Égi kalendárium: 2023. szeptember

Végre itt van szeptember! Nem minden iskolás ért ezzel egyet, ám megdönthetetlen tényekkel nem lehet vitatkozni! Egyre hosszabbodnak az éjszakák, egyre több időt tölthetünk éjszakai megfigyelésekkel. Célpont a Szaturnusz, a Jupiter, a Nyílcsillag, az E-köd!

A bolygók járása

Merkúr: A hónap első harmadában a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg, 6-án alsó együttállásban van a Nappal. 10-én már fél órával kel a Nap előtt. Megfigyelhetősége gyorsan javul, ez idei második kedvező hajnali láthatósága. 22-én van legnagyobb nyugati kitérésben, 17,9°-ra a Naptól. Ekkor bő másfél órával a Nap előtt kel, és ez az érték a hónap végéig csak keveset csökken.
Vénusz: A hajnali keleti égen magasan látszó, ragyogó fehér fényű égitest. Láthatósága a hónap folyamán gyorsan javul, most kitűnő a hajnali láthatósága. 1-én közel két órával kel a Nap előtt, ez az érték a hónap végére három és háromnegyed órára nő. A bolygó fényessége ‒4,6m-ról ‒4,7m-ra nő, átmérője 49,9″-ről 32,4″-re csökken, fázisa 0,11-ról 0,36-ra nő.
Mars: Előretartó mozgást végez a Szűz csillagképben. A Nap közelsége miatt nem figyelhető meg. Fényessége 1,7m-ról 1,6m-ra nő, látszó átmérője 3,8″-ről 3,7″-re csökken.
Jupiter: A Kos csillagképben látható, előretartó mozgása 4-én hátrálóba vált át. Az esti órákban kel, majdnem egész éjszaka fényesen ragyog a déli égen. Fényessége ‒2,7m, átmérője 46″.
Szaturnusz: Hátráló mozgást végez a Vízöntő csillagképben. Hajnalban nyugszik, az éjszaka nagy részében megfigyelhető. Fényessége 0,5m, átmérője 19″.
Uránusz: Az esti órákban kel, az éjszaka nagyobb részében látható. Folytatja hátráló mozgását a Kos csillagképben.
Neptunusz: Egész éjszaka megfigyelhető, 19-én van szembenállásban a Nappal. Hátráló mozgást végez a Halak csillagképben.

“Napfogyatkozás” a Jupiteren augusztus 21-én, Hatházi Gergely animációján. Adatok és leírás Észlelésfeltöltőnkön: https://eszlelesek.mcse.hu/open.php?obsid=101777

Észleljük a Barnard-féle Nyílcsillagot!

A Barnard-csillag keresőtérképe. A Nyílcsillag egyben változócsillag is, bizonyára nem véletlenül kapta annak idején ezt a nagyon kerek számú nevet (V2500 Oph).

A Barnard-csillag a negyedik legközelebbi csillag a Naphoz, egyúttal a Magyarországról látható legközelebbi Naprendszeren kívüli égitest. Közelebb csupán a Proxima Centauri, valamint az α Centauri A és B található. 1916-ban Edward Emerson Barnard fedezte fel jelentős, évi 10,3″-es sajátmozgását, ezért kiérdemelte a Nyílcsillag elnevezést. Hat év alatt egy ívpercet, egy emberi élet során pedig fél holdkorongnyit mozdul el az égbolton, ezért mozgása vizuálisan, kis távcsövekkel évről évre nyomon követhető. Ehhez pontos rajz vagy fotó szükséges. Azóta sem sikerült nála gyorsabban mozgó csillagot találni az égbolton. Közeledik felénk, nagyjából 9800 év múlva mindössze 3,75 fényév lesz a távolsága, de akkor sem lesz szabad szemmel látható a 8,5m-ig fényesedő égitest. A Barnard-csillag viszonylagos közelsége ellenére mindössze 9,5m-s. A 0,14 naptömegű vörös törpecsillag fénykibocsátása Napunkénak alig 0,04%-a! Mérete alig valamivel nagyobb a Jupiterénél, de sokkal sűrűbb, mivel tömege legalább 150-szerese a Naprendszer óriásbolygójáénak. A 3100 K felszíni hőmérsékletű égitest kora 7-12 milliárd év, így a legidősebb csillagpopulációhoz tartozik. Hosszú élete alatt nagyon lelassult a tengelyforgása: egy körbeforduláshoz 130 napra van szüksége. A Barnard-csillagról szemlélve a Nap nagyon fényes, 1m-s csillagként ragyogna a Monoceros csillagképben.

