Pantheon – az időmérés 2000 éves magasiskolája
A Pantheon és a
ráció. (videó)
Az építőmesterségnek az ókorból legépebben
megőrzött, felülmúlhatatlan remeke, rejtélyes csoda. Már
sokakat késztetett fejtörésre. „Egyértelmű írásos emlékek
hiányában az épület eredeti rendeltetése nem ismerhető” –
írta Otto Schubert a Gesetz der Baukunst című tekintélyes
munkájában.
{mosimage}
A rotunda és az
előcsarnok együttese csillagászati obszervatórium célját
szolgálhatta.
Az opeionon át
megfigyelhető nevezetesebb csillagok rektaszcenzia-értékei
tekintetében az UMA csillagképnek az előcsarnok oszlopaihoz
viszonyított állása szolgált tájékoztatásul; a deklinációs
értékek tekintetében a padlóminta segített eligazodni:
periodicitása az égi szögfokokkal mutat konkordanciát.
{mosimage}
A padlófelületbe
belefestve talált vonalak a Nap járásának regisztrálására
szolgálhattak.
Az építmény birtokában
a rómaiak módot nyertek a Nap és a csillagos égbolt egymáshoz
viszonyított mozgásainak mérésére. Ezzel megerősíthették a
szökőévek (átmenetileg vitatott) rendjének elhatározását.
Örök értéket
alkottak, amelyet mára az egész világ elfogadott.
{mosimage}
