Magyar Csillagászati Egyesület Hold-megfigyelési Szakcsoportjának honlapja
Szakcsoport vezető: Kocsis Antal – 8195 Királyszentistván, Deák F. u. 20., 30/997-2112
Rovatvezető: Görgei Zoltán
Észlelések beküldése: MCSE, 1461 Budapest, Pf. 219.,
Honlap: Kolarovszki-Sipiczki Zoltán
Design: Balaton László
Magyar Csillagászati Egyesület
Eddig 4 észlelő összesen 15 észlelést végzett.
| Alakzat neve | Dátum | Idő (UT) | Láthatóság | Átmérő (mm) | Nagyítás | Nyugodtság | Észlelő |
| Rimae Prinz | 2005.04.21 | 20:12 | 2 | 200 | 247x | 6 | Jakabfi Tamás |
| Rimae Prinz A | 2005.05.19 | 20:25 | 2 | 200 | 411x | 3 | Jakabfi Tamás |
| Rimae Prinz A | 2005.06.18 | 23:55 | 3 | 200 | 140x | 2 | Kereszturi Ákos |
| Rimae Prinz B | 2005.06.18 | 23:55 | 3 | 200 | 140x | 2 | Kereszturi Ákos |
| Rimae Prinz A | 2005.06.18 | 23:55 | 3 | 200 | 140x | 3 | Boskovics Gábor |
| Rimae Prinz B | 2005.06.18 | 23:55 | 3 | 200 | 140x | 3 | Boskovics Gábor |
| Rimae Prinz A | 2005.06.18 | 23:55 | 3 | 200 | 140x | 3 | Mohácsi István |
| Rimae Prinz B | 2005.06.18 | 23:55 | 3 | 200 | 140x | 3 | Mohácsi István |
| Vallis Alpes | 2005.06.16 | 19:00 | 3 | 250 | 300x | 3 | Jakabfi Tamás |
| Rupes Recta | 2005.06.16 | 21:30 | 4 | 200 | 274x | 3 | Jakabfi Tamás |
| Rima Birt | 2005.06.16 | 21:30 | 2 | 200 | 274x | 3 | Jakabfi Tamás |
| Rimae Aristarchus | 2005.06.18 | 23:55 | 2 | 200 | 140x | 2 | Kereszturi Ákos |
| Rimae Aristarchus | 2005.06.18 | 23:55 | 2 | 200 | 140x | 2 | Boskovics Gábor |
| Rimae Aristarchus | 2005.06.18 | 23:55 | 1 | 200 | 140x | 2 | Mohácsi István |
| Vallis Schröteri | 2005.06.19 | 20:30 | 1 | 110 | 38,5x | 8 | Jakabfi Tamás |
 |
Virtual Moon Atlas
Az egyik legelterjedtebb program. A Hold ephemeris adatain kívül számos |
 |
Digitális észlelőlap 539 bájt Digitális felvételekhez használatos észlelőlap. |
 |
Észlelőlap 62,3 kbájt A Hold-megfigyelési Szakcsoport észlelőlapja. Kérjük, hogy a vizuális észleléseket csak az észlelőlappal küldjék be. |
 |
Láthatóság vizsgálata táblázat 15,5 kbájt A táblázattal segítséget próbálunk nyújtani az alakzatok láthatóságának |
 |
Dóm térkép 11,1 Mbájt Több száz dómot tartalmazó térkép 44 oldalon. |
 |
NASA Hold térkép 7,8 Mbájt Egy |
|
Közepes távolsága a Földtől |
384.401 |
km |
|
Közepes távolsága a Földtől |
60,27 |
földrádiusz |
|
A fénysugár útjához szükséges közepes idő a Földtől a Holdig |
1,3 |
másodperc |
|
Űrhajó útjának átlagos ideje a Földtől a Holdig |
65 – 70 |
óra |
|
A Hold legkisebb távolsága (perigeumban) |
356.400 |
km |
|
A Hold legnagyobb távolsága (apogeumban) |
406.700 |
km |
|
A holdpálya excentricitása a Föld körül |
0,0549 |
|
|
A Föld – Hold rendszer súlypontjának közepes távolsága |
4670 |
km |
|
A Hold közepes szögátmérője az égbolton (geocentrikusan) |
31’05,2” |
|
|
A Hold szögátmérője perigeumban |
33’28,8” |
|
|
A Hold szögátmérője apogeumban |
29’23,2” |
|
|
A Hold fényereje teliholdkor mvis |
-12,55 |
magnitúdó |
|
A holdpálya síkjának szöge az ekliptika síkjához képest |
5°8’43,4” |
|
|
Sziderikus keringési idő (a csillagokhoz viszonyítva) |
27,321661 |
nap |
|
Sziderikus keringési idő (a csillagokhoz viszonyítva) |
27n 7ó 43p 11,5mp |
|
|
Szinodikus hónap (újholdtól újholdig) |
29,530588 |
nap |
|
Szinodikus hónap (újholdtól újholdig) |
29n 12ó 44p 2,8mp |
|
|
Anomalisztikus hónap (perigeumtól perigeumig) |
27,554550 |
nap |
|
Anomalisztikus hónap (perigeumtól perigeumig) |
27n 13ó 18p 33,1mp |
|
|
A csomóegyenes forgásának periódusa (hátráló mozgás) |
18,61 |
év |
|
A perigeum forgásának periódusa |
8,85 |
év |
|
A Hold közepes sebessége a Föld körüli pályán |
3681 |
km/óra |
|
A Hold közepes sebessége a Föld körüli pályán |
1023 |
km/s |
|
A Hold égi mozgásának átlagos szögsebessége |
33 |
’/óra |
|
A Hold két egymást követő delelésének közepes intervalluma |
24ó 50,47p |
|
|