Hosszú ideig próbáltak asztrometriai – pozíciómérésen alapuló – módszerrel bolygóra utaló változásokat kimutatni a Barnard-csillag mozgásában. Egy kis tömegű csillagra a Jupiter méretű bolygók jelentős gravitációs hatást gyakorolnak, ami könnyebben kimutatható. Voltak is bizonytalan mérési eredmények, de ezeket megcáfolták. A Barnard-csillag, közelsége révén fontos célpontja lehet egy jövőbeni intersztelláris utazásnak. Az 1970-es években kidolgozott Daedalus-terv szerint egy nukleáris hajtóanyagú rakétával, amely a fény sebességének 12%-át érné el, 37 év alatt juthatnánk el a Barnard-csillaghoz. Felkereséséhez 15×70-es binokulár, vagy 6-7 cm-es kis távcső is elegendő. 2-3 évente célszerű egy rajzot vagy fotót készíteni róla, így láthatóvá válik az elmozdulása.

A Barnard-féle Nyílcsillag sajátmozgása egy év különbséggel készült felvételpáron. Maróti Tamás animációja és leírása Észlelésfeltöltőnkön: https://eszlelesek.mcse.hu/open.php?obsid=81873

Megjelent az Amatércsillagászok kézikönyve! Megrendelhető az MCSE-nél, megvásárolható a Polarisban. https://www.mcse.hu/egyesulet/egyesuleti-hirek/egyesuleti-hirek-2023/amatorcsillagaszok-kezikonyve/

A hónap változócsillaga: az U Cygni

Hú, de vörös! – ez az első reakciója azoknak, aki megpillantják a látómezőben az U Cygnit. A változócsillagokban, tehát mirákban is igen gazdag Cygnus csillagkép egyik régóta ismert változója az U Cygni. Lomhán hullámzik fényessége egy és negyed év alatt, maximumai többnyire 8,0–7,5 magnitúdó közöttiek, minimumban nemigen halványodik 11,0 magnitúdó alá. Könnyű megtalálni az ο2 Cygni szomszédságában. A nyári égbolton magasan észlelhető, elegendő heti egy alkalommal becsülni fényességét. Széncsillag lévén kiváló célpont csillagászati bemutatókon is: egyike azon, valóban látványos, mi több, színpompás változócsillagoknak, amelyek mélyvörös színükkel elvarázsolják a távcsővel szemlélődőt. Fényességbecsléskor azonban legyünk elővigyázatosak, lehetőleg rövid pillantásokat vessünk csak az U Cygnire, nehogy meghamisítsa észlelésünket a Purkinje-effektus. Változócsillag-észlelések feltöltése: vcssz.mcse.hu

E mint E-köd

Az Aquila számtalan sötét ködöt tartalmaz. Kisebb nagyítás mellett a fényes objektumokat keresgélve egy-egy sötét csillagtalan terület mindig a látómezőbe kerül. Barnard sötét ködeiből a legismertebb a Sas csillagképben található, katalógusneve B 142, B 143. Az E-ködként ismert porfelhő akár vizuálisan is észlelhető, alakja a Tejút csillagmezején szépen kirajzolódik. Északi régiója egy „C” formát mutat, déli irányban a fenti alakkal halványan összefonódó kelet-nyugati irányú zömök vonalban végződik. A köd a Tarazedtől nyugati rányban van bő 1 fok távolságra. Fotografikus észleléshez kis távcsövet és nagy szenzorméretet célszerű választani. Teljes mérete 1,5×1 fok, átlátszatlansága 2,0. A Galaxisunk különleges képződményei iránt érdeklődőknek elsőként ezt az objektumot ajánlom. Az E-köd alkalmas arra, hogy megismerkedjünk a sötét porködök világával.

Az „E”-köd északi régiója, a Barnard 142. Gerák Ferenc, 200/800 Newton, ASI533, 31×180 s.

Kovács Marcell rajza az E-ködről és vidékéről 10×50-es binokulárral készült. “Szabad szemmel is látszik, bár ekkor még nem fedezhető fel érdekes alakja. OLyan, mintha a lángfényű Gamma Aql (Tarazed) lyukat égetett volna a Tejútba. Alapvetően egy L betű látszik, ami hosszabb szemlélődés után egyértelműen egy C-re kezd hasonlítani. A C belseje a kontraszt miatt a a mezőnél fényesebbnek látszik. Az alsó sávot nehéz észrevenni, ez egészíti ki az alakzatot egy görög kszire. Minél tovább vizsgálom, annál beljebb húzódik a Tejút sötét része.”

