A 18/19. század fordulójának magyar tudománya
Hozzáadás a naptárhoz
Mikor:
2017. április 25, kedd @ 17:00 – 18:30
2017-04-25T17:00:00+00:00
2017-04-25T18:30:00+00:00
Hol:
Polaris Csillagvizsgáló
Budapest
Laborc u. 2c
1037 Magyarország
Budapest
Laborc u. 2c
1037 Magyarország
Költség:
1000/600 Ft, MCSE-tagoknak ingyenes
Gazda István előadása a Charles Messier Csillagászati Szabadegyetem c. sorozatban.
“A 18. század végén még arról vitatkoztak a hazai tudósok, hogy szabad-e a fizikát teljes egészében Newton szellemében tanítani, hiszen Newton egy protestáns tudós volt, s hogyan fér össze az ő világszemlélete a rómaiak által kifejtett vallási eszmékkel. Gondolni kell arra is, hogy milyen kellemetlen helyzetbe hozta a dogmatika elveit szigorúan betartó embereket Galilei 1632-ben közreadott másfajta világlátása.
Végül is ezzel a kérdéssel nagy nehezen megbékéltek, a debreceni vagy a sárospataki református kollégiumnak amúgy sem okozott gondot, de a piaristák iskolái is igyekeztek az új szemléletmóddal tanítani.
Akkor azonban a 18. század végét megzavarta a Martinovics-féle összeesküvés, amelyet nagyon kemény egyházi és világi cenzúra követett. 1777-től már Budán működött a korábbi nagyszombati egyetem és annak orvosi kara is, sőt megindult a mérnökképzés is, ami nem kis gondot okozott a Budát és Pestet irányítóknak, no meg a tankönyvnyomtatóknak.
A 19. század elején megjelent az új középiskolai tanterv, amely újabb művek kiadását írta elő, időközben pedig az egyetem is Pestre költözött, s ez megint komoly változásokat okozott. Végül is Pest-Buda megbékélt, aztán 1815-ben megépült a budai csillagda, az Uraniae, majd jött az 1825-ös Akadémia-alapítás, és a korszakot az 1838-as árvíz zárja, mert mindezek bizony sok-sok fejtörést, gondot okoztak a tudósvilágnak is.”
