Szerző: Mizser Attila · 2015. október 10, szombat
Einstein éppen 100 évvel ezelőtt közölte általános relativitáselméletét, amelyet azóta számtalan kísérlet igazolt. Az asztrofizika szempontjából egyik legérdekesebb jóslatát, a gravitációs hullámokat, azonban közvetlen módon még nem sikerült észlelnünk. A LIGO interferometrikus elven működő, második generációs gravitációshullám-detektoraina
Körülbelül 4,2 milliárd évvel ezelőtt történt, hogy „kifordult” a Hold felszíne, ezzel létrehozva rajta azokat az alakzatokat, amelyeket ma is megfigyelhetünk. A legtöbb tudós egyetért abban, hogy a Hold kb. 4,5 milliárd éve keletkezett, amikor Naprendszerünknek egy Mars méretű égitestje, a Theia néven ismert hipotetikus objektum a Földnek nekiütközve kitépett belőle egy darabot, és abból
Egy új kutatás szerint a K2-18b jelű exobolygó gázban gazdag összetételű, de mégsem rendelkezik lakható felszínnel, mint ahogy azt korábban gondolták. Nagy port kavart, amikor a James Webb-űrtávcső megfigyelései alapján egy kutatócsoport bejelentette, hogy a K2-18b jelű planéta talán lakható lehet. Csillagászok egy másik csoportja azonban másképp értelmezte az adatokat: szerintük nem egy vízi világról,
A tavaszi égbolt egyik nem túl jelentős csillagképe a Canes Venatici, a Vadászebek. A csillagszegény égterületen viszont nagyon is jelentős csillagvárosokat figyelhetünk meg. Egyikük az M106. Bagi László, Öcsöd Legújabb fotómon az M106 elnevezésű spirálgalaxist örökítettem meg. Tőlünk nagyon távol, megközelítőleg 23 milliónyi fényév távolságra helyezkedik el ez a látványos csillagváros. Az M106 égi elhelyezkedésének
A James Webb-űrtávcső adatainak segítségével most végre sikerült megfejtenie a kutatóknak az ősrobbanás óta megtörtént legnagyobb kozmikus robbanás, a BOAT (Brightest of All Time, vagyis minden idők legfényesebbje) rejtélyét. A BOAT, mint ahogy a rövidítés angol nyelvű kiírásának fordítása is mutatja, minden idők legfényesebb gamma-kitörése (gamma-ray burst, GRB) volt, kialakulásáért pedig valószínűleg egy kb. 2
Gyönyörű, glóriához hasonlatos, színes fénygyűrű lehetséges jelenlétét mutatták ki a kutatók egy exobolygó légkörében. A fénygyűrű színes, koncentrikus fénykörökből álló légköri alakzat, ami csak különleges feltételek egyidejű teljesülésekor jöhet létre. Ezt a rendkívüli, ritkán látható gyűrűt a WASP-67b nevű, a Földtől 637 fényévnyi távolságban keringő, pokolian forró gázóriás atmoszférájában sikerült kimutatni az Európai Űrügynökség (European