Category: Romhányi Attila csillagászati cikkei a Dunaferr c. hetilapban

Földközelben a Mars

Földközelben a Mars

A Vörös Bolygó 2003. augusztus 27-i földközelségét (55,7millió kilométer) óriási érdeklődéssel várta minden érdeklődő, amit a távcsöves bemutatókon való tömeges részvétel is bizonyított. Mars-közelség (oppozíció), csak minden második évben következik be, ugyanis amíg Földünk egyszer megkerüli a Napot, addig a Mars kereken 1,88 földi év alatt járja körül központi csillagunkat. 2007. december 19-én újból földközelbe ér a Mars, ám ez a randevú most nem lesz olyan kiemelkedő, mint négy éve, ezzel szemben egy érdekes karácsonyi csemegét tartogat az érdeklődők számára!

A Hónap üstököse

A Hónap üstököse

Ismét egy újabb égi vándor színesíti a novemberi égboltot, ami főként alakja és fényessége miatt számít különlegességnek a kométák táborában. Az angol Edwin Holmes fedezte fel 1892. november 6-án, amikor szabad szemmel is megfigyelték, a ma A17P/Holmes névvel jelölt égitestet. Felfedezése után hosszú évekre eltűnt a kutatók szemei elől és gyenge fénye – 16 magnitúdó – miatt távcsövekkel sem volt mindig követhető. Később a pályaszámítások és a számítástechnika alapján kiderült, hogy keringési ideje csupán 7 év, amiből az következik, hogy felfedezése után 7 évente napközelbe érkezett.

Oláh János felvétele a Holmes üstökösről

Egy meteorbecsapódás rejtélyei

DUNAFERR hetilap 2007. 35. h

Életünket, többnyire megszokott dolgok motiválják, míg esetenként rendkívüli problémák zavarják nyugalmunkat. Egy ilyen, nem mindennapi eseményről érkezett bejelentés 2007. 08. 04-én, a Magyar Csillagászati Egyesület – MCSE – Dunaújvárosi csoportjának honlapjára, miszerint: „2007. augusztus 04-én reggelre egy égés nyomot találtunk az udvaron a betonba bevésődve.

Bolygókutatás

A májusi esték egyik legfeltűnőbb látványossága, a nyugati égen ragyogó Vénusz bolygó, amely égitest a hó elején négy órával, míg a végén, három és fél órával nyugszik a Nap után. Napközeli bolygószomszédunk láttán sokunkban fel sem merül, hogy esetleg olyan titkokat rejteget, amelyek kapcsolatba hozhatók Földünk egyes fejlődési szakaszaival. A hatvanas és kilencvenes években indított – mai szemmel, kezdetleges műszerekkel ellátott – orosz és amerikai szondák intenzív kutatássorozat alá vették Vénuszt, ami rengeteg érdekességet tárt az emberiség elé.

Holdsarló és a Fiastyúk

Amennyiben az esős április kegyeibe fogad minket, és 19-én este derült ég vár ránk, gyönyörű látványban lehet részünk. Újhold után 3 nappal, már magában a vékony holdsarló is érdekes, ugyanakkor a holdkorong sötét, félárnyékban derengő hamuszürke területét a Földről visszaverődő napfény teszi láthatóvá. A jelenség érdekessége, hogy égi kísérőnk „földvilágos”...

Bolygók a márciusi égen

Bolygók a márciusi égen

 A tavaszi alkonyatban biztosan sokaknak feltűnik, egy a nyugati látóhatár fölött napról-napra magasabban ragyogó égitest, ami nem más, mint a mínusz 3,8 magnitúdó fényességű Vénusz bolygó. A Földünkhöz közeledő 14 ívmásodperc átmérőjű égitest (1ívmásodperc a fok 3600-ad része) fényessége júliusban éri el 4,5 magnitúdós maximumát, ugyanakkor látszó átmérője 31 ívmásodpercre...