2003. május – A Csillagászat hónapja
A Merkúr átvonulása a Nap előtt május 7-én
Meghatározó csillagászati élményem volt 1986. november 13-a, a legutolsó Magyarországról látszó Merkúr-átvonulás. Abban az évben volt részünk egy teljes holdfogyatkozásban, tavasszal látszottak a jupiterholdak kölcsönös fogyatkozásai és a Halley-üstökös is, mégis ritkaságánál fogva máig tartó élmény az a késo őszi ködös hajnal.
Käsz László barátommal Bóly határába, egy kisebb dombtetőre bicikliztünk ki, hátunkon a két távcsővel kisbolygó fedést elcsípni és fotózni, majd vártuk a napfelkeltét. Hazánkból már csak a bolygó kilépését lehetett látni 5 fokkal a horizont felett. A talaj menti köd aggasztó volt, de szerencsére eléggé átlátszó, így néhány fok magasságban, a kilépés kezdete előtt 10 perccel a távcsövekkel szűrő nélkül (!)
megpillantottuk a 10 ívmásodperces fekete bolygókorongot. A vörös napfelületen az a pici, sötét pötty felejthetetlen látvány volt. Nagyon közel volt már a perem folytonosan változó hullámaihoz, de sikeresen megmértük a belso érintést, majd néhány perccel késobb a korong elhagyását. (Hogy pontos időjelet honnan vettünk, nem emlékszem, talán a Kossuth rádióból.) A kilépés után már kezdett vakítani a korong, és csak szűrővel figyelhettük a merkúrtalan napfelkeltét. A fotózás nem sikerült, mert mindenről csorgott a víz.
Rovatvezetőként ez volt szinte az első feldolgozásom a Meteor hasábjain. Az akkori
lehetőségekhez mérten a beérkezett leírásokat és időpontokat átlagoltam és a geocentrikus adatokkal vetettem össze (bár tudtam, hogy Magyarországra ettől akár 30 másodperces időkülönbség is lehet, de hát a számítógépes előrejelzés akkor még igen távoli jövőnek számított.)
Mivel elég régen jelent meg a feldolgozás, talán nem érdektelen ismét összevetni az
akkori adatokat (Meteor 1987/3., 23. o.) az előrejelzéssel, hogy lássuk, most mire számíthatunk.
A Nap sugarai olyan kis szögben súrolták a Földet, hogy az ország keleti és nyugati
határa között mindössze 1 másodperces eltérés volt a számított időpontokat illetően. A III. kontaktus, a korong belső érintésének előrejelzett időpontja 6:29:58 UT, a IV. kontaktusé, a két korong elválása 6:31:52-53 UT volt. Akkoriban a legkisebb négyzetek módszerével, a szélső értékeket kihagyva a belső érintésre 6:30:01,2±1,6 UT adódott a külső érintésre 6:31:43,9±1,8 UT (ha minden adatot átlagolunk, akkor
6:30:02,2 UT és 6:31:50,4 UT). A belső érintés hamarabb megpillantása valószínűleg a fekete csepp jelenség miatt következett be (Amatőrcsillagászok kézikönyve, II. kiadás, 278. o.). A külső érintést a legnehezebb meghatározni, mivel a hullámzó napperemen csak a kis bemélyedés eltűnését látjuk, a láthatatlan bolygó utolsó másodpercei csak protuberancia-feltéttel látszanak. Innen adódhat a közel 10 másodperces eltérés, bár
látható az adatokból, hogy nagyobb távcsövekkel tovább követhető volt a Merkúr korongja.
Mire számíthatunk május 7-én?
Tizenhat és fél év elteltével van ismét szerencsénk átvonuláshoz. Ez remek alkalom,
hogy műszerünket felkészítsük a 2004-es Vénusz átvonulásra, hiszen nincs élő ember, aki a Vénuszt a napkorong előtt látta volna. Magyarországról (részben) látszó Merkúr átvonulás pedig csak 2016-ban lesz ismét!
Mivel a bolygó májusi alsó együttállása idején lesz a jelenség, most a Merkúr-korong 12"-es lesz, 158-szor kisebb, mint a Nap 1902,2"-es átmérője. 1986-ban Keszthelyi Sándor ötszörösre becsülte azt a
legkisebb nagyítást, amivel még a Merkúr korongja megfigyelhető. Érdekes lehet ezt is ellenőrizni.
vonalával párhuzamos); Középen: a Merkúr négy és negyed órás útja a Nap előtt, észak felfelé! Jobbra: a Merkúr kilépése 10:28-10:32 UT között horizontálisan tájolva (a horizont a kép alsó vonalával párhuzamos)
Ezen a szerdai hajnalon napkelte után 2 órával kezdődik a belépés. Ekkor már központi csillagunk 16-20 fok magasan lesz a horizont felett. A belépés PA 16°-nál fog bekövetkezni, és mintegy 4 és fél perc alatt kerül a bolygó Nap korongja elé. Próbáljuk meg másodperc pontossággal megbecsülni a kontaktusokat. Ezután több mint négyórás vándorút kezdődik a napfelszín előtt, talán találkozik a Merkúr
néhány napfolttal (bár a poláris területen vonul végig). A kilépésre ebédidőben kerül sor, a bolygókorong 5 perc alatt hagyja el a peremet, PA 291°-nál.
