Kedves Gyerekek, és Felnőttek! Ismét itt a tél, és itt van már a MIKULÁS is!!!
A Kecskeméti Planetárium, és az MCSE Kiskun Csoportja közös rendezvényére szeretnénk meghívni benneteket, amely 2008. december 6.-án 15 órakor kezdődik a Kecskeméti Planetáriumban.
2008. október 10-11.-én csillagászati előadássorozatra szeretnénk minden érdeklődőt meghívni a Kecskeméti Erdei Ferenc Kulturális és Konferencia Központba, és a Kecskeméti Planetáriumba. Természetesen a rendezvény kivitelezésében a csoportunk is aktívan részt vesz. Íme a program:
2008. szeptember 20.-án ismét megrendezésre kerül Hartán a nagysikerű Bodzaünnep. Ezúton szeretnénk meghívni minden érdeklődőt e rendezvényre. A programok sokasága közt az MCSE Kiskun Csoport is szerepel, még pedig egy esti távcsöves bemutatóval (ha az időjárás is úgy akarja!). Továbbá szeretnénk kérni, a csoport távcsővel rendelkező tagjait, hogy lehetőleg minél többen tiszteljétek meg rendezvényünket (természetesen távcsővel együtt!!!), és emeljék annak színvonalát.
Kedvcsinálónak az alábbiakban látható a Hartai Bodzaünnep programja:
Németh Zoltán és Morvai József
Néhai kedvenc főnököm szokta volt mondani, hogy "az asztronómia és a gasztronómia rokon tudományok." Én most a gasztronómiát cseréltem el (ugyanis, egy disznótorról kellett megszöknöm) egy jó csillagá…. akarom írni űrkutatási előadásra, melyet 2007 november 27.-én tartott Boros-Oláh Mónika a 3 D-s séta a Marson címmel, a Kiskőrösi Művelődési Házban.
Szijártó Sándor tagtársunk értesített bennünket, hogy az OH OKÉV elfogadta a csillagászat tantárgy érettségi akkreditációjára vonatkozó kérelmét.
Most is útjára kelt az a körlevél, melyben "jószándékúan" felhívják a figyelmünket az augusztusban esedékes nagy Mars közelségnek. Természetesen, a hír továbbra sem igaz, valószínűleg valaki újból el akarja sütni, ezt az álhírt.
Hosszabb szünetet követően ismét friss hírekkel, és cikkekkel gazdagodik Schuminszky Nándi nagysikerű űrrovata.
Csillagászat és történelem. E két területnek szinte semmi köze egymáshoz, gondolhatná az ember. Ezt a tévhitet cáfolta meg Bartha Lajos csillagászattörténész, rendkívül látványos előadásával, melyet a Hartai Polgármesteri hivatalban tartott február 24.-én.
Az egyik legfiatalabb ismert neutroncsillagot fedezték fel a VLA Sky Survey (VLASS) égboltfelmérő program adatait elemző csillagászok. A felvételek arra utalnak, hogy a forgó pulzár mágneses tere által kibocsátott rádiósugárzás csak nemrég indult útnak egy szupernóva-robbanás sűrű törmelékéből. A VT 1137-0337 jelű égitest egy 395 millió fényévre lévő törpegalaxisban található, és 2018 januárjában fedezték fel
A csillagászok az Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) rádiótávcső-hálózat segítségével feltérképezték a 30 Doradus jelű csillagkeletkezési régió szövevényes részleteit. A régióról készült kiemelkedően részletes képet most tette közzé az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory – ESO). Az ALMA észlelési adataira is támaszkodó felvétel új megvilágításba helyezi a köddel kapcsolatos ismereteinket. A fátyolszerű gázfelhők a
Az ESO chilei La Silla Obszervatóriuma 3,6 méteres távcsövének új műszere, a NIRPS (Near InfraRed Planet Searcher) spektrográf sikeresen végrehajtotta első észleléseit. A műszer feladata új exobolygók keresése a Tejútrendszer leghűvösebb csillagai körül. „A NIRPS régóta készült, és nagyon boldog vagyok, hogy a projekt végül ilyen jól sikerült!” – kezdi René Doyon, a Montreáli Egyetem Exobolygó-kutató
Az észak-kanadai Axel Heiberg-sziget a Sarki Szigetív egyik legnagyobb tagja. Itt található az Arktisz eddig ismert leghidegebb és legsósabb forrása, a Lost-Hammer forrás. Az extrém magas sótartalmú, roppant hideg és oxigént szinte egyáltalán nem tartalmazó hely roppant hasonló a Mars bizonyos területeihez; emiatt, ha a Marson egykor esetleg létezett (vagy akár ma is létező) életformák
Az európai ESA és a japán JAXA űrügynökségek együttműködésében elkészült és üzemelő BepiColombo bolygószonda 2018 októberében indult hosszú útjára a Naprendszer legbelső és legforróbb bolygójához, a Merkúrhoz. Az összesen hét évig, 2025-ig tartó odaút során számos hintamanőverrel módosítják az űreszköz útvonalát, míg végül pályára áll majd a célpontja körül. A szonda előkészületeiről és eddigi útjáról
