Egyre aktívabb a Nap, egyre több jelenséget figyelhetünk meg rajta, amint közeledünk az esedékes naptevékenységi maximumhoz. Napfoltok, fáklyák, protuberanciák várnak ránk! Vajon lesz akkor folt a Napon, amit még szabad szemmel is észreveszünk (biztonságos szűrővel)! Mi tudunk a naptevékenységről? Előrejelezhetők a napkitörések? Mi fán terem az űridőjárás? Ön is látta...
Októberben ismét kezdődik a Polaris Csillagvizsgáló népszerű keddi sorozata. Szellemi kalandozások a 108 ezer km/óra sebességgel száguldó Föld nevű űrhajón! Előadásaink keddenként 19 órakor kezdődnek, kérjük a pontos megjelenést! Derült idő esetén az előadás után távcsöves bemutató, aktuális égi látnivalókkal. Célpont a Szaturnusz, a Jupiter és az őszi égbolt érdekességei....
Tizenharmadik alkalommal indítjuk útjára a kezdő és haladó távcsőtulajdonosok, amatőrcsillagászok (minden korosztály) számára fontos amatőrcsillagászati ismeretek elsajátítását, az égbolton és az észlelési területek közötti eligazodást segítő észlelőszakkört a Polaris Csillagvizsgálóban. A szakkör első foglalkozását 2023. szeptember 30-án, szombaton, a Kutatók Éjszakájához kapcsolódóan tartjuk.Eddigi foglalkozásainkon több mint 400-an vettek részt, és...
Újra itt a szakköri szezon! Az óbudai Polaris Csillagvizsgáló ifjúsági szakkörét a 13-19 éves korosztály számára ajánljunk. Az első foglalkozás szeptember 28-án 18:15-kor kezdődik. Ha érdekel a csillagászat és az űrkutatás, itt a helyed! A Polaris Csillagvizsgálóban 2001 óta tartunk ifjúsági szakköri foglalkozásokat a középiskolás korosztály számára. A szakkörre minden, csillagászat...
2023. október 5-én ismét kezdődik a „kisszakkör” a Polaris Csillagvizsgálóban, a 8-12 éves korosztály számára. Az első szakköri foglalkozás kezdési időpontja 17:00 óra, a helyszín a csillagvizsgáló előadóterme. A szakköri foglalkozásokon, melyeket csütörtökönként tartunk, elméleti és gyakorlati ismereteket is elsajátíthatnak a gyerekek. Alaposan megismerkedünk Naprendszerünk égitesteivel (különös tekintettel az aktualitásokra), a csillagok világával, és...
Az Uraniae-makett a Múzeumok Éjszakáján is megtekinthető a Polarisban. A Gellért-hegy tetejét a reformkor idején csillagvizsgáló foglalta el. A két kupola számtalan korabeli látképen tűnt fel, különösen Pestről nézve volt feltűnő az építmény. A gellérthegyi csillagvizsgáló, az Uraniae 1814 -re már készen állt, 1815-ben avatták, 1849-ben szétlőtték, 1866-ra pedig a...
2011 után ismét szupernóva robbant az M101-ben. Az extragalaktikus vendégcsillag kis-közepes amatőrcsillagász távcsövekkel könnyen megfigyelhető – csak tudjuk, hol keressük szülőgalaxisát és benne a csillagrobbanást. Fidrich Róbert beszámolója: Május 20-án, szombat kora délelőtt, amikor épp sétálni voltunk a kisfiammal, jött egy üzenet Bartek Luca Svájcban élő magyar amatőrcsillagász ismerősömtől, hogy...
1925. május 7-én nyitott ki az első újkori Zeiss-planetárium a müncheni Deutsches Museumban, ez alkalomból ünnepeljük együtt a planetáriumok működését! Országosan több planetárium tart ezen a hétvégén planetáriumi előadásokat a nagyközönségnek Jöjjenek be és nézzenek planetáriumi műsorokat! Budapesten a Gobuda Mall május 6-i planetáriumi bemutatójához kapcsolódva MCSE-standot üzemeltetünk 10-16 óra...
A csillagászati-űrkutatási ismeretek távcső melletti átadásához kedvet érző amatőrcsillagászok számára ismét tanfolyamot indítunk a Polarisban. Képzésünk elméleti és gyakorlati ismereteket nyújt mindazoknak, akik járdacsillagászatot tartanak, vagy csillagvizsgálók bemutatóit szervezik.
Február 19-én Kopernikuszra emlékezünk, születésének 550. évfordulóján idézzük fel, amit a nagy lengyel csillagászról tanultunk. 1473-ban született Toruńban, felsőbb tanulmányait Krakkóban, majd a legkiválóbb itáliai egyetemeken folytatta. A ragyogó, reneszánsz Itáliából visszatérve a „világ végén” találja magát. 1504-től kezdve Warmiában tevékenykedik, orvoslással, gazdasági ügyekkel foglalkozik, amikor a teuton lovagrend megostromolja...
A tudósok neonjeleket követve keresik az egyik bolygórendszer jövőjét, egyúttal a saját Naprendszerünk múltját is. A NASA előző infravörös zászlóshajója, a már nem üzemelő Spitzer-űrteleszkóp különös eredményét követve a James Webb-űrtávcső a neon nemesgáz egyértelmű nyomait észlelte a fiatal, Naphoz hasonló csillag, az SZ Chamaeleontist (SZ Cha) körülvevő porkorongban. A Spitzer és Webb közötti neonértékek
A Hold sötét lávasíkságainak “vizes” neveket adtak eleink, abban a hiszemben, hogy ezeken a területeken víz található. Így kerültek a Holdra tengerek, öblök, mocsarak, sőt egy óceán is. A Mare Imbrium (Esők Tengere) “partján” elhelyezkedő Sinus Iridum (Szivárvány-öböl) még a Hold fekete-fehér világában is izgalmas, érdekes, mi több: színes látvány. Balázs Gábor, Budapest Szeptember 10-én
A Földtől 10 millió fényévre van egy apró, új csillagoktól ragyogó galaxis, amely egy ritka kettős rendszernek ad otthont. A XOU J121538.2+361921, vagy egyszerűen X-1 jelű kettőscsillag a legfényesebb röntgenforrás az NGC 4212-es galaxisban. A kettős rendszer erős röntgensugárzását az okozza, hogy a benne lévő csillagot egy fekete lyuk vagy egy neutroncsillag teljesen megfosztotta a
Hat planétából álló ritka bolygórendszert sikerült feltérképezni az ESA Cheops-űrtávcsövének adatait is felhasználva. A felfedezés azért különösen érdekes, mert a bolygók pályái azt jelzik, hogy a kialakulása óta eltelt több mint egymilliárd évet a rendszer gyakorlatilag változatlan állapotban töltötte. Az ESA Cheops-űrtávcsöve (CHaracterising ExOPlanet Satellite) kulcsfontosságú adatokat szolgáltatott a kutatókat évek óta zavarba ejtő rejtélyes
Sosem használták még ilyen nagy felbontásban az ALMA rádiótávcső-hálózatot, mint nemrégiben, egy idős csillag megfigyelésekor. A vizsgálatok kimutatták, hogy a csillagot egy gyűrűszerű struktúra veszi körül, amit a csillagról az űrbe szökő gázanyag alkot. A most demonstrált nagy felbontással a jövőbeni megfigyelések során nemcsak a csillagok életének végét, de a bolygók kialakulásának folyamatát is vizsgálhatjuk