Kiskun-változósok
Az AAVSO közzétte a 2004-2005-ös észlelések statisztikáját országonkénti és személyes bontásban (http://www.aavso.org/aavso/membership/totals.shtml#04-05).
Az AAVSO közzétte a 2004-2005-ös észlelések statisztikáját országonkénti és személyes bontásban (http://www.aavso.org/aavso/membership/totals.shtml#04-05).
A 2005-ös év zárásaként december 3-án tartottuk a Kiskun-Neptunusz évzáróját.
A Magyar Csillagászati Egyesület kiadásában megjelent a szak- és
amatőrcsillagászok számára egyaránt hasznos információkat tartalmazó
2006 évi Meteor Csillagászati Évkönyv.
Csoportunk tagjai az ország több pontjáról figyelték meg a jelenséget. Az alábbiakban az egyéni beszámolókból gyűjtöttünk össze egy csokorravalót.
2005. szeptember 10., Dunavecse, Petőfi Sándor Általános Iskola
Nemzetközi Csillagászati Szakmódszertani Szimpózium, Kecskemét, augusztus 23–24.
Egy hónappal az október 3-ai napfogyatkozás előtt a Magyar
Csillagászati Egyesület munkatársai új csillagászati hírportált
indítottak. A szerkesztők nem csupán a nagyközönség csillagászati
érdeklődésének, „híréhségének” szeretnének eleget tenni, hanem arra
is törekednek, hogy a tudományág iránt komolyabban érdeklődő amatőr
csillagászok, pedagógusok, hírszerkesztők számára is megbízható
háttéranyaggal szolgáljanak.
Perseida meteorraj észlelése 2005. augusztus 13-án szombaton hajnalban.
Augusztus 13/14-én egész éjjel felhőtlen, tiszta, nyugodt ég volt estétől hajnalig. A Dunától 100 méterre keletre, Solttól 5 km-re délre a Teleki-kastély parkjában, az V.Kiskun észlelőtáborban vagy 60-70 ember helyezkedett el a fürdőmedence partján vagy 10-12 távcsővel és kellemes távcsövezést folytatott.
Szavazás 2005. augusztus 13-án a Kiskun-Neptunusz-táborban
Az asztrofizikusoknak most először sikerült képet alkotniuk a közeli csillagok környezetében található üstökösfelhőkről, illetve a bennük lévő apró testekről. A 74 objektum képét tartalmazó galéria nagy felbontású fotói megmutatják, hogy ezek a jeges törmelékövek (üstökösfelhők) jelen lehetnek a legfiatalabb, éppen csak születőben lévő csillagok körül éppúgy, mint a Naprendszerhez hasonló korú, tehát már idősebb csillagrendszereknél.
Itthonról, Magyarországról alig-alig láttuk a C/2024 G3 (ATLAS)-üstököst, aki sikerrel járt, jelentős trófeát könyvelhetett el. Mint annyi esetben, most is a déli félteke észlelői számára mutatta meg magát igazán a csóvás égi vándor. Szenzációs felvétel a Las Campanas Obszervatóriumból! Fűrész Gábor, Las Campanas Obszervatórium, Chile Négy hónapon belül negyedszer változott földrajzi szélességem +42 fokról -30
Új év, új mérföldkő: a James Webb-űrtávcső (JWST) képei segítségével 44 egyedi csillagot sikerült azonosítani egy rendkívül távoli galaxisban, félúton a megfigyelhető Világegyetem határán (z=0,725-ös vöröseltolódásnál). A csillagászok mind ez idáig úgy gondolták, hogy ekkora távolságban lehetetlen egyedi csillagokat azonosítani – hasonlóan, mintha egy binokulárral szeretnénk porszemeket megpillantani a Hold egyik kráterében. Az újonnan felfedezett
A DLR (Deutsches Zentrum für Luft- und Raumfahrt, Német Légügyi és Űrutazási Központ) Bolygótudományi Kutatóintézetében dolgozó kutatóknak magyar közreműködéssel évtizeden átnyúló földi és űreszközökkel kapott adatok együttes elemzésével sikerült kimutatni, hogy a WASP-43b jelű bolygó alakja eltér az ideális gömbtől – az így fellépő árapályerők hatására pedig pályája folyamatosan zsugorodik. A rövid keringési periódusnak megfelelő
Rendkívül erős szeleket fedeztek fel a WASP-127b óriás exobolygó egyenlítőjén. A 33 000 km/órás sebességet is elérő szelek a valaha mért leggyorsabb légáramlatok egy bolygón. A felfedezést az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsövével (ESO VLT) tették Chilében, egyedülálló betekintést nyújtva egy távoli világ időjárási mintázatába. Míg a Földön tornádók, ciklonok és hurrikánok pusztítanak, a