2003. május – A Csillagászat hónapja | MCSE

2003. május – A Csillagászat hónapja

A Merkúr átvonulása a Nap előtt május 7-én

Meghatározó csillagászati élményem volt 1986. november 13-a, a legutolsó Magyarországról látszó Merkúr-átvonulás. Abban az évben volt részünk egy teljes holdfogyatkozásban, tavasszal látszottak a jupiterholdak kölcsönös fogyatkozásai és a Halley-üstökös is, mégis ritkaságánál fogva máig tartó élmény az a késo őszi ködös hajnal.

Käsz László barátommal Bóly határába, egy kisebb dombtetőre bicikliztünk ki, hátunkon a két távcsővel kisbolygó fedést elcsípni és fotózni, majd vártuk a napfelkeltét. Hazánkból már csak a bolygó kilépését lehetett látni 5 fokkal a horizont felett. A talaj menti köd aggasztó volt, de szerencsére eléggé átlátszó, így néhány fok magasságban, a kilépés kezdete előtt 10 perccel a távcsövekkel szűrő nélkül (!)
megpillantottuk a 10 ívmásodperces fekete bolygókorongot. A vörös napfelületen az a pici, sötét pötty felejthetetlen látvány volt. Nagyon közel volt már a perem folytonosan változó hullámaihoz, de sikeresen megmértük a belso érintést, majd néhány perccel késobb a korong elhagyását. (Hogy pontos időjelet honnan vettünk, nem emlékszem, talán a Kossuth rádióból.) A kilépés után már kezdett vakítani a korong, és csak szűrővel figyelhettük a merkúrtalan napfelkeltét. A fotózás nem sikerült, mert mindenről csorgott a víz.

Észlelő

III. kont.

IV. kont.

Műszer

Aszódi Zoltán (Debrecen)

6:30:20

6:32:23

5 L

Dankó Csaba (Debrecen)

6:30:20

6:32:23

5 L

Gyurman Tibor (Dabas)

6:31:44

7 L

Iskum József (Budapest)

6:29:50

6:31:34

7 L

Käsz László (Bóly)

6:30:02

6:31:38

7 L

Keszthelyi Sándor (Pécs)

6:30:03

6:31:51

20 T

Kósa-Kiss Attila (Nagyszalonta)

6:29:55

6:31:49

6 L

Orha Zoltán (Budapest)

6:29:45

6:31:40

5 L

Patacsi Zsolt (Pécs)

6:29:58

6:31:49

5 L

Szabó Sándor (Bóly)

6:30:05

6:31:39

10 T

Zajácz György (Debrecen)

6:30:04

6:31:44

10 L

Rovatvezetőként ez volt szinte az első feldolgozásom a Meteor hasábjain. Az akkori
lehetőségekhez mérten a beérkezett leírásokat és időpontokat átlagoltam és a geocentrikus adatokkal vetettem össze (bár tudtam, hogy Magyarországra ettől akár 30 másodperces időkülönbség is lehet, de hát a számítógépes előrejelzés akkor még igen távoli jövőnek számított.)

Mivel elég régen jelent meg a feldolgozás, talán nem érdektelen ismét összevetni az
akkori adatokat (Meteor 1987/3., 23. o.) az előrejelzéssel, hogy lássuk, most mire számíthatunk.

A Nap sugarai olyan kis szögben súrolták a Földet, hogy az ország keleti és nyugati
határa között mindössze 1 másodperces eltérés volt a számított időpontokat illetően. A III. kontaktus, a korong belső érintésének előrejelzett időpontja 6:29:58 UT, a IV. kontaktusé, a két korong elválása 6:31:52-53 UT volt. Akkoriban a legkisebb négyzetek módszerével, a szélső értékeket kihagyva a belső érintésre 6:30:01,2±1,6 UT adódott a külső érintésre 6:31:43,9±1,8 UT (ha minden adatot átlagolunk, akkor
6:30:02,2 UT és 6:31:50,4 UT). A belső érintés hamarabb megpillantása valószínűleg a fekete csepp jelenség miatt következett be (Amatőrcsillagászok kézikönyve, II. kiadás, 278. o.). A külső érintést a legnehezebb meghatározni, mivel a hullámzó napperemen csak a kis bemélyedés eltűnését látjuk, a láthatatlan bolygó utolsó másodpercei csak protuberancia-feltéttel látszanak. Innen adódhat a közel 10 másodperces eltérés, bár
látható az adatokból, hogy nagyobb távcsövekkel tovább követhető volt a Merkúr korongja.

Mire számíthatunk május 7-én?

