2010. április 3-a, napnyugta. Kréta szigetének délkeleti részén, Kalo Nero település közelében három magyar amatőrcsillagász (Kovács Gergő, Sánta Gábor és e sorok írója) észleléshez készülődik. Fáradtak vagyunk, hiszen repülőút, majd egy éjszakán átívelő hajóút, továbbá egy nagyjából 140 km-es autós szakasz van mögöttünk. De a kimerültség nem veszi el kedvünket,...
Egy-egy látványos mélyég-fotó láttán, vagy a távcső okulárjába pillantva nem is gondolunk bele, hogy mindez vajon hogy mutat a maga három dimenziójában. Rácsodálkozunk – jé, milyen szép! – fotót, rajzot készítünk, szakszerű leírást fogalmazunk meg.
A tavasz a természet ébredése, a vegetációs ciklus kezdete. Az amatőrcsillagász számára ez az időszak a derült éjszakák számának növekedését hozza magával, amelyek jelentős része a gyorsan mozgó frontok miatt igen tiszta, átlátszó. Az éjszakák hossza még meglehetősen hosszú (csak májusban csökken 6 óra alá), és az éjszakai hőmérséklet sem...
A langyos, de rövid nyáréjszakák az amatőrcsillagászok ezreit hívják az égbolt alá, hiszen a nyár a szabadságok és a táborok ideje is. Ilyenkor a városi amatőrök is kötelezően eltöltenek néhány derült, tücsökciripeléses éjszakát a szikrázó Tejút sávja alatt, hiszen a nyári égbolt csillaghalmazainak, gázködeinek nincs párja egünkön.
A jelen számban induló, évszakonként jelentkező cikksorozat célja az égbolt leglátványosabb, legérdekesebb mélyég-objektumainak bemutatása. A témával több népszerűsítő könyv is foglalkozik, de úgy ítéltük meg, hogy ezek adatai sok esetben pontatlanok vagy tévesek, különösen a távcsöves látványra vonatkozók. A négy cikkben csillagképenként haladunk majd.
A Világegyetem szépségére, fenségére igazán csak a messzi égitestek tudnak rácsodálkoztatni minket. Sok éves, évtizedes tapasztalatokkal a hátunk mögött is akad még elég célpont, sok ismeretlen terület. Műszerezettségünk fejlődésével a régi ismerősök is új oldalukról mutatkoznak be. Azért távcsövezünk, mert kedvünket leljük benne. Amint valami gúzsba köti elménk szabadságát, vagy...
Ez egy nagyon fontos téma, mert jól összeválogatott kellékek nélkül a megfigyelés lehetetlenné vagy nagyon nehézkessé válik. Így végső soron a saját dolgunkat nehezítjük, bosszúsak leszünk, és könnyen lehet, hogy megfázunk vagy elfáradunk.
Van-e létjogosultsága a vizuális észlelésnek manapság, mikor 6-10 méteres óriás távcsövek gyűjtik a fényt kisebb széklap nagyságú CCD kamerák felületére? Amatőrcsillagászok és távcsőgyártók hada harsogja szerte a világon: természetesen van!
A hozzánk igen közeli Maffei I galaxishalmaz rövid bemutatása, katalógusa, referenciák. Az oldal angolul van, de a katalógus angolul nem értők számára is hasznos lehet.
December 24-én az AES Andes, az amerikai AES Corporation energetikai cég leányvállalata egy hatalmas ipari komplexum tervét nyújtotta be környezeti hatásvizsgálatra. A tervezett komplexum fenyegeti az ESO (Európai Déli Obszervatórium) Paranal Obszervatórium feletti érintetlen égboltját, amely a világ legsötétebb észlelőhelyei közé tartozik, és ideális helyszínt biztosít a csillagászati megfigyelésekhez. Az ipari megaprojektet a tervek szerint
A 2024-ben hullott, Charlottetown hivatalos nevű, összesen mintegy 95 g tömegű meteorit különleges esetnek számít. A szerencsének köszönhetően ugyanis a hullásról egy biztonsági kamerának köszönhetően „élő” felvétel is készült, bár a kozmikus test gyors mozgása következtében maga a meteor csupán egyetlen képkockán látszik. A hullás a kanadai Prince Edward szigeten levő Charlottetown-ban történt, 2024. július
Január a Mars hónapja – ha ugyan látunk valamit a vörös bolygóból. Magyarország téli időjárása távolról sem ideális, más a helyzet a Kanári-szigeteken, ahol nemcsak télen kellemesebb a klíma, de sokkal több a derült idő is. Farkasréti György, Tenerife Tenerifén a derült éjszakák száma évente megközelíti a 300-at, a kiváló légköri nyugodtság azonban itt is
Az Európai Űrügynökség (ESA) Proba-3 küldetése a Nap titokzatos koronáját és a Föld sugárzási környezetét is egészen új módon fogja megfigyelni. A műholdpáros egymástól 150 méteres távolságra, erősen elnyúlt pályán keringve alkalmanként 6 órán át mesterséges napfogyatkozást idézve elő a Nap nehezen megfigyelhető halvány légkörét, a koronát fogja megfigyelni. A Proba-3 (Project for On-Board Autonomy
A James Webb-űrtávcső legújabb adatai megerősítették, amit már elődje, a Hubble-űrtávcső használatakor sejtettek a tudósok: valami hiányzik a Világegyetemről alkotott képünkből! Mindmáig ugyanis a James Webb-űrtávcső mutatja a legteljesebb betekintést gyorsulva táguló Univerzumunk távoli zugairól, és így az általa szerzett adatok vannak leginkább a segítségünkre abban, hogy megmagyarázzuk a modern fizika egyik legnagyobb rejtélyét, mégpedig
