Régi álmunk volt olyan, saját tulajdonú észlelőhelyhez jutni, ahonnan már kielégítő az égbolt állapota, de mégis közeli, könnyen elérhető a helyszín. Ez év júliusában vásároltuk meg a lovasberényi ingatlant, az MCSE Csillagtanyáját, melynek fejlesztéséhez szeretnénk segítséget kérni tagtársainktól és a csillagászat minden barátjától. Sokan ismerik és szeretik az MCSE bázisát,...
Beszélgetés Mizser Attilával a Magyar Csillagászati Egyesületről, utánpótlásról, nonprofit marketingről. Bagi Andrea interjúja.
Az óbudai Polaris Csillagvizsgáló 1979-ben létesült, a gyerekek, az ifjúság csillagászati képzésének céljából. Miként lehetne fejleszteni a létesítményt? Erre ad egy lehetséges választ az alábbi tanulmányterv, amely 2012 augusztusában készült.
Ahol valóban horizonttól horizontig látható a Tejút! Idei ifjúsági táborunkat a Hortobágyi Nemzeti Park Fecskeház erdei iskolában tartjuk, július 11-16. között, a 14-19 éves korosztály számára a Fény Nemzetközi Évében. Meghosszabbított jelentkezési határidő: július 5!
2014. október 11-én a csillagászat népszerűsítésével foglalkozó bemutató csillagvizsgálók vezetői, aktivistái és a téma iránt érdeklődők számára szervezünk találkozót a Jászberényi Könyvtárban.
A csillagvizsgáló főműszere egy NEWTON-rendszerű 300 mm tükörátmérőjű, 2130 mm fókusztávolságú távcső. Maga a távcső 1957-ben készült, Kulin Gyurka bácsi tervei alapján. A főtükröt az Uránia Csillagvizsgáló ingyen adta, majd a Vagon és Gépgyár legyártotta a hozzá a szükséges mechanikát. Az eredeti mechanika gravitációs óraművel rendelkezett. Ezt egy 70 kg-os...
A bicskei Petőfi Művelődési Központban 2060 Bicske, Kossuth tér 20.) május 15-én (csütörtök), 18 órakor nyitják meg tagtársaink közös asztrofotós kiállítását. Bajmóczy György és Czinder Gábor tárlatát Horvai Ferenc csillagász, a Nagy Károly Csillagászati Közhasznú Alapítvány elnöke nyitja meg.
A Mars egyes szembenállásai meglehetősen változatos láthatósággal járnak együtt. Az idei szembenállás április 8-án következik be, ekkor figyelhető meg legjobban a vörös bolygó. A 38 fok magasan elhelyezkedő bolygó látszó mérete ezen az estén csupán 15 ívmásodperc lesz, de feltűnően ragyog az éjszakai égbolton. Látogassunk el egy bemutató csillagvizsgálóba áprilisban...
Csillagászok az egyelőre még inkább rejtélyes gyors rádiókitöréseket (Fast Radio Burst, FRB) felhasználva fejtették meg a már régen megjósolt, de idáig még nem detektált “hiányzó anyag” több évtizedes problémáját. A kutatók az összes hiányzó közönséges anyagot megtalálták a galaxisok közötti hatalmas üres térségekben. A Nature magazinban múlt héten megjelent tanulmány vezető szerzője, Jean-Pierre Macquart (Curtin
A Westerlund 2 jelű csillaghalmaz nagyjából 20 ezer fényévre van tőlünk. Fiatal – csupán egy- vagy kétmillió éves –, centrumában pedig az általunk ismert legfényesebb és legforróbb csillagokat rejti. Ahogy néhány igazán hatalmasat is. A Westerlund 2 szívében valami furcsa dolog történik a nagy tömegű, forró csillagokkal. A nagy csillagok és szomszédaik körül hatalmas, kavargó
Meglepően szabályos pulzációs mintát fedeztek fel több tucat fiatal, gyorsan forgó csillag adataiban a NASA TESS űrtávcsövével. A felfedezés forradalmasítani fogja a delta Scuti típusú változócsillagok korának, méretének és összetételének vizsgálatát. „Ismert, hogy a delta Scuti csillagok érdekes módon pulzálnak, de ezeknek a pulzációknak a mintája eddig érthetetlen volt.” – mondta Tim Bedding, a Sydney-i
Andrew Fabian kapta a 2020-as asztrofizikai Kavli-díjat a galaxisok és környezetük közti kölcsönhatások terén végzett úttörő kutatásáért. A Kavli-díjat kétévente osztják olyan kutatók között, akik nagy hatású asztrofizikai, nanotechnológiai, vagy neurológiai kutatásokat végeznek, a természetről alkotott képünket fejlesztve a legapróbb skáláktól a legnagyobbakig. A díjat a norvég-amerikai Fred Kavlin által létrehozott Kavlin Foundation, a Norvég
A Baker Street 221B-től bár igen messze van, de az egyik legismertebb fiktív detektív mégis eljut a vörös bolygóra, mikor 2021. február 18-án leszáll a NASA Perseverance rovere. A marsjáró robotkarján elhelyezett SHERLOC berendezés homokszemcse méretű nyomokat keresgél majd a marsi kőzetekben, míg hű társa, WATSON, egy kamera, közeli felvételeken örökíti meg mintázatukat. Együtt tanulmányozzák