Csóvás égi vándorok

Előző havi ajánlónk óta megszaporodtak azoknak az üstökösöknek a száma, amelyeket egy 20 cm átmérőjű távcsővel fotografikus módón érdemes lehet felkeresni. Míg augusztusban csak 23 ilyen égitestet vehettünk számba, szeptemberben 31 vándor megfigyelésével lehet próbálkozni. Ezek közt található több olyan is, amit vizuálisan egy közepes (12-20 cm átmérőjű) távcsővel is talán sikerrel célba lehet venni. Utóbbiakat szeretnénk most ajánlónkban bemutatni. Akit pedig a tejes lista érdekel, az vegye fel a kapcsolatot a rovatvezetővel az ustokoseszleles@gmail.com e-mail címen, vagy csatlakozzon a Facebook Üstökös (Üstökös | Facebook ) csoporthoz.

Aki pedig csak gyönyörködni akar a kométákról készült megfigyelésekben, annak érdemes felkeresni az MCSE Észlelésfeltöltő oldalát (https://eszlelesek.mcse.hu), ahol akár regisztráció nélkül is válogathat a szép és érdekes képek között.

C/2023 E1 (ATLAS)

Már három hónapja távolodik a Naptól így aktivitása egyre csökken. Ugyanakkor a Földtől is távolodik ezért a várható fényessége 2,5 magnitúdót fog csökkenni a jelenlegi 9,5 magnitúdóról. Az üstökös így sem könnyű objektum, mivel a viszonylag nagy fényessége nagy felületen oszlik el, ezért inkább közepes (12-25 cm) átmérőjű távcső szükséges a biztos megpillantásához. Megfigyelésére azonban az egész éjszaka rendelkezésre áll, mert napnyugta előtt kel és csak napkelte után nyugszik. A hónap során a Pegazus csillagkép délnyugati oldalától halad déli irányba, végig a Vízöntő (Aquarius) csillagképen. A hónap végére a Vízöntő déli részén lesz majd megtalálható.

A C/2023 E1 (ATLAS) üstököst szeptember 6-án lesz a legkönnyebb megtalálni, ugyanis napközben elhalad az α Aqr (A komp: 2,96 magnitúdó; B komp: 12,2 magnitúdó; szeparáció: 109,96 ívmásodperc) mellett és éjszaka már ettől körülbelül 30 ívperc távolságra délre kell majd keresni.

Szintén vethet egy pillantást az üstökösre, aki 17-én a Szaturnusz bolygót keresi fel. A bolygóóriástól 46 ívpercre nyugatra lehet majd megtalálni az üstököst. Nehéz feladat a két égitestet egy látómezőben megfigyelni, ugyanis a bolygó fényes és a fényessége koncentrált, míg az üstökös nagy felületi fényességű és ezért halvány. A bolygó fénye könnyen elnyomja a kométa fényességét. Szeptember utolsó napjára már közel kerül az NGC 7293 (fényesség: 7,3 magnitúdó; átmérő: 17,57 ívperc) jelű Helex-ködhöz, így nagyobb látószögű távcsővel valószínűleg szép fotó készíthető róluk.

2023.08.19. 20:28 (UT), 150/518 Newton + Player One Uranus C (IMX 585); Gain 300; 60 x 60 s, Sebestyén Attila.

A C/2023 E1 (ATLAS) égi útja 2023.09.01-30. között, kiemelve a 2023.09.15-i helyzete. A térkép az ingyenesen letölthető Stellarium 0.20.4 verziószámú planetárium szoftverrel készült.

C/2022 A2 (PANSTARRS)

Már hét hónapja távolodik a 2023. 02. 18-án 1,74 CSE távolságra bekövetkezett napközelpontjától, de aktivitása és fényessége is kitartott eddig. A hónap során a jelenlegi 12,1 magnitúdós fényességéről további 0,7 magnitúdó fényességcsökkenést várunk. Ezzel inkább a közepes (12-25 cm) és az ennél is nagyobb átmérőjű távcsövek hatókörébe kerül kompakt központi maggal és halvány nagy kómával rendelkező üstökös.

