Novemberről nem illik jókat mondani: egyre sötétebb van, gyakori a rossz, ködös idő – ámbár épp ma, november 1-jén ragyogóan süt a Nap, az időjárás szokásai változnak, reménykedjünk egy kevésbé ködös novemberben, hiszen látnivaló mindig van (lenne) bőven. A bolygók járása Merkúr: A hónap elején napnyugta után még megkísérelhető felkeresése...
Beköszöntött a ködös november. A hónap időjárására jellemző a Kárpát-medencét megülő köd, amelyből – jó esetben – magasabb hegyeink kiemelkednek. Érdemes ilyenkor a lakhelyünkhöz közel eső hegyekbe egy kis „expedíciót” szervezni, hiszen most is van bőven égi látnivaló! A bolygók járása Merkúr: A hónap folyamán nem kerül megfigyelésre alkalmas helyzetbe....
Az NGC 2403 egy lenyűgöző spirálgalaxis a Zsiráf (Camelopardalis) csillagképben, mintegy 10 millió fényévre tőlünk. Szerkezetét tekintve a „kései típusú” spirálok (Sc) közé soroljuk, amelyek jellegzetessége a tágas, nyitott spirálkarok karrendszer és a hatalmas, ionizált hidrogénből álló H-II régiók. Ezek a vöröses izzású felhők a galaxis csillaggyárai, ahol a nagy tömegű, forró kék csillagok ultraibolya sugárzása gerjeszti
A Jövő Csillagászai előadássorozat keretében a Polaris Csillagvizsgálóban március 10-én 19 órakor a termonukleáris szupernóvákról hallhatunk előadást. A kedd esti sorozat keretében frissen végzett hazai szakemberek mutatják be kutatásaikat, amit többségük a doktori fokozat megszerzése céljából vagy az után végez. Eheti előadónk: Bora Zsófia extrém robbanásokkal, a termonukleáris szupernóvák jellemzőivel foglalkozik. Bora Zsófia és a
A HUN-REN–SZTE Sztelláris Asztrofizika Kutatócsoport, illetve az SZTE Bajai Obszervatóriumának munkatársai, szoros együttműködésben számos külföldi kutatóval, a TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) űrtávcső méréseinek elemzésével, majd földfelszíni távcsövekkel végzett fotometriai és spektroszkópiai mérésekkel kimutatták, hogy a Hattyú csillagképben elhelyezkedő TIC 120362137 katalógusszámú (szabad szemmel nem látható) objektum valójában egy olyan négyes csillagrendszer, amelyben három, a
2024 március 3.-án Kacper Wierzchoś lengyel csillagász egy új, Oort-felhőből érkező üstököst fedezett fel, mely később a C/2024 E1 (Wierzchoś) nevet kapta. Az üstökös csaknem 2 évvel felfedezése után, 2026. január 20-án került napközelbe, ekkor a mérések szerint éppen csak a szabad szemes láthatóság alatti fényességet (6,5 magnitúdó) elérve. Ujvárosi Beáta, Namíbia (távészlelés) A napközelség
Folytatódik a Jövő csillagászai előadássorozat a Polaris Csillagvizsgálóban. A kedd esti előadások keretében frissen végzett hazai szakemberek mutatják be kutatásaikat, amit többségük a doktori fokozat megszerzése céljából vagy az után végez. Következő előadónk, Kovács-Stermeczky Zsófia extém eseményekkel, úgynevezett árapálykatasztrófákkal foglalkozik. Amikor egy csillag túlságosan közel merészkedik egy fekete lyukhoz, a fekete lyukról a csillagra ható
