Magyar föld az űrből


Simonyi méltó társa volt az űrmérnököknek, hiszen maga is szoftverfejlesztő mérnökként lett világhírű a Word és Excel programok kifejlesztésében való részvételével, az akkoriban még feljövőben lévő Microsoft cégnél. Újságíróknak többször leszögezte: bár mindig is álma volt az űrutazás, de elsősorban az orosz és amerikai űrhajósok által végzett kozmikus munkából tanult a legtöbbet, hiszen kiképzése, felkészülése és űrrepülése folyamán testközelből hasonlíthatta össze az amerikai és orosz mérnöki megoldásokat, egyre jobban megismerve és megértve a jelenleg alkalmazott űrtechnikát.

Charles Simonyi alaposan felkészült az útra, amelyen egyáltalán nem űrturistaként vett részt (ezért használom én is a fizető űrhajós kifejezést). Számos kísérletet hajtott végre, kitűnő optikai felszerelésével mindent jelentősebb mozzanatot megörökített. Kísérletei közül kiemelkedett az ISS egyetlen, de világhíres magyar műszerével, a Pillével folytatott mérések, amelyekre Budapesten, a KFKI-AEKI Apáthy István vezette Pille-csoportjától kapott útmutatás alapján készült fel. A Pille dózismérő, az emberi testet érő sugárzás mennyiségét mutatja meg helyszíni kiértékeléssel. 1980-ban ennek a műszernek az alapváltozatát próbálta ki Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós a Szaljut-6 űrállomás fedélzetén.

A magyar médiumokban gyakran és tévesen a „második magyar űrhajósként” emlegetett Charles Simonyi amerikai állampolgár révén, az amerikai űrhajósok létszámát gyarapította, szkafanderének bal karját az amerikai lobogó díszítette.

Magyar gyökereit azonban soha egy pillanatra sem felejtette el, már az űrrepülésének körvonalazódásakor eltöprengett azon, hogy milyen magyar emlékeket vigyen fel magával az űrbe. Nagy örömömre elfogadta felajánlott segítségemet, és 2006 karácsonyán – némi kalandos úton – megkapta azt a három, a koronás címerrel díszített magyar lobogót, amelyet ugyanannál a szövetkezetnél készíttettem el, ahol annak idején Farkas Bertalan és Magyari Béla részére varrták, hímezték az emblémákat. Űrrepülése utáni első útján Sólyom László köztársasági elnöknek ajándékozta az egyiket, amelyet a Közlekedési Múzeumban tekinthetnek meg az érdeklődők, „Az űrkutatás 50 éve” kiállítás keretében. Fontos még megemlíteni, hogy a repülési emblémájában az orosz és az amerikai mellett, ott voltak a magyar színek is.

Űr-útipoggyászában, feleségem kistarcsai, szülői házának kertjéből származó, csipetnyi magyar föld is eljutott a világűrbe. Húsvét óta pedig gyűjteményem egyik legbecsesebb darabjává vált. „Hála és köszönet” írta Farkas Bertalan a Szojuz-35 űrkabin kormos falára. Én sem mondhatok mást: hála és köszönet, Charles!

Schuminszky Nándor

 


Csipetnyi magyar föld a Nemzetközi Űrállomáson (középen, kissé balra lejjebb a műanyag tasakban).

 

 


Leltári jegyzőkönyv részlete: a 3-mas tétel a magyar lobogóké, a 12-es a magyar földé.

 

 


Az alvásidőből – titokban – lecsippentve készítette ezt a felvételt Charles Simonyi. Bár a kép „fejjel lefelé” készült, azért meglehetősen könnyű felismerni a tájat…

 

 


Sólyom László köztársasági elnök és Charles Simonyi mutatja be az űrben járt magyar lobogót.

 

 

{mosimage}
A tavalyi húsvétot még a világűrben, az ideit már Magyarországon töltötte Charles Simonyi.

Ajánljuk...