A sarki fény nyomában – előadás 2003. december 27-én
A Karácsonyt követő első szombaton a Kiskun Csoport jelentős létszámmal képviseltette magát a sarki fényről szóló diavetítéssel illusztrált előadáson.
A Karácsonyt követő első szombaton a Kiskun Csoport jelentős létszámmal képviseltette magát a sarki fényről szóló diavetítéssel illusztrált előadáson.
2003. november 25-én a Polaris Csillagvizsgálóban Rezsabek Nándor
„Fejezetek a Magyar Csillagászati Egyesület történetéből (1946-49)” című előadását hallgathatták meg az érdeklődők.
Az MCSE Dunaújvárosi Csoportjának oszlopos tagja, asztrofotós a digitális fényképezőgéppel történő csillagászati fotózás alapjait és mesterfogásait osztotta meg közönségével.
A http://kiskun.mcse.hu domain alatt pontosan három éve működik honlapunk, a kezdetektől egyre bővülő tartalommal, érdekes cikkekkel, magas látogatottsággal. Eljött az idő, hogy a látogatói igényeknek megfelelően továbbfejlesszük honlapunkat. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk az új funkciókat.
2003. november 8-án ismételten nagy érdeklődés mellett – összességében száz főnyi érdeklődő előtt – került sor szokásos őszi nagyrendezvényünkre.
Ezúttal is szépszámú tagtársat és érdeklődőt vonzott szakköri
foglalkozásunk a hartai Egyesületek Házában – Budapestről, Fülöpszállásról,
Hartáról, Kiskőrösről és Soltról érkeztek az asztronómia iránt érdeklődő
műkedvelők.
Több mint száz kötettel-folyóiratévfolyammal újra megnyitotta kapuit a
Kiskun-Neptunusz Csillagászati-Űrkutatási Szakkönyvtár.
Jelentős érdeklődés mellett, körülbelül kéttucatnyi tagtársat, szimpatizánst és érdeklőt vonzva került sor szokásos havi szakköri foglalkozásunkra a hartai Egyesületek Házában.
Kihasználva a derült estéket, és azt hogy, a Kecskeméti Planetárium
jóvoltából ismét nálunk a MEADE, szeptember 17-, 18-, 19- és 22-én
tartottunk egy kis Mars észlelést, illetve bemutatást.
A tervezett program: Mars-észlelés, csillagászati kiselőadás,
csoportmegbeszélés. Már megint nem volt szerencsénk, már ami az időjárást
illeti. Ennek ellenére kellemesen és hasznosan telt el ezúttal is
összejövetelünk.


















A mellékelt felvételt 2026. október 6-án reggel készítettem a saját ZWO Seestar S50 okos távcsövemmel, munkába készülődés előtt. Az égbolt derült, a légköri nyugodtság ideális fotózáshoz. Napfotózáshoz a külön vásárolt Baader ND 3,8-as fotografikus napszűrőt használom, évek óta nagy megelégedéssel. A kora reggeli órákat részesítem előnyben napfotózáshoz, mert ilyenkor még sokkal nyugodtabb a légkör, mint
Az Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) távcsőrendszer segítségével metanol-mézereket mutattak ki, és most észleltek első ízben deuterált metanolt a világűrben. Az ALMA-t használó nemzetközi csillagászcsoport új betekintést nyújt abba, hogyan alakulnak ki szerves molekulák a fiatal csillagok környezetében, és hogyan válhatnak végül a formálódó bolygórendszerek részévé. Az ALMA COMPASS (Complex Organic Molecules in Protostars with
A déli-sarkvidéken az IceCube Neutrínóobszervatórium megvalósulásában történt meghatározó szerepéért, valamint az asztrofizikai eredetű nagy energiájú neutrínók felfedezéséért Francis Halzen, a Wisconsini Egyetem professzora kapta a 2026-os fizikai Nobel-díjat. A neutrínó egy olyan elemi részecske, amely az Univerzum egyik leggyakoribb, mégis legnehezebben megfogható építőköve. Az olasz név jelentése magyarul „semleges részecske”, de az anyagokon könnyedén áthatoló
A csillagászoknak valami olyasmit sikerült megfigyelniük, amire nem számítottak: egy kis tömegű csillag körül keringő óriásbolygót. A Rodrigo Ferrer-Chavez (Northwestern University) által vezetett kutatócsoport a James Webb-űrtávcső (JWST) segítségével sikeresen leképezte az RX J0534b jelű bolygót. A Large Binocular Telescope-pal (LBT) végzett mérések megerősítették, hogy a bolygó egy fiatal, kis tömegű csillag körül kering, mintegy
Augusztus 30-án útnak indult a Nancy Grace Roman űrtávcső, amely új technikai megoldásokkal folytatja majd a régóta működő Hubble-űrtávcső megfigyeléseit. Elek Tamás, Nyíregyháza A Roman űrtávcső jelenleg a Földtől nagyjából 1,5 millió kilométerre található L2 Lagrange-pont felé halad. Az út nagyjából 3 hónapot (kb. 100 napot) vesz igénybe. A fedélzeti műszerek – mint a 300