2003. május – A Csillagászat hónapja


A Merkúr átvonulása a Nap előtt május 7-én

Meghatározó csillagászati élményem volt 1986. november 13-a, a legutolsó Magyarországról látszó Merkúr-átvonulás. Abban az évben volt részünk egy teljes holdfogyatkozásban, tavasszal látszottak a jupiterholdak kölcsönös fogyatkozásai és a Halley-üstökös is, mégis ritkaságánál fogva máig tartó élmény az a késo őszi ködös hajnal.

Käsz László barátommal Bóly határába, egy kisebb dombtetőre bicikliztünk ki, hátunkon a két távcsővel kisbolygó fedést elcsípni és fotózni, majd vártuk a napfelkeltét. Hazánkból már csak a bolygó kilépését lehetett látni 5 fokkal a horizont felett. A talaj menti köd aggasztó volt, de szerencsére eléggé átlátszó, így néhány fok magasságban, a kilépés kezdete előtt 10 perccel a távcsövekkel szűrő nélkül (!)
megpillantottuk a 10 ívmásodperces fekete bolygókorongot. A vörös napfelületen az a pici, sötét pötty felejthetetlen látvány volt. Nagyon közel volt már a perem folytonosan változó hullámaihoz, de sikeresen megmértük a belso érintést, majd néhány perccel késobb a korong elhagyását. (Hogy pontos időjelet honnan vettünk, nem emlékszem, talán a Kossuth rádióból.) A kilépés után már kezdett vakítani a korong, és csak szűrővel figyelhettük a merkúrtalan napfelkeltét. A fotózás nem sikerült, mert mindenről csorgott a víz.

Észlelő

III. kont.

IV. kont.

Műszer

Aszódi Zoltán (Debrecen)

6:30:20

6:32:23

5 L

Dankó Csaba (Debrecen)

6:30:20

6:32:23

5 L

Gyurman Tibor (Dabas)

6:31:44

7 L

Iskum József (Budapest)

6:29:50

6:31:34

7 L

Käsz László (Bóly)

6:30:02

6:31:38

7 L

Keszthelyi Sándor (Pécs)

6:30:03

6:31:51

20 T

Kósa-Kiss Attila (Nagyszalonta)

6:29:55

6:31:49

6 L

Orha Zoltán (Budapest)

6:29:45

6:31:40

5 L

Patacsi Zsolt (Pécs)

6:29:58

6:31:49

5 L

Szabó Sándor (Bóly)

6:30:05

6:31:39

10 T

Zajácz György (Debrecen)

6:30:04

6:31:44

10 L

Rovatvezetőként ez volt szinte az első feldolgozásom a Meteor hasábjain. Az akkori
lehetőségekhez mérten a beérkezett leírásokat és időpontokat átlagoltam és a geocentrikus adatokkal vetettem össze (bár tudtam, hogy Magyarországra ettől akár 30 másodperces időkülönbség is lehet, de hát a számítógépes előrejelzés akkor még igen távoli jövőnek számított.)

Mivel elég régen jelent meg a feldolgozás, talán nem érdektelen ismét összevetni az
akkori adatokat (Meteor 1987/3., 23. o.) az előrejelzéssel, hogy lássuk, most mire számíthatunk.

A Nap sugarai olyan kis szögben súrolták a Földet, hogy az ország keleti és nyugati
határa között mindössze 1 másodperces eltérés volt a számított időpontokat illetően. A III. kontaktus, a korong belső érintésének előrejelzett időpontja 6:29:58 UT, a IV. kontaktusé, a két korong elválása 6:31:52-53 UT volt. Akkoriban a legkisebb négyzetek módszerével, a szélső értékeket kihagyva a belső érintésre 6:30:01,2±1,6 UT adódott a külső érintésre 6:31:43,9±1,8 UT (ha minden adatot átlagolunk, akkor
6:30:02,2 UT és 6:31:50,4 UT). A belső érintés hamarabb megpillantása valószínűleg a fekete csepp jelenség miatt következett be (Amatőrcsillagászok kézikönyve, II. kiadás, 278. o.). A külső érintést a legnehezebb meghatározni, mivel a hullámzó napperemen csak a kis bemélyedés eltűnését látjuk, a láthatatlan bolygó utolsó másodpercei csak protuberancia-feltéttel látszanak. Innen adódhat a közel 10 másodperces eltérés, bár
látható az adatokból, hogy nagyobb távcsövekkel tovább követhető volt a Merkúr korongja.

Mire számíthatunk május 7-én?

