Szerencsénk volt az év utolsó avagy első éjszakájával (nézőpont kérdése). Derült, bár kissé szeles időjárásban észlelhettünk, ki-ki kedvenc megfigyelési területével foglalkozhatott. A felhívás szerint a napkeltétől napkeltéig született észleléseket vártuk. Lássuk, ki-ki hogyan búcsúztatta az óévet, miként köszöntötte az újévet! Kereszty Zsolt Győrből küldte ezt a nappali Vénusz-felvételt: Íme a...
Közel két hónapja nem jelentkeztünk csillagtanyai hírekkel. Az élet nem állt meg a János-hegyen, habár természetesen inkább bent dolgoztunk, mint odakint, a kerti munkákkal tavaszig felhagytunk. A két észlelőudvar kitisztítva persze nem vágtunk ki minden fát, mert nem fátlan pusztaságot akarunk, hanem kellemes környezetet. A bejárati fenyősort például megőrizzük, egyebek...
Szerencsére idén is hosszú, száraz és meleg volt az ősz, ezért is tudtunk sokat előrehaladni a Csillagtanya körüli munkákkal. És még mennyi minden van hátra! Szeptember 7-i tudósításunk óta nagyon sokan megfordultak a Csillagtanyán, ki-ki besegített ezzel-azzal egyesületi ingatlanunk rendbetételében, csinosításában. Volt mit csinálni! A legtöbb munkát a Polaris önkéntes...
Régi álmunk volt olyan, saját tulajdonú észlelőhelyhez jutni, ahonnan már kielégítő az égbolt állapota, de mégis közeli, könnyen elérhető a helyszín. Ez év júliusában vásároltuk meg a lovasberényi ingatlant, az MCSE Csillagtanyáját, melynek fejlesztéséhez szeretnénk segítséget kérni tagtársainktól és a csillagászat minden barátjától. Sokan ismerik és szeretik az MCSE bázisát,...
Csütörtökön, január 15-én jut bolygónkhoz legközelebb, mintegy 90 millió km-re a Mars, könnyen azonosítható az esti égen. Pólussapkája, légkörétől homályos pereme és a felszíni vöröses por takarója kisebb távcsővel is látható – ha az időjárás is úgy akarja. Nézzünk fel az esti égre, és ha derült, könnyen megtaláljuk a Marsot. Még akár Budapestről is jól
A C/2024 G3 (ATLAS) üstökös 2025. január 13-án éri el napközelségét és már előtte olyan fényes volt, hogy a hajnali szürkületben észlelhető. Azonban legnagyobb fényessége időszakában túl közel lesz a Naphoz, ami nagyon megnehezíti a megfigyelését. A C/2024 G3 (ATLAS) üstököst 2024. április 5-én fedezte fel Tyler Linder az ATLAS (Asteroid Terrestrial-impact Last Alert System)
Egy véletlen felfedezésnek köszönhetően bővült a csillagászok szótára a millinóva kifejezéssel. Nemrégiben a Kis- és a Nagy Magellán-felhőben sikerült azonosítani 28 újfajta röntgenforrást, amelyek robbanásszerű csillagkitörésekhez köthetők. Emellett fény derült arra is, hogy talán 8 éve is sikerült egy ilyen eseményt detektálni, amelyet akkor még nem tudtak osztályozni a csillagászok. Jelenleg nem teljesen ismert, hogy
Az új év látványos csillagászati jelenségekkel kezdődött, a sorban az első a holdsarló és a ragyogó Vénusz együttállása volt január 3-án, a kora esti égen. Balázs Gábor, Dabas Nem is tudom mikor tudtam utoljára együttállást fotózni, de január 3-án este szép derült ég volt, éppen akkor, amikor a Vénusz és a 15%-os holdsarló egymáshoz igen
Egy nemrégiben megjelent kutatás eredményei alapján a legismertebb törpebolygó, a Pluto évmilliárdokkal ezelőtt egy jeges „csókkal” fogta be legnagyobb holdját, a Charont. Az új eredmények azt is megmagyarázzák, hogy miként foghatott be a Pluto egy vele összemérhető égitestet. A tanulmányt megjelentető kutatócsoport úgy gondolja, hogy a Pluto-Charon rendszer két, a Naprendszer peremén található Kuiper-övben keringő,
