Kiskun-változósok
Az AAVSO közzétte a 2004-2005-ös észlelések statisztikáját országonkénti és személyes bontásban (http://www.aavso.org/aavso/membership/totals.shtml#04-05).
Az AAVSO közzétte a 2