körül. „Nagy tömegű kettőscsillagot körülvevő köd ritkaságszámba megy, és igazából olyan érzést keltett bennünk, hogy valami különleges dolognak kellett történnie ebben a
Kutatók egy csoportja különleges részecskét azonosított egy ősi meteorit belsejében, amely nagy valószínűséggel egy közeli csillag halálakor bekövetkező szupernóva-robbanásából származik. A meteoritok belsejébe zárt aprócska porrészecskék felfedik a kutatók előtt egy csillag életének, halálának és az utána keletkező új csillag(ok) születésének folyamatát, ami szinte felöleli a kozmosz 13,8 milliárd éves történelmét. A kőzetdarabkák vizsgálatával bepillantást
Régóta terveztem már „a tűz és jég országát”, Izlandot megnézni. Sok gyönyörű képet láttam kék vizű vízesésekkel, zöld mohával ellepett fekete vulkáni sziklákkal, jégdarabokról a fekete fövenyen, a szilaj, érintetlen felföldi részekről – fotósként a táj engem is megbabonázott. Martin Ferenc, Izland Rég vágytam újra látni a sarki fényt is. Aki már látta, tudja: a
Körülbelül nyolc és fél évszázada, 1181-ben egy csillag halála különösen fényes szupernóva-robbanással gyönyörködtette meg az akkori észlelőket. A csillagászoknak azóta sikerült beazonosítani az abból visszamaradt, tűzijáték kinézetét imitáló szupernóva-maradványt a Cassiopeia csillagképben, és részletes képet készíteni róla különböző hullámhossztartományokon. A NASA Chandra röntgenobszervatóriuma nemrégiben egy új kompozitképet tett közzé a szupernóva-maradványról, amely az elektromágneses spektrum