A Hold legmagasabb és legalacsonyabb pontja közti szintkülönbség |
16 |
km |
|
A Hold csillagok közötti közepes nappali mozgása |
13,176358° |
|
|
Optikai libráció hosszúság mentén (hosszúsági libráció) |
7°54’ |
|
|
Optikai libráció szélesség mentén (szélességi libráció) |
6°50’ |
|
|
A holdfelszín elméletileg Földről megfigyelhető része |
59 |
% |
|
A holdi egyenlítő síkjának szöge az ekliptika síkjához képest |
1°32,5’ |
|
|
A holdi egyenlítő síkjának szöge a körpálya síkjához képest |
6°41’ |
|
|
A Hold átmérője |
3476 |
km |
|
A Hold egyenlítőjének kerülete |
10.920 |
km |
|
A Hold felszíne |
37,96*106 |
km2 |
|
A Hold felszíne |
7,4 |
% földfelszín |
|
A Hold térfogata |
21,99*109 |
km3 |
|
A Hold térfogata |
2,03 |
% földtérfogat |
|
A Hold tömege |
7,352*1025 |
g |
|
A Hold tömege |
1/81,3 |
% földtömeg |
|
Közepes sűrűsége |
3,341 |
g/cm3 |
|
Közepes sűrűsége |
60,6 |
% földsűrűség |
|
Gravitációs gyorsulás a Hold felszínén |
1,622 |
m/s2 |
|
Gravitációs gyorsulás a Hold felszínén |
16,5 |
% földi gravitá-ciós gyorsulás |
|
Szökési sebesség a Hold felszínén |
2,38 |
km/s |
|
Szökési sebesség a Hold felszínén |
26,65 |
% földi szökési sebesség |
|
Megvilágítás teliholdkor a földfelszínen |
0,25 |
Lux |
|
Megvilágítás „teliföldkor” a holdfelszínen |
16 |
Lux |
|
Hőmérséklet a Hold éjszakai oldalán |
-170 – -185 |
°C |
|
Legmagasabb hőmérséklet a Hold napos oldalán |
+ 130 |
°C |
|
Konstans hőmérséklet a felszín alatt 1 méterrel |
-35 |
°C |
|
Tengerek összterülete a Holdon, az összfelülethez képest |
16,9 |
% |
|
Tengerek összterülete a Hold látható felén, a látható felülethez képest |
31,2 |
% |
|
Tengerek összterülete a Hold túlsó felén, az oldal felületéhez képest |
2,6 |
% |
Gyönyörű, glóriához hasonlatos, színes fénygyűrű lehetséges jelenlétét mutatták ki a kutatók egy exobolygó légkörében. A fénygyűrű színes, koncentrikus fénykörökből álló légköri alakzat, ami csak különleges feltételek egyidejű teljesülésekor jöhet létre. Ezt a rendkívüli, ritkán látható gyűrűt a WASP-67b nevű, a Földtől 637 fényévnyi távolságban keringő, pokolian forró gázóriás atmoszférájában sikerült kimutatni az Európai Űrügynökség (European
A tejútrendszerbeli csillagok mozgásának pontos meghatározására szakosodott Gaia-űrtávcső nemrég talált egy különlegesen nagy csillagtömegű fekete lyukat, amely ráadásul Földünk közelében rejtőzik. A csillagtömegű fekete lyukak a legnagyobb kezdeti tömegű csillagok magjának összeomlásakor jönnek létre, így tehát nem összekeverendők a galaxisok középpontjában található, ezeknél jóval nagyobb szupernagy tömegű fekete lyukakkal. Utóbbi típusú fekete lyukak nagy tömegű
A HD 148937 jelű rendszer a Földtől körülbelül 3800 fényévnyire található, a Szögmérő (Norma) csillagkép irányában. Két, a Napnál sokkal nagyobb tömegű csillagból áll, és egy gyönyörű köd, azaz gáz- és porfelhő veszi körül. „Nagy tömegű kettőscsillagot körülvevő köd ritkaságszámba megy, és igazából olyan érzést keltett bennünk, hogy valami különleges dolognak kellett történnie ebben a
Kutatók egy csoportja különleges részecskét azonosított egy ősi meteorit belsejében, amely nagy valószínűséggel egy közeli csillag halálakor bekövetkező szupernóva-robbanásából származik. A meteoritok belsejébe zárt aprócska porrészecskék felfedik a kutatók előtt egy csillag életének, halálának és az utána keletkező új csillag(ok) születésének folyamatát, ami szinte felöleli a kozmosz 13,8 milliárd éves történelmét. A kőzetdarabkák vizsgálatával bepillantást
Régóta terveztem már „a tűz és jég országát”, Izlandot megnézni. Sok gyönyörű képet láttam kék vizű vízesésekkel, zöld mohával ellepett fekete vulkáni sziklákkal, jégdarabokról a fekete fövenyen, a szilaj, érintetlen felföldi részekről – fotósként a táj engem is megbabonázott. Martin Ferenc, Izland Rég vágytam újra látni a sarki fényt is. Aki már látta, tudja: a