Május derekán egyedi és színes élményekkel várunk a Svábhegyi Csillagvizsgálóban (Budapest XII. Konkoly Thege Miklós út 15-17.) minden kedves MCSE-tagot, aki szeretne bepillantást nyerni az intézmény jelenlegi működésébe, programjaiba, vagy eltöltene egy kellemes estét jó kedélyű társaságban! Több tudományos, interaktív szórakoztató, a csillagászathoz szorosan kötődő programmal készülünk ezen az estén....
Az MCSE Csillagtanya jelenleg zárva tart, csak a fejlesztés és az állagmegóvás szempontjából fontos munkák végzése zajlik, figyelembe véve a járvánnyal kapcsolatos előírásokat. Legutóbbi, őszi híradásunk óta bekövetkezett az, amitől tartottunk: a koronavírus-járvány második hulláma és a védekező intézkedések miatt a Csillagtanya fejlesztése ismét lefékeződött, csak néhányan járunk le dolgozni,...
Régi álmunk volt olyan, saját tulajdonú észlelőhelyhez jutni, ahonnan már kielégítő az égbolt állapota, de mégis közeli, könnyen elérhető a helyszín. Ez év júliusában vásároltuk meg a lovasberényi ingatlant, az MCSE Csillagtanyáját, melynek fejlesztéséhez szeretnénk segítséget kérni tagtársainktól és a csillagászat minden barátjától. Sokan ismerik és szeretik az MCSE bázisát,...
Beszélgetés Mizser Attilával a Magyar Csillagászati Egyesületről, utánpótlásról, nonprofit marketingről. Bagi Andrea interjúja.
Az óbudai Polaris Csillagvizsgáló 1979-ben létesült, a gyerekek, az ifjúság csillagászati képzésének céljából. Miként lehetne fejleszteni a létesítményt? Erre ad egy lehetséges választ az alábbi tanulmányterv, amely 2012 augusztusában készült.
Ahol valóban horizonttól horizontig látható a Tejút! Idei ifjúsági táborunkat a Hortobágyi Nemzeti Park Fecskeház erdei iskolában tartjuk, július 11-16. között, a 14-19 éves korosztály számára a Fény Nemzetközi Évében. Meghosszabbított jelentkezési határidő: július 5!
2014. október 11-én a csillagászat népszerűsítésével foglalkozó bemutató csillagvizsgálók vezetői, aktivistái és a téma iránt érdeklődők számára szervezünk találkozót a Jászberényi Könyvtárban.
A csillagvizsgáló főműszere egy NEWTON-rendszerű 300 mm tükörátmérőjű, 2130 mm fókusztávolságú távcső. Maga a távcső 1957-ben készült, Kulin Gyurka bácsi tervei alapján. A főtükröt az Uránia Csillagvizsgáló ingyen adta, majd a Vagon és Gépgyár legyártotta a hozzá a szükséges mechanikát. Az eredeti mechanika gravitációs óraművel rendelkezett. Ezt egy 70 kg-os...
A bicskei Petőfi Művelődési Központban 2060 Bicske, Kossuth tér 20.) május 15-én (csütörtök), 18 órakor nyitják meg tagtársaink közös asztrofotós kiállítását. Bajmóczy György és Czinder Gábor tárlatát Horvai Ferenc csillagász, a Nagy Károly Csillagászati Közhasznú Alapítvány elnöke nyitja meg.
A Mars egyes szembenállásai meglehetősen változatos láthatósággal járnak együtt. Az idei szembenállás április 8-án következik be, ekkor figyelhető meg legjobban a vörös bolygó. A 38 fok magasan elhelyezkedő bolygó látszó mérete ezen az estén csupán 15 ívmásodperc lesz, de feltűnően ragyog az éjszakai égbolton. Látogassunk el egy bemutató csillagvizsgálóba áprilisban...
Egy nemzetközi kutatócsoport Neptunuszhoz hasonló méretű bolygót fedezett fel, amely azonban sűrűbb, mint az acél. A csillagászok szerint a planéta összetételét egy hatalmas ütközés tette ilyenné. A TOI-1853b jelű exobolygó tömege majdnem kétszerese a hasonló méretű ismert bolygókénak, a sűrűsége pedig rendkívül nagy (közel 10 gramm köbcentiméterenként), ami azt jelenti, hogy nagyobb benne a kőzetek
A több mint 33 éve keringő Hubble-űrtávcsővel számtalan szebbnél szebb felvételt készítettek a csillagászok az évtizedek során. De vajon melyik kép a leglátványosabb? A Teremtés oszlopai minden bizonnyal jó jelölt. Tisztelet a HST-nek! Varga István, Cserszegtomaj Tisztelgés a Hubble űrtávcső előtt… Miután megkapta a “szemüvegét”, a Hubble űrtávcső ezzel az ikonikus képével került világszerte az
A K2–18 egy vörös törpecsillag a Naprendszertől 128 fényév távolságra, az Oroszlán csillagképben. A Kepler-űrtávcsővel 2015-ben a központi égitest mellett egy fedési exobolygót fedeztek fel a csillagászok. A 33 napos keringési periódusú kőzetbolygó, a K2–18b a csillag lakhatósági zónájában, vagyis tőle olyan távolságra kering, ahol a víz cseppfolyós halmazállapotban lehet jelen a bolygó felszínén. 2017-ben,
A Hawaii Egyetem kutatói egy hatalmas buborékot fedeztek fel a Földtől 820 millió fényévre, amelyről úgy gondolják, hogy az újszülött Világegyetem kövületszerű maradványa lehet. Brent Tully (University of Hawai’i) és munkatársai váratlanul találták meg a buborékot egy galaxishálón belül. A buborék a Hoʻoleilana nevet kapta. A szó a Kumulipoból, egy hawaii teremtési énekből származik, és
A kutatók új működési módban használták az Európai Űrügynökség (ESA) Solar Orbiter napkutató szondájának EUI kameráját, hogy a Nap légkörének egy részét extrém ultraibolya tartományban vizsgálhassák. Ez mostanáig szinte lehetetlen volt. Az új működési módot az tette lehetővé, hogy a kamerát az utolsó pillanatban mintegy „meghekkelték”, és az alkalmazott módszer szinte biztosan hatással lesz az