Az égitest egész hónap során minden éjszaka megfigyelhető, ahogy a Pegazus négyszögének „alsó” oldalának közepétől a Halak (Pisces) csillagkép leg nyugatabbi oldala felé halad délnyugati irányba. A hónap közepe körül azonosítására oda kell figyelni, mivel olyan égterületen fog mozogni, ahol több galaxis is található. Ilyenkor érdemes az első megfigyelés után 20-30 perccel visszatérni az üstököshöz, hogy a háttércsillagokhoz képest elmozduló kométát biztosan tudjuk azonosítani, miközben a szintén homályos kis foltnak látszó galaxisok nem fognak mozdulni.

Az első megközelítésre 15-én hajnalban kerül sor, amikor a C/2022 A2 (PANSTARRS) az NGC 7648 (fényesség: 13 magnitúdó; átmérő: 1,6 x 1 ívperc) galaxistól keletre lesz megtalálható 7 ívpercre. 16-án esete lesz a legközelebb – 7 ívpercre délnyugatra – az NGC 7634 (fényesség: 12,6 magnitúdó; átmérő: 1,2 x 0,9 ívperc) galaxishoz. Azonosításával talán a legnehezebb helyzetben 17-én este lehetünk, amikor az NGC 7623 (fényesség: 12,9 magnitúdó; átmérő: 1,3 x 0,9 ívperc), NGC 7626 (fényesség: 11,1 magnitúdó; átmérő: 2,6 x 2,3 ívperc), NGC 7619 (fényesség: 11,1 magnitúdó; átmérő: 2,5 x 2,3 ívperc) és az NGC 7611 (fényesség: 12,5 magnitúdó; átmérő: 1,5 x 0,7 ívperc) galaxisok által határolt térrészen halad keresztül. Az üstökös várható fényessége és mérete nem sokban tér majd el a galaxisokétól, ezért mindenképpen az elmozdulás lesz a biztos azonosító tényező.

Szeptember 20-án az NGC 7562 (fényesség: 11,5 magnitúdó; átmérő: 2,2 x 1,7 ívperc) galaxis mellett halad el 14 ívpercre északnyugatra. 27-én viszonylag könnyű lesz megtalálni a β Psc-től (fényesség 4,45 magnitúdó) kelet-délkeleti irányban a csillagtól 22 ívpercre. Vigyázzunk, mert ugyanebben az irányban a csillagtól 33 ívpercre már az NGC 7483 (fényesség: 13,0 magnitúdó; átmérő: 1,6 x 1,1 ívperc) galaxissal keverhetjük össze.

A C/2022 A2 (PANSTARRS) égi útja 2023.09.01-30. között, kiemelve a 2023.09.15-i helyzete. A térkép az ingyenesen letölthető Stellarium 0.20.4 verziószámú planetárium szoftverrel készült.

2023.08.27. 23:42 (UT), 200/800 Newton + ZWO ASI 178MM; Gain 204; 13 x 60 s, Dr. Elek Tamás

103P/Hartley

Az üstököst Malcolm Hartley (Siding Spring Observatory, New South Wales, Australia) fedezte fel 1986. március 15-én az 1,24 m-es Schmidt teleszkóppal. A felfedezés utáni héten Daniel Green közzétette az elsődleges pályaadatokat. A kevés rendelkezésre álló adat alapján megjegyezte, hogy mind egy parabola, mind elnyúlt ellipszis is lehet a pálya. Utóbbi esetben akár rövid periódusú is lehet az égitest. Az IAU a megfigyelések sokasodásával felülvizsgálta a számításokat és ezek alapján megállapították, hogy a 103P/Hartley a Jupiter-családba tartozó, rövid periódusú ekliptikai üstökös.

Az elmúlt 100 évben bekövetkezett Jupiter közeli elhaladások (1947-ben 0,22 CSE, 1971-ben 0,09 CSE) alakították olyanná a pályáját, hogy a korábbi 2 CSE-et meghaladó napközelpont távolsága 1 CSE-re változott. Ebben a távolságban a felszín alatt mélyebben levő eddig fagyott anyagok párolgása is megindulhatott, így vált könnyebben megfigyelhetővé az üstökös.

Az üstökös még csak közelít az október 12-én, 1,06 CSE távolságban bekövetkező perihéliumához, így aktivitása is valószínűleg egyre növekszik. Ráadásul mindezt egyre kisebb Föld-üstökös távolságból figyelhetjük meg, ugyanis szeptember 25-én kerül legközelebb a Földhöz, 0,383 CSE-re megközelítve bennünket. A két tényező hatására a jelenlegi 11 magnitúdós összfényessége is várhatóan nőni fog 1,5 magnitúdóval, így akár kisebb (5-12 cm) átmérőjű távcsövekkel, de talán még nagyobb binokulárokkal is megfigyelhető lesz vizuálisan.