A 2003 május 7-i Merkúr-átvonulás adatai

A Nap sugara = 951,1"

A Merkúr sugara = 6"

ΔT = 65,4 másodperc

Belépés: PA 16°

Minimum PA: 333° 703,4"-re a napperemtől

Kilépés: PA 291°

Tizenhat és fél év elteltével van ismét szerencsénk átvonuláshoz. Ez remek alkalom,
hogy műszerünket felkészítsük a 2004-es Vénusz átvonulásra, hiszen nincs élő ember, aki a Vénuszt a napkorong előtt látta volna. Magyarországról (részben) látszó Merkúr átvonulás pedig csak 2016-ban lesz ismét!

Mivel a bolygó májusi alsó együttállása idején lesz a jelenség, most a Merkúr-korong 12"-es lesz, 158-szor kisebb, mint a Nap 1902,2"-es átmérője. 1986-ban Keszthelyi Sándor ötszörösre becsülte azt a
legkisebb nagyítást, amivel még a Merkúr korongja megfigyelhető. Érdekes lehet ezt is ellenőrizni.

   Balra: a Merkúr belépése 5:11-5:16 UT között horizontálisan tájolva (a horizont a kép alsó
vonalával párhuzamos); Középen: a Merkúr négy és negyed órás útja a Nap előtt, észak felfelé! Jobbra: a Merkúr kilépése 10:28-10:32 UT között horizontálisan tájolva (a horizont a kép alsó vonalával párhuzamos)

Ezen a szerdai hajnalon napkelte után 2 órával kezdődik a belépés. Ekkor már központi csillagunk 16-20 fok magasan lesz a horizont felett. A belépés PA 16°-nál fog bekövetkezni, és mintegy 4 és fél perc alatt kerül a bolygó Nap korongja elé. Próbáljuk meg másodperc pontossággal megbecsülni a kontaktusokat. Ezután több mint négyórás vándorút kezdődik a napfelszín előtt, talán találkozik a Merkúr
néhány napfolttal (bár a poláris területen vonul végig). A kilépésre ebédidőben kerül sor, a bolygókorong 5 perc alatt hagyja el a peremet, PA 291°-nál.

A belépés könnyebb követése érdekében az ábra horizontális koordinátarendszerben készült, azaz azt mutatja, hogy a képet vízszintesen tartva szabad szemmel milyen pozíciószögnél látjuk a kontaktust.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni: A NAPBA SOHA NE NÉZZÜNK SZABAD SZEMMEL, TÁVCSÖVÜNKET SZERELJÜK FEL A MEGFELELŐ MINŐSÉGŰ SZŰRŐVEL!

A megfigyeléssel kapcsolatos tudnivalók megbeszélésére az MCSE által üzemeltetett okkult@mcse.hu lista ad lehetőséget.

 

I. kont.

II. kont.

Min. táv.

III. kont.

IV. kont.

Hely

U.T. Alt.
h m s °

U.T.
h m s

U.T. Alt.
h m s °

U.T.
h m s

U.T. Alt.
h m s °

Baja

5:11:46 17

5:16:12

7:52:30 44

10:27:55

10:32:19 60

Békéscsaba

5:11:46 19

5:16:12

7:52:28 45

10:27:52

10:32:16 60

Budapest

5:11:43 17

5:16:09

7:52:29 44

10:27:56

10:32:20 59

Debrecen

5:11:45 19

5:16:10

7:52:27 45

10:27:51

10:32:16 59

Gyor

5:11:42 16

5:16:08

7:52:30 43

10:27:58

10:32:23 59

Kaposvár

5:11:45 16

5:16:11

7:52:31 43

10:27:57

10:32:22 60

Kecskemét

5:11:45 18

5:16:11

7:52:29 44

10:27:54

10:32:19 60

Miskolc

5:11:43 18

5:16:08

7:52:27 44

10:27:53

10:32:18 59

Nagykanizsa

5:11:45 16

5:16:10

7:52:31 43

10:27:59

10:32:23 60

Nyíregyháza

5:11:44 19

5:16:09

7:52:26 45

10:27:52

10:32:16 59

Paks

5:11:45 17

5:16:11

7:52:30 44

10:27:55

10:32:20 60

Pécs

5:11:46 17

5:16:12

7:52:31 44

10:27:56

10:32:21 60

Salgótarján

5:11:42 18

5:16:08

7:52:27 44

10:27:55

10:32:19 59

Sopron

5:11:42 16

5:16:07

7:52:30 42

10:28:00

10:32:25 59

Szeged

5:11:47 18

5:16:12

7:52:29 45

10:27:53

10:32:17 60

Székesfehérvár

5:11:44 17

5:16:09

7:52:29 43

10:27:57

10:32:21 59

Szekszárd

5:11:46 17

5:16:11

7:52:30 44

10:27:55

10:32:20 60

Szombathely

5:11:43 16

5:16:08

7:52:31 42

10:27:60

10:32:24 59

Veszprém

5:11:44 16

5:16:09

7:52:30 43

10:27:57

10:32:22 59

Zalaegerszeg

5:11:44 16

5:16:09

7:52:31 43

10:27:59

10:32:24 60

   I. kontaktus: belépés (a Merkúr kívülről érinti a napperemet); II. kontaktus: a
napkorong és a merkúrkorong belülről érintkezik; minimum távolság a Merkúr és a Nap középpontja között; III. kontaktus: a két korong ismét belülről érintkezik; IV. kontaktus: a Merkúr korongja elhagyja a napperemet; Alt.: a jelenség idején a horizont feletti magasság. Minden időpont UT-ban!

Két fogyatkozás két hét alatt

   Hasonlóan 1996 őszéhez, amikor utoljára lehetett hazánkból megfigyelni a csomópontja közelében tartózkodó Hold egymás utáni fogyatkozásait, májusban egy holdfogyatkozás után két héttel reggeli napfogyatkozásban gyönyörködhetünk.

   Májusra olyan sok jelenség összesűrűsödik, ami máskor egy egész évre elegendő. 7-én Merkúr átvonulás lesz (l. Meteor 2003/3., 25. o.), április 27-én, május 4-én, 24-én és 31-én látványos jupiterhold-fogyatkozást láthatunk (Meteor csillagászati évkönyv 136�137. o.), a fenti két fogyatkozás pedig megkoronázása lesz a Csillagászat hónapjának.

Holdfogyatkozás május 16-án hajnalban

   2003 első fogyatkozása egy teljes holdfogyatkozás, mely teljes egészében az amerikai
kontinensről figyelhető meg. Az eseményre fél nappal perigeum után kerül sor, így a holdkorong 33,4 ívperces lesz. A Hold az ekliptika déli területén, a Librában fog tartózkodni, kb. 15 fokra nyugatra az Antarestől.

   A Hold az umbra északi részén halad keresztül, a totalitás 53 perces lesz, azonban sajnos ezt Magyarországról nem élvezhetjük, ugyanis már a részleges fázis alatt egyre közelebb kerül a Hold a horizonthoz. A totalitás kezdete épp holdnyugtakor fog bekövetkezni, ezért megfigyelhetetlen lesz.

   A megfigyeléshez jó délnyugati horizontú helyet válasszunk. A penumbrális fázist kb. 1:30 UT körül vehetjük észre, de mire a fogyatkozás elkezdődik, a Hold már csak 8–10 fokkal lesz a horizont felett. Miközben a kráterkontaktusokat mérjük, az egyre halványuló holdkorong fokozatosan bele fog veszni a látóhatár párájába.

 

2:09 Grimaldi

2:28 Aristarchus

2:44 Manilius

2:55 Taruntius

2:10 Billy

2:29 Kopernikusz

2:47 Menelaus

2:56 Plato

2:15 Campanus

2:34 Pytheas

2:49 Goclenius

2:58 Proclus

2:19 Tycho

2:41 Timocharis

2:50 Plinius

2:59 Eudoxus

2:22 Kepler

2:42 Dionysius

2:54 Langrenus

3:02 Aristoteles

Kráterek belépése az umbrába

 

Gyűrűs napfogyatkozás május 31-én

A napfogyatkozás adatai Budapestre

Esemény

Ideje (UT)

PA

H

magn.

Napkelte

2:54:29

 

0

0,540

Maximum

3:17:50

 

3

0,810

4. kontaktus

4:16:22

61

12

 

Időpontok UT-ben. PA — pozíciószög,
H — horizont feletti magasság,
magn. — a fogyatkozás nagysága (magnitúdója)

   Az 1999-es totalitás óta ez az első alkalom, hogy a Hold ismét eltakarja a napkorong
egy részét hazánkból nézve. A Hold három nappal lesz apogeum után, ezért 2 ívperccel kisebb lesz a Nap korongjánál. A gyűrűs napfogyatkozás csak érinti a Föld korongját, ezért az antumbra északi határvonala a terminátor, déli határvonala Grönlandon, Skócián és az Északi-tengeren húzódik néhány fokos napmagasságnál.
Mivel a Nap "átsüt" az Északi-sark felett, ezért az árnyékkúp "fordítva", azaz keletről nyugatra halad a felszínen.

{mosimage}
A fogyatkozás fázisai Budapestről nézve

 

   Magyarországról nézve "félnap" kel, majd az első 20 perc során egyre kisebb lesz a
Nap sarlója. 3:17 UT-kor eléri a legnagyobb fázist, és alig egy óra elteltével a Hold levonul a napkorongról. A maximum mindössze 3, a jelenség vége 12 fokos horizont feletti magasságnál történik, így mindenképpen jó északkeleti horizontot kell keresnünk a megfigyeléshez. A Meteor csillagászati évkönyv 130. oldalán részletes
előrejelzést találunk Magyarország több városára.

Ajánljuk...