Meteor – útikalauz a VilágegyetemhezA Meteor a Magyar Csillagászati Egyesület havi folyóirata. Célunk hírt adni a csillagászat legújabb eredményeiről, az égbolton megfigyelhető jelenségekről, egyesületünk programjairól. Cikkíróink, rovatvezetőink tanácsokat adnak csillagászati megfigyelések végzéséhez, csillagászati fotózáshoz, távcsőépítéshez. Számaink színes képmelléklettel jelennek meg. A Meteort író-szerkesztő gárda igazi közösséget alkot az olvasók és a megfigyeléseket végzők táborával: elég egy pillantást vetni a Meteorral a világ körül c. képgyűjteményünkre. Folyóiratunk a legterjedelmesebb csillagászati témájú periodikaként jelenik meg magyar nyelven. Rovatvezetői és szerkesztői gárdánk társadalmi munkában, a tudás átadásának elhivatottságával végzi a megjelenő cikkek, feldolgozások, megfigyelési beszámolók összeállítását. Az alábbi weboldal célja, hogy bemutassa a lap történetét, rovatait, szerkesztőségét, kereshető bibliográfiájával segítse a kutatók munkáját, valamint tájékoztatást nyújtson a folyóirat megrendelésével kapcsolatban. A Meteor friss és korábbi számai megvásárolhatók a Polaris Csillagvizsgálóban. Magyarországon terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Terjesztési Központ. A kézbesítéssel kapcsolatos észrevételeket telefonon (06-1-767-8262) jelezzék. A Meteor a Magyar Postánál is előfizethető. A Magyar Csillagászati Egyesület lapja H-1300 Budapest, Pf. 148., Hungary Főszerkesztő: Mizser Attila Felelős kiadó: az MCSE elnöke Támogatóink: |
A következő két hét eseményei
csillagaszat.hu
-
Magyar kutatók új eredményei a fényes rádiósugárzásban fürdő Zwicky-féle galaxis-kilencesről
A jelenleg elfogadott elméletek szerint a kozmikus környezetünkben megfigyelhető nagy galaxisok az univerzum története során kisebbek összeolvadása révén jöttek létre. Ez hatványozottan igaz azokra az óriás elliptikus galaxisokra, amelyek gazdag, sok tagot számláló galaxishalmazok középpontjában, azok legsűrűbb régióiban találhatók. Ezek a galaxisokhalmazok legfényesebb galaxisai (brightest cluster galaxies, BCG), amelyeknek több összeolvadási esemény során sikerült a
-
Mi történt pontosan, amikor 4,2 milliárd éve „kifordult” a Hold felszíne?
Körülbelül 4,2 milliárd évvel ezelőtt történt, hogy „kifordult” a Hold felszíne, ezzel létrehozva rajta azokat az alakzatokat, amelyeket ma is megfigyelhetünk. A legtöbb tudós egyetért abban, hogy a Hold kb. 4,5 milliárd éve keletkezett, amikor Naprendszerünknek egy Mars méretű égitestje, a Theia néven ismert hipotetikus objektum a Földnek nekiütközve kitépett belőle egy darabot, és abból
-
Nem eszik olyan forrón a kását: talán mégsem lakható a K2-18b
Egy új kutatás szerint a K2-18b jelű exobolygó gázban gazdag összetételű, de mégsem rendelkezik lakható felszínnel, mint ahogy azt korábban gondolták. Nagy port kavart, amikor a James Webb-űrtávcső megfigyelései alapján egy kutatócsoport bejelentette, hogy a K2-18b jelű planéta talán lakható lehet. Csillagászok egy másik csoportja azonban másképp értelmezte az adatokat: szerintük nem egy vízi világról,
-
23 millió fényév
A tavaszi égbolt egyik nem túl jelentős csillagképe a Canes Venatici, a Vadászebek. A csillagszegény égterületen viszont nagyon is jelentős csillagvárosokat figyelhetünk meg. Egyikük az M106. Bagi László, Öcsöd Legújabb fotómon az M106 elnevezésű spirálgalaxist örökítettem meg. Tőlünk nagyon távol, megközelítőleg 23 milliónyi fényév távolságra helyezkedik el ez a látványos csillagváros. Az M106 égi elhelyezkedésének
-
Sikerült megoldani az eddig észlelt legfényesebb gamma-kitörés rejtélyét
A James Webb-űrtávcső adatainak segítségével most végre sikerült megfejtenie a kutatóknak az ősrobbanás óta megtörtént legnagyobb kozmikus robbanás, a BOAT (Brightest of All Time, vagyis minden idők legfényesebbje) rejtélyét. A BOAT, mint ahogy a rövidítés angol nyelvű kiírásának fordítása is mutatja, minden idők legfényesebb gamma-kitörése (gamma-ray burst, GRB) volt, kialakulásáért pedig valószínűleg egy kb. 2