A belépés könnyebb követése érdekében az ábra horizontális koordinátarendszerben készült, azaz azt mutatja, hogy a képet vízszintesen tartva szabad szemmel milyen pozíciószögnél látjuk a kontaktust.
Nem lehet elégszer hangsúlyozni: A NAPBA SOHA NE NÉZZÜNK SZABAD SZEMMEL, TÁVCSÖVÜNKET SZERELJÜK FEL A MEGFELELŐ MINŐSÉGŰ SZŰRŐVEL!
A megfigyeléssel kapcsolatos tudnivalók megbeszélésére az MCSE által üzemeltetett okkult@mcse.hu lista ad lehetőséget.
I. kontaktus: belépés (a Merkúr kívülről érinti a napperemet); II. kontaktus: a
napkorong és a merkúrkorong belülről érintkezik; minimum távolság a Merkúr és a Nap középpontja között; III. kontaktus: a két korong ismét belülről érintkezik; IV. kontaktus: a Merkúr korongja elhagyja a napperemet; Alt.: a jelenség idején a horizont feletti magasság. Minden időpont UT-ban!
Két fogyatkozás két hét alatt
Hasonlóan 1996 őszéhez, amikor utoljára lehetett hazánkból megfigyelni a csomópontja közelében tartózkodó Hold egymás utáni fogyatkozásait, májusban egy holdfogyatkozás után két héttel reggeli napfogyatkozásban gyönyörködhetünk.
Májusra olyan sok jelenség összesűrűsödik, ami máskor egy egész évre elegendő. 7-én Merkúr átvonulás lesz (l. Meteor 2003/3., 25. o.), április 27-én, május 4-én, 24-én és 31-én látványos jupiterhold-fogyatkozást láthatunk (Meteor csillagászati évkönyv 136�137. o.), a fenti két fogyatkozás pedig megkoronázása lesz a Csillagászat hónapjának.
Holdfogyatkozás május 16-án hajnalban
2003 első fogyatkozása egy teljes holdfogyatkozás, mely teljes egészében az amerikai
kontinensről figyelhető meg. Az eseményre fél nappal perigeum után kerül sor, így a holdkorong 33,4 ívperces lesz. A Hold az ekliptika déli területén, a Librában fog tartózkodni, kb. 15 fokra nyugatra az Antarestől.
A Hold az umbra északi részén halad keresztül, a totalitás 53 perces lesz, azonban sajnos ezt Magyarországról nem élvezhetjük, ugyanis már a részleges fázis alatt egyre közelebb kerül a Hold a horizonthoz. A totalitás kezdete épp holdnyugtakor fog bekövetkezni, ezért megfigyelhetetlen lesz.
A megfigyeléshez jó délnyugati horizontú helyet válasszunk. A penumbrális fázist kb. 1:30 UT körül vehetjük észre, de mire a fogyatkozás elkezdődik, a Hold már csak 8–10 fokkal lesz a horizont felett. Miközben a kráterkontaktusokat mérjük, az egyre halványuló holdkorong fokozatosan bele fog veszni a látóhatár párájába.
| Kráterek belépése az umbrába | |||
Gyűrűs napfogyatkozás május 31-én
Az 1999-es totalitás óta ez az első alkalom, hogy a Hold ismét eltakarja a napkorong
egy részét hazánkból nézve. A Hold három nappal lesz apogeum után, ezért 2 ívperccel kisebb lesz a Nap korongjánál. A gyűrűs napfogyatkozás csak érinti a Föld korongját, ezért az antumbra északi határvonala a terminátor, déli határvonala Grönlandon, Skócián és az Északi-tengeren húzódik néhány fokos napmagasságnál.
Mivel a Nap "átsüt" az Északi-sark felett, ezért az árnyékkúp "fordítva", azaz keletről nyugatra halad a felszínen.
{mosimage}
A fogyatkozás fázisai Budapestről nézve
Magyarországról nézve "félnap" kel, majd az első 20 perc során egyre kisebb lesz a
Nap sarlója. 3:17 UT-kor eléri a legnagyobb fázist, és alig egy óra elteltével a Hold levonul a napkorongról. A maximum mindössze 3, a jelenség vége 12 fokos horizont feletti magasságnál történik, így mindenképpen jó északkeleti horizontot kell keresnünk a megfigyeléshez. A Meteor csillagászati évkönyv 130. oldalán részletes
előrejelzést találunk Magyarország több városára.
