A hónap témája a Polarisban: Csillagok leánya
A Meteor októberi számában megjelent „Csillagok leányai” című cikk nagyon sok csillagász és csillagászkodó hölgy tevékenységét ismerteti. Ez pedig az én történetem!
A Meteor októberi számában megjelent „Csillagok leányai” című cikk nagyon sok csillagász és csillagászkodó hölgy tevékenységét ismerteti. Ez pedig az én történetem!
Ez év májusában töltötte be 80. életévét Balázs Béla, a magyarországi csillagászat meghatározó alakja, kerületünk polgára. Október 6-án a Polaris Csillagvizsgálóban a Kozmikus Fény c. őszi sorozatunkban előadást tart a csillagászat tudományos, gyakorlati és világnézeti jelentőségéről.
Az óbudai Polaris Csillagvizsgáló 1979-ben létesült, a gyerekek, az ifjúság csillagászati képzésének céljából. Miként lehetne fejleszteni a létesítményt? Erre ad egy lehetséges választ az alábbi tanulmányterv, amely 2012 augusztusában készült.
A tavalyi nagy sikerre való tekintettel idén folytatjuk Polaris Filmklubunkat. Kedd esténként közösen megnézünk 1-1 csillagászati témájú videót, és utána kötetlen beszélgetés formájában elemezzük a látottakat.
Száz évvel ezelőtt, 1915-ben jelent meg Toroczkai Wigand Ede Öreg csillagok című munkája. A kis füzet talán a legművészibb összefoglalása a magyar csillagmitológiának.
Kerületünkben élt és alkotott Tamkó Sirató Károly, a magyar avantgárd egyik kiváló képviselője, aki számos „kozmikus” verssel is gazdagította a magyar irodalmat.
Kerületünk jeles amatőrcsillagászai közül most Éder Ivánt mutatjuk be, akinek A déli égbolt csodái című kiállítása az óbudai Platán Könyvtárban tekinthető meg 2015. március 8-ig.
Kerületünk csillagászati érdekességei közül következzék most a Teremtés-dombormű, amely valamikor az Alkotás utcában álló Alkotás-házat díszítette.














Felfedezték Galaxisunk leggyorsabban mozgó csillagát, amely a Tejútrendszer középpontjában található fekete lyuk körül kering szédítő sebességgel (25 ezer km/s), ami a fénysebesség egynyolcadát jelenti. Az S301 jelű csillagot az Európai Déli Obszervatórium (ESO) Very Large Telescope Interferometer (VLTI) műszerével fedezték fel. A Nobel-díjas Reinhard Genzel, a kutatóprogram egyik alapítója szerint évtizedek óta tartó megfigyelések vezettek
A Vénusz felszínén uralkodó körülményeket sok szempontból hasonlíthatjuk a klasszikus pokol képéhez. 90 földi atmoszférának megfelelő légnyomás, 470 °C-os hőmérséklet – elegendő az ólom megolvasztásához – fogadná a látogatókat. Saját bolygónktól eltérően a felszín nem áll tektonikus lemezekből, így egészen a legutóbbi időkig elfogadott nézet volt, hogy a bolygó geológiailag gyakorlatilag teljesen inaktív. Az ETH
Veszprém új vertikális napórával gyarapodott: szeptember 5-én avatták Dr. Molnár János legújabb napóráját a Séd partján, a Fenyves Malomban. A Magyarországi Napórák Katalógusa (Manapka) jelenleg 915 hazai napóra adatait tartalmazza, elmondhatjuk, hogy nálunk egyfajta kultusza lett a napóráknak, az utóbbi években, évtizedekben egyre-másra létesülnek rögzített napórák. Parkokban, házfalakon, kertekben találkozunk ezekkel a csendes, „energiatakarékos” és
Egyre jobban alakul a Szaturnusz láthatósága. A hét felvételén pompázatos az óriásbolygó gyűrűje, a figyelmes szemek pedig felfedezheti a holdjait és még egy holdárnyékot is! Ángyán Krisztián, Szentendre A felvétel legérdekesebb része a Thethys Szaturnusz-hold átvonulása a Szaturnusz előtt, továbbá a hold által az óriásbolygó fedélzetére vetett árnyék.A gyűrűrendszerben pedig egy apró, de érdekes egyenetlenséget,
„A törvény biztosítja a Budapesti Planetáriumnak mint a hazai csillagászati és természettudományos ismeretterjesztés meghatározó intézményének megújítása és ismételt látogathatóvá tétele érdekében a hosszú távú muzeális és közösségi hasznosítását.” A kedden benyújtott törvénytervezet végre rendezné a Budapesti Planetárium sorsát. Mint ismeretes a Budapesti Planetárium 2017. június 17-én bezárt, közel 40 évi működés után. A planetárium programjait