Az MCSE Csillagtanya jelenleg zárva tart, csak a fejlesztés és az állagmegóvás szempontjából fontos munkák végzése zajlik, figyelembe véve a járvánnyal kapcsolatos előírásokat. Legutóbbi, őszi híradásunk óta bekövetkezett az, amitől tartottunk: a koronavírus-járvány második hulláma és a védekező intézkedések miatt a Csillagtanya fejlesztése ismét lefékeződött, csak néhányan járunk le dolgozni,...
Régi álmunk volt olyan, saját tulajdonú észlelőhelyhez jutni, ahonnan már kielégítő az égbolt állapota, de mégis közeli, könnyen elérhető a helyszín. Ez év júliusában vásároltuk meg a lovasberényi ingatlant, az MCSE Csillagtanyáját, melynek fejlesztéséhez szeretnénk segítséget kérni tagtársainktól és a csillagászat minden barátjától. Sokan ismerik és szeretik az MCSE bázisát,...
Beszélgetés Mizser Attilával a Magyar Csillagászati Egyesületről, utánpótlásról, nonprofit marketingről. Bagi Andrea interjúja.
Az óbudai Polaris Csillagvizsgáló 1979-ben létesült, a gyerekek, az ifjúság csillagászati képzésének céljából. Miként lehetne fejleszteni a létesítményt? Erre ad egy lehetséges választ az alábbi tanulmányterv, amely 2012 augusztusában készült.
Ahol valóban horizonttól horizontig látható a Tejút! Idei ifjúsági táborunkat a Hortobágyi Nemzeti Park Fecskeház erdei iskolában tartjuk, július 11-16. között, a 14-19 éves korosztály számára a Fény Nemzetközi Évében. Meghosszabbított jelentkezési határidő: július 5!
2014. október 11-én a csillagászat népszerűsítésével foglalkozó bemutató csillagvizsgálók vezetői, aktivistái és a téma iránt érdeklődők számára szervezünk találkozót a Jászberényi Könyvtárban.
A csillagvizsgáló főműszere egy NEWTON-rendszerű 300 mm tükörátmérőjű, 2130 mm fókusztávolságú távcső. Maga a távcső 1957-ben készült, Kulin Gyurka bácsi tervei alapján. A főtükröt az Uránia Csillagvizsgáló ingyen adta, majd a Vagon és Gépgyár legyártotta a hozzá a szükséges mechanikát. Az eredeti mechanika gravitációs óraművel rendelkezett. Ezt egy 70 kg-os...
A bicskei Petőfi Művelődési Központban 2060 Bicske, Kossuth tér 20.) május 15-én (csütörtök), 18 órakor nyitják meg tagtársaink közös asztrofotós kiállítását. Bajmóczy György és Czinder Gábor tárlatát Horvai Ferenc csillagász, a Nagy Károly Csillagászati Közhasznú Alapítvány elnöke nyitja meg.
A Mars egyes szembenállásai meglehetősen változatos láthatósággal járnak együtt. Az idei szembenállás április 8-án következik be, ekkor figyelhető meg legjobban a vörös bolygó. A 38 fok magasan elhelyezkedő bolygó látszó mérete ezen az estén csupán 15 ívmásodperc lesz, de feltűnően ragyog az éjszakai égbolton. Látogassunk el egy bemutató csillagvizsgálóba áprilisban...
Küldetésének második fázisában a teljes jupiteri rendszer felfedezésére indul a Juno űrszonda. A NASA 2016 júliusa óta működő keringőegysége 2025 szeptemberéig, vagy a szonda működésének végéig folytathatja kutatását, miután engedélyezték a küldetés meghosszabbítását. A hosszabbításban a Juno az egész rendszert bejárja majd, a Jupitert, a gyűrűit és a holdjait is. A Juno először 2003-ban került
A Perseverance marsjáró egyik legfőbb kutatási célja már jóval február 18-i landolása előtt eldőlt: az ősi marsi élet nyomainak felkutatása a marsi felszínen. A rover egyik tudományos berendezésének módszerével azonban nem csak a Marson, hanem a Szaturnusz Enceladus és Titan, valamint a Jupiter Europa holdján is kutathatunk a mikrobák után. A marsjáró SHERLOC (Scanning Habitable
Akár 360 000 km/h sebességgel is foroghatnak a sokszor bukott csillagokként is emlegetett barna törpék. A NASA Spitzer-űrtávcső adataiból készített új tanulmány szerint azonban úgy tűnik, van egy alsó határa a forgási periódusoknak. A barna törpék nagyobb tömegűek a legtöbb bolygónál, ahhoz viszont még nem eléggé, hogy a csillaggá váláshoz szükséges fúzió beinduljon a magjukban,
„Mennyi mindenre használható a Gaia űrtávcső!” rovatunkban ma: a Gaia egy újabb egzotikus alkalmazása – egy viszonylag közeli, ám a Tejútrendszer határain messze túl fekvő óriásgalaxis gömbhalmazait vizsgálták a csillagászok a saját galaxisunk csillagainak háromdimenziós eloszlását és mozgását feltérképező asztrometriai űrtávcsővel. A Centaurus A, avagy NGC 5128 kb. 13 millió fényéves távolságával a hozzánk legközelebbi
Egy angol vezetésű nemzetközi kutatócsoport a japán Hayabusa‒1 űrszonda által az Itokawa földközeli kisbolygóról hozott mintában vizet és az élethez fontos szerves anyagokat mutatott ki. Már két japán űrszonda is sikeresen hozott anyagmintát földközeli kisbolygók felszínéről: a Hayabusa‒1 a (25143) Itokawa aszteroidáról, míg a Hayabusa‒2 a (162173) Ryugu kisbolygóról. A 2014-ben útnak indult Hayabusa‒2 több