A 103P/Hartley üstököst a hónap során szinte minden éjszaka meg lehet figyelni, ahogy Perzeusz- Andromeda csillagképek határától gyorsan mozog kelet felé. Nagyjából két hét alatt átszeli a Perzeusz csillagképet, majd a következő két hét során a Szekeres (Auriga) csillagkép nyugati oldaláról annak kelezi oldalára fog elérni.

Az üstökös 3-áról 4-re virradóan fogja 6,5 ívpercre északról elkerülni az NGC 1186 (fényesség: 11,4 magnitúdó; átmérő: 3,2 x 1,2 ívperc) galaxist. 20-án hajnalban, majd este is meg lehet figyelni az NGC 1857 (fényesség: 7 magnitúdó; átmérő: 10 ívperc) átmérőjű nyílthalmaztól körülbelül 40-40 ívpercre. Hajnalban a halmaztól nyugati-délnyugati irányban, este pedig attól délkeleti irányban.

A 103P/Hartley égi útja 2023.09.01-30. között, kiemelve a 2023.09.15-i helyzete. A térkép az ingyenesen letölthető Stellarium 0.20.4 verziószámú planetárium szoftverrel készült

2023.08.26. 23:04 (UT), 120/600 Refraktor + ZWO ASI178MM; Gain 100; 14 x 120 s, Bánfalvy Zoltán

C/2020 V2 (ZTF)

Ötödik hónapja távolodik a Naptól a C/2020 V2 (ZTF) üstökös és még mindig annyira aktív, hogy közepes (12-25 cm) átmérőjű távcsövekkel akár vizuálisan is megfigyelhető legyen, mit egy csillagszerű maggal rendelkező diffúz a közepe felé sűrűsödő folt. Fotografikusan pedig szép csóvát is mutat a 11 magnitúdós kométa.

A hónap során tovább távolodik a Naptól, de a Fölhöz kissé közelebb kerül az égitestek térbeli mozgása miatt, így várhatóan fényessége nem, vagy alig fog csökkenni. Megfigyelése ennek ellenére nem könnyű feladat. Egyrészt azért, mert csak éjfél körül fog kelni, így az éjszaka második felében figyelhető meg, de a hónap során a Cet csillagképből indulva halad délnyugati irányba úgy, hogy a hónap végére Szobrász (Sculptor) csillagképben lesz megtalálható, de deleléskor is csak 14 fok magasan.

Szeptember 7-én viszonylag könnyen lesz megtalálható a σ Ceti (fényesség 4,7 magnitúdó) csillagtól egy holdátmérőre (30 ívperc) délkeleti irányban.

A C/2020 V2 (ZTF) égi útja 2023.09.01-30. között, kiemelve a 2023.09.15-i helyzete. A térkép az ingyenesen letölthető Stellarium 0.20.4 verziószámú planetárium szoftverrel készült

2023.08.26. 00:58 (UT), 150/518 Newton + Player One Uranus C (IMX 585); Gain 300; 60 x 60 s, Sebestyén Attila

2P/Encke

Ellentétben a szokásokkal, ez a kométa egyike azon kivételes üstökösöknek, mely nem a felfedezőjéről kapta nevét. Egymástól függetlenül két üstökösvadász, Pierre Mechain és Charles Messier is felfedezte 1786-ban. A második felfedezésére 1795-ös visszatérésekor került sor, amikor Caroline Herschel találta meg. Harmadjára Jean-Louis Pons találta meg 1818-ban. Végül Johann Franz Encke jött rá 1819-ben, hogy a három üstökös egy és ugyan az. Ő kiszámolta a pályáját és előre jelezte az 1822-es visszatérését is. Többen is keresték a jelzett koordináták környékén, de senki nem találta, végül Carl Ludwig Christian Rümker találta meg 1822. június 2-án. A pályaszámításának tiszteletéül viseli azóta az üstökös Encke nevét.

Az üstökös a maga 3,3 éves keringési idejével a legrövidebb keringésidejű ismert üstökös. A keringésidő 7:2-es rezonanciában van a Jupiter keringésidejével, ami miatt a gázóriás jelentős hatással bír a pályájára. Nem csak a gázóriás miatt szenved pályamódosulásokat, hanem kis perihélium távolsága miatt gyakran kerül a Föld, a Merkúr közelébe is, amik szintén hatással vannak rá. Bolygónkat 1997-ben 0,19 CS-re közelítette meg, de 2063-ban is majd ilyen közel halad el mellette.

