A Catalina Sky Survey automata szoftvere azonosította a program 68 cm-es Schmidt-teleszkópjának december 17-ei felvételein. A 19,4 magnitúdós égitest teljesen csillagszerűnek tűnt, csak a megerősítő észlelések során derült ki üstökös mivolta, így a program nevét kapta az égitest.
Gary Hug kansasi amatőrcsillagász december 11-én fedezte fel újra a P/2003 CP7 (LINEAR) nevű üstököst. A 20 magnitúdós égitest teljesen csillagszerűnek mutatkozott a felfedező 56 cm-es
reflektorával készült felvételeken.
Egy távoli, halvány üstökös volt ez, melyet Andrea Boattini fedezet fel a Mt. Lemmon Survey 1,52-es távcsövével november 23-án. A 19,5 magnitúdós üstökösnek néhány ívmásodperces kómája, és fél ívperces csóvája volt.
Rik Hill 19. üstökösét azonosította a Catalina Sky Survey november 18-ai felvételein. A 18,5 magnitúdós, 9,5 éves keringési idejű üstököst egy hónapnyi követés után az 1999 XO188 jelű kisbolygóval azonosította Francesco Manca, vagyis a gyenge aktivitású üstököst már az egyel korábbi napközelség idején is észlelték.
A LINEAR program keretében fedezték fel október 27-én, mint 18,2 magnitúdós kisbolygó, ám hamarosan kiderült, hogy egy üstökös, melynek felfedezését a korábbi napokban legalább három amatőrcsillagász is elszalasztotta.
Albert Grauer első üstököse volt ez, melyet a Mt. Lemmon Survey operátoraként fedezett fel a program 1,52 m-es távcsövének október 23-ai felvételein. A 19,4 magnitúdós égitestnek 7"-es kómája és 20"-es csóvája volt.
Egy korábban felfedezett üstökösét, a C/2009 R1-et is rögzítő október 23-ai felvételen akadt rá Robert McNaught, a Siding Spring Survey operátora. A program 66., illetve McNaught 55. üstököse 16,8 magnitúdós volt, keringési ideje pedig nagyon közel van a Jupiter keringési idejéhez.
Rik Hill újabb üstököse akár meglepetést is okozhat idén tavasszal, hiszen az ezer évenként visszajáró üstökös 1,414 CsE-re megközelíti a Napot, ami – az üstökös öreg dinamikai korát figyelembe véve – már elég egy váratlan felfényesedésre. Nagy pályahajlása miatt ráadásul februártól cirkumpoláris égitestként láthatjuk.
A P/2001 YX127(LINEAR)-üstökös újrafelfedezése volt ez, melyet közel kör alakú pályája miatt két évvel napközelsége előtt sikerült megtalálni. Az égitest érdekessége, hogy 1968 és 2096 között perihélium-távolsága három lépésben 4,02 CsE-ről 2,38 CsE-re csökken.
Jelen állás szerint ez a legrövidebb ideig észlelt, jelölést és nevet is kapó üstökös, mivel október 17-ei felfedezés után csak másnap tudták észlelni. A Gordon Garradd által 19,6 magnitúdós fényességnél felfedezett üstökösről mindössze hat pozíciómérés készült.
A jelenleg elfogadott elméletek szerint a kozmikus környezetünkben megfigyelhető nagy galaxisok az univerzum története során kisebbek összeolvadása révén jöttek létre. Ez hatványozottan igaz azokra az óriás elliptikus galaxisokra, amelyek gazdag, sok tagot számláló galaxishalmazok középpontjában, azok legsűrűbb régióiban találhatók. Ezek a galaxisokhalmazok legfényesebb galaxisai (brightest cluster galaxies, BCG), amelyeknek több összeolvadási esemény során sikerült a
Körülbelül 4,2 milliárd évvel ezelőtt történt, hogy „kifordult” a Hold felszíne, ezzel létrehozva rajta azokat az alakzatokat, amelyeket ma is megfigyelhetünk. A legtöbb tudós egyetért abban, hogy a Hold kb. 4,5 milliárd éve keletkezett, amikor Naprendszerünknek egy Mars méretű égitestje, a Theia néven ismert hipotetikus objektum a Földnek nekiütközve kitépett belőle egy darabot, és abból
Egy új kutatás szerint a K2-18b jelű exobolygó gázban gazdag összetételű, de mégsem rendelkezik lakható felszínnel, mint ahogy azt korábban gondolták. Nagy port kavart, amikor a James Webb-űrtávcső megfigyelései alapján egy kutatócsoport bejelentette, hogy a K2-18b jelű planéta talán lakható lehet. Csillagászok egy másik csoportja azonban másképp értelmezte az adatokat: szerintük nem egy vízi világról,
A tavaszi égbolt egyik nem túl jelentős csillagképe a Canes Venatici, a Vadászebek. A csillagszegény égterületen viszont nagyon is jelentős csillagvárosokat figyelhetünk meg. Egyikük az M106. Bagi László, Öcsöd Legújabb fotómon az M106 elnevezésű spirálgalaxist örökítettem meg. Tőlünk nagyon távol, megközelítőleg 23 milliónyi fényév távolságra helyezkedik el ez a látványos csillagváros. Az M106 égi elhelyezkedésének
A James Webb-űrtávcső adatainak segítségével most végre sikerült megfejtenie a kutatóknak az ősrobbanás óta megtörtént legnagyobb kozmikus robbanás, a BOAT (Brightest of All Time, vagyis minden idők legfényesebbje) rejtélyét. A BOAT, mint ahogy a rövidítés angol nyelvű kiírásának fordítása is mutatja, minden idők legfényesebb gamma-kitörése (gamma-ray burst, GRB) volt, kialakulásáért pedig valószínűleg egy kb. 2