A 2003 május 7-i Merkúr-átvonulás adatai

A Nap sugara = 951,1"

A Merkúr sugara = 6"

ΔT = 65,4 másodperc

Belépés: PA 16°

Minimum PA: 333° 703,4"-re a napperemtől

Kilépés: PA 291°

Tizenhat és fél év elteltével van ismét szerencsénk átvonuláshoz. Ez remek alkalom,
hogy műszerünket felkészítsük a 2004-es Vénusz átvonulásra, hiszen nincs élő ember, aki a Vénuszt a napkorong előtt látta volna. Magyarországról (részben) látszó Merkúr átvonulás pedig csak 2016-ban lesz ismét!

Mivel a bolygó májusi alsó együttállása idején lesz a jelenség, most a Merkúr-korong 12"-es lesz, 158-szor kisebb, mint a Nap 1902,2"-es átmérője. 1986-ban Keszthelyi Sándor ötszörösre becsülte azt a
legkisebb nagyítást, amivel még a Merkúr korongja megfigyelhető. Érdekes lehet ezt is ellenőrizni.

   Balra: a Merkúr belépése 5:11-5:16 UT között horizontálisan tájolva (a horizont a kép alsó
vonalával párhuzamos); Középen: a Merkúr négy és negyed órás útja a Nap előtt, észak felfelé! Jobbra: a Merkúr kilépése 10:28-10:32 UT között horizontálisan tájolva (a horizont a kép alsó vonalával párhuzamos)

Ezen a szerdai hajnalon napkelte után 2 órával kezdődik a belépés. Ekkor már központi csillagunk 16-20 fok magasan lesz a horizont felett. A belépés PA 16°-nál fog bekövetkezni, és mintegy 4 és fél perc alatt kerül a bolygó Nap korongja elé. Próbáljuk meg másodperc pontossággal megbecsülni a kontaktusokat. Ezután több mint négyórás vándorút kezdődik a napfelszín előtt, talán találkozik a Merkúr
néhány napfolttal (bár a poláris területen vonul végig). A kilépésre ebédidőben kerül sor, a bolygókorong 5 perc alatt hagyja el a peremet, PA 291°-nál.

A belépés könnyebb követése érdekében az ábra horizontális koordinátarendszerben készült, azaz azt mutatja, hogy a képet vízszintesen tartva szabad szemmel milyen pozíciószögnél látjuk a kontaktust.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni: A NAPBA SOHA NE NÉZZÜNK SZABAD SZEMMEL, TÁVCSÖVÜNKET SZERELJÜK FEL A MEGFELELŐ MINŐSÉGŰ SZŰRŐVEL!

A megfigyeléssel kapcsolatos tudnivalók megbeszélésére az MCSE által üzemeltetett okkult@mcse.hu lista ad lehetőséget.

 

I. kont.

II. kont.

Min. táv.

III. kont.

IV. kont.

Hely

U.T. Alt.
h m s °

U.T.
h m s

U.T. Alt.
h m s °

U.T.
h m s

U.T. Alt.
h m s °

Baja

5:11:46 17

5:16:12

7:52:30 44

10:27:55

10:32:19 60

Békéscsaba

5:11:46 19

5:16:12

7:52:28 45

10:27:52

10:32:16 60

Budapest

5:11:43 17

5:16:09

7:52:29 44

10:27:56

10:32:20 59

Debrecen

5:11:45 19

5:16:10

7:52:27 45

10:27:51

10:32:16 59

Gyor

5:11:42 16

5:16:08

7:52:30 43

10:27:58

10:32:23 59

Kaposvár

5:11:45 16

5:16:11

7:52:31 43

10:27:57

10:32:22 60

Kecskemét

5:11:45 18

5:16:11

7:52:29 44

10:27:54

10:32:19 60

Miskolc

5:11:43 18

5:16:08

7:52:27 44

10:27:53

10:32:18 59

Nagykanizsa

5:11:45 16

5:16:10

7:52:31 43

10:27:59

10:32:23 60

Nyíregyháza

5:11:44 19

5:16:09

7:52:26 45

10:27:52

10:32:16 59

Paks

5:11:45 17

5:16:11

7:52:30 44

10:27:55

10:32:20 60

Pécs

5:11:46 17

5:16:12

7:52:31 44

10:27:56

10:32:21 60

Salgótarján

5:11:42 18

5:16:08

7:52:27 44

10:27:55

10:32:19 59

Sopron

5:11:42 16

5:16:07

7:52:30 42

10:28:00

10:32:25 59

Szeged

5:11:47 18

5:16:12

7:52:29 45

10:27:53

10:32:17 60

Székesfehérvár

5:11:44 17

5:16:09

7:52:29 43

10:27:57

10:32:21 59

Szekszárd

5:11:46 17

5:16:11

7:52:30 44

10:27:55

10:32:20 60

Szombathely

5:11:43 16

5:16:08

7:52:31 42

10:27:60

10:32:24 59

Veszprém

5:11:44 16

5:16:09

7:52:30 43

10:27:57

10:32:22 59

Zalaegerszeg

5:11:44 16

5:16:09

7:52:31 43

10:27:59

10:32:24 60

   I. kontaktus: belépés (a Merkúr kívülről érinti a napperemet); II. kontaktus: a
napkorong és a merkúrkorong belülről érintkezik; minimum távolság a Merkúr és a Nap középpontja között; III. kontaktus: a két korong ismét belülről érintkezik; IV. kontaktus: a Merkúr korongja elhagyja a napperemet; Alt.: a jelenség idején a horizont feletti magasság. Minden időpont UT-ban!

Két fogyatkozás két hét alatt

   Hasonlóan 1996 őszéhez, amikor utoljára lehetett hazánkból megfigyelni a csomópontja közelében tartózkodó Hold egymás utáni fogyatkozásait, májusban egy holdfogyatkozás után két héttel reggeli napfogyatkozásban gyönyörködhetünk.

   Májusra olyan sok jelenség összesűrűsödik, ami máskor egy egész évre elegendő. 7-én Merkúr átvonulás lesz (l. Meteor 2003/3., 25. o.), április 27-én, május 4-én, 24-én és 31-én látványos jupiterhold-fogyatkozást láthatunk (Meteor csillagászati évkönyv 136�137. o.), a fenti két fogyatkozás pedig megkoronázása lesz a Csillagászat hónapjának.

Holdfogyatkozás május 16-án hajnalban

   2003 első fogyatkozása egy teljes holdfogyatkozás, mely teljes egészében az amerikai
kontinensről figyelhető meg. Az eseményre fél nappal perigeum után kerül sor, így a holdkorong 33,4 ívperces lesz. A Hold az ekliptika déli területén, a Librában fog tartózkodni, kb. 15 fokra nyugatra az Antarestől.

   A Hold az umbra északi részén halad keresztül, a totalitás 53 perces lesz, azonban sajnos ezt Magyarországról nem élvezhetjük, ugyanis már a részleges fázis alatt egyre közelebb kerül a Hold a horizonthoz. A totalitás kezdete épp holdnyugtakor fog bekövetkezni, ezért megfigyelhetetlen lesz.

   A megfigyeléshez jó délnyugati horizontú helyet válasszunk. A penumbrális fázist kb. 1:30 UT körül vehetjük észre, de mire a fogyatkozás elkezdődik, a Hold már csak 8–10 fokkal lesz a horizont felett. Miközben a kráterkontaktusokat mérjük, az egyre halványuló holdkorong fokozatosan bele fog veszni a látóhatár párájába.

 

2:09 Grimaldi

2:28 Aristarchus

2:44 Manilius

2:55 Taruntius

2:10 Billy

2:29 Kopernikusz

2:47 Menelaus

2:56 Plato

2:15 Campanus

2:34 Pytheas

2:49 Goclenius

2:58 Proclus

2:19 Tycho

2:41 Timocharis

2:50 Plinius

2:59 Eudoxus

2:22 Kepler

2:42 Dionysius

2:54 Langrenus

3:02 Aristoteles

Kráterek belépése az umbrába

 

Gyűrűs napfogyatkozás május 31-én

A napfogyatkozás adatai Budapestre

Esemény

Ideje (UT)

PA

H

magn.

Napkelte

2:54:29

 

0

0,540

Maximum

3:17:50

 

3

0,810

4. kontaktus

4:16:22

61

12

 

Időpontok UT-ben. PA — pozíciószög,
H — horizont feletti magasság,
magn. — a fogyatkozás nagysága (magnitúdója)

   Az 1999-es totalitás óta ez az első alkalom, hogy a Hold ismét eltakarja a napkorong
egy részét hazánkból nézve. A Hold három nappal lesz apogeum után, ezért 2 ívperccel kisebb lesz a Nap korongjánál. A gyűrűs napfogyatkozás csak érinti a Föld korongját, ezért az antumbra északi határvonala a terminátor, déli határvonala Grönlandon, Skócián és az Északi-tengeren húzódik néhány fokos napmagasságnál.
Mivel a Nap "átsüt" az Északi-sark felett, ezért az árnyékkúp "fordítva", azaz keletről nyugatra halad a felszínen.

{mosimage}
A fogyatkozás fázisai Budapestről nézve

 

   Magyarországról nézve "félnap" kel, majd az első 20 perc során egyre kisebb lesz a
Nap sarlója. 3:17 UT-kor eléri a legnagyobb fázist, és alig egy óra elteltével a Hold levonul a napkorongról. A maximum mindössze 3, a jelenség vége 12 fokos horizont feletti magasságnál történik, így mindenképpen jó északkeleti horizontot kell keresnünk a megfigyeléshez. A Meteor csillagászati évkönyv 130. oldalán részletes
előrejelzést találunk Magyarország több városára.



A www.mcse.hu oldal felületén sütiket (cookie) használunk. Ezeket a fájlokat az ön gépén tárolja a rendszer. Az oldal használatával ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük olvassa el adatvédelmi tájékoztatónkat. További információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close