Az üstökös aktivitása szinte kapcsolásra indul és áll le. A 200 év megfigyeléseit tanulmányozva a kóma képződés a perihélium előtt 87±5 nappal és 1,63±0,03 CSE távolságban indul be, majd a perihélium után 94±15 nappal és 1,49±0,2 CSE távolságban áll le. Természetesen a leállás nem teljes, még aféliumban is kimutatható egy kis kóma az üstökös körül.

A gyorsmozgású üstökös várhatóan 4 magnitúdót fog fényesedni szeptember során. A jelenlegi 12,5 magnitúdós fényessége a hónap végére akár a 8,5 magnitúdót is elérheti. Ennek ellenére inkább közepes (12-25 cm) átmérőjű távcsövekkel érdemes próbálkozni a felkeresésével. Erre is inkább az éjfél utáni órákban nyílik lehetőség mivel az üstökös nem sokkal éjfél előtt kell és csak ez  után emelkedik olyan magasra, hogy az amúgy sem könnyű megfigyelését a légkör ne nehezítse tovább.

Gyors mozgásának köszönhetően a hónap során körülbelül 60 fokot fog megtenni az hajnali égbolton. A hónap elején még Szekeres (Auriga) csillagkép délkeleti csücskében lehet megtalálni, de gyorsan végighalad az Ikrek (Gemini) északi oldala mentén, majd hasonlóan a Rák (Cancer) csillagkép északi részén is áthalad, miközben egyre korábban kel. A hónap végén már csak hajnalban lehet megfigyelni az Oroszlán (Leo) csillagkép közepén.

Szeptember 6-án viszonylag könnyen meg lehet majd találni a θ Gem többes csillagrendszertől nyugatra 42 ívpercre. Másnap hajnalban már ugyanettől a csillagtól keletre kell keresni hasonló távolságban. 12-én hajnalban pedig az α Gem többes csillagrendszertől északkeletre lesz 49 ívpercre.

20-án hajnalban az ι Cnc (A komp: 4,13 magnitúdó; B komp: 5,99 magnitúdó; szeparáció: 30,6 ívmásodperc) kettőscsillag 18 ívperces közelében lesz megtalálható délnyugatra a csillagtól.

A 2P/Encke égi útja 2023.09.01-30. között, kiemelve a 2023.09.15-i helyzete. A térkép az ingyenesen letölthető Stellarium 0.20.4 verziószámú planetárium szoftverrel készült

12P/Pons-Brooks

A 12P/Pons-Brooks üstökös mind térben, mind időben még messze jár a 2024. 04. 20-án 0,78 CSE távolságra bekövetkező perihéiumától. Jelenlegi összfényessége ugyan 12 magnitúdó, de ez akkora felületen oszlik el, hogy a vizuális megfigyelésekor inkább csak a központi 16,2 magnitúdós magot lehetne észrevenni megfelelően nagy (50 cm-nél nagyobb) átmérőjű távcsővel. Ajánlónkba mégis bekerült, mert az üstökös jellemzője, hogy a perihélium átmenet előtt váratlan kitöréseket és ezáltal felfényésedést produkál. E miatt pedig érdemes már most nyomon követni az üstökös helyét, hátha megint magyar csillagász lesz, aki a kitörést először veszi észre.

Az üstökös a Sárkány (Draco) fejétől halad lassan a hónap elején délnyugati irányba, majd déli irányba. A hónap végére már a Hercules északi régióban lesz megtalálható, de még mindig curkumpoláris, így egész éjszaka megfigyelhető. Fényesebb mélyég objektum és csillag nem lesz megtalálható az égi útja mentén. Egy éjszaka érdemes kétszer is felkeresni a tartózkodási helyét, nagyobb szünetet tartva a két  megfigyelés között, hogy az elmozdulása alapján biztosan azonosítható legyen.

A 12P/Pons-Brooks égi útja 2023.09.01-30. között, kiemelve a 2023.09.15-i helyzete. A térkép az ingyenesen letölthető Stellarium 0.20.4 verziószámú planetárium szoftverrel készült

2023.08.26. 18:37 (UT), 120/600 Refraktor + ZWO ASI178MM; Gain 100; 52 x 120 s, Bánfalvy Zoltán

Kaposvári Z., Hölgye A., Nmá, Mzs