Észlelőlap
Az MCSE Kettőscsillagk Szakcsoport észlelőlapja szerkeszthető (.doc) és .pdf formátumban.
Észlelőlap
Az MCSE Kettőscsillagk Szakcsoport észlelőlapja szerkeszthető (.doc) és .pdf formátumban.
Hat planétából álló ritka bolygórendszert sikerült feltérképezni az ESA Cheops-űrtávcsövének adatait is felhasználva. A felfedezés azért különösen érdekes, mert a bolygók pályái azt jelzik, hogy a kialakulása óta eltelt több mint egymilliárd évet a rendszer gyakorlatilag változatlan állapotban töltötte. Az ESA Cheops-űrtávcsöve (CHaracterising ExOPlanet Satellite) kulcsfontosságú adatokat szolgáltatott a kutatókat évek óta zavarba ejtő rejtélyes
Sosem használták még ilyen nagy felbontásban az ALMA rádiótávcső-hálózatot, mint nemrégiben, egy idős csillag megfigyelésekor. A vizsgálatok kimutatták, hogy a csillagot egy gyűrűszerű struktúra veszi körül, amit a csillagról az űrbe szökő gázanyag alkot. A most demonstrált nagy felbontással a jövőbeni megfigyelések során nemcsak a csillagok életének végét, de a bolygók kialakulásának folyamatát is vizsgálhatjuk
A Cassiopeia csillagképben valósággal nyüzsögnek a nyílthalmazok. Könnyű erről megbizonyosodni – elegendő egy látcsővel végigpásztázni a W vidékét. Galambos Gábor, Makói úti kilátó Legújabb asztrofotóm fő objektumai a Vitorlás-halmaznak keresztelt NGC 225, és a kéken ragyogó vdB 4 reflexiós köd. Négy őszi éjszakára települtem ki, hogy elkészüljön ez a fotó. Színpompás nyílt csillaghalmaz és reflexiós köd (NGC 225 és vdB 4)
A James Webb-űrtávcső egy rakás pontszerű, vörös égitestet fedezett fel a korai világegyetemben, amelyek talán porba burkolózott aktív fekete lyukak lehetnek. Az egyik ilyen objektumról végzett legújabb megfigyelések arra engednek következtetni, hogy egy olyan fekete lyukról van szó, amely aránytalanul nagy a galaxisához képest. A legtöbb galaxis belsejében találunk egy szupernagy tömegű fekete lyukat, és
Csupán 200 fényévre tőlünk van egy exobolygó, amelynek sűrűsége a hungarocellhez hasonló, és felhőit homok alkotja. Vajon hogyan lehetséges ez? Olyan különös világ ez, amilyenről még a science-fiction írók sem álmodtak: a hungarocellnél csak kétszer sűrűbb exobolygót apró porszemcsékből álló, magas szintű felhőzet vonja be. A planéta 200 fényévre van tőlünk a Szűz (Virgo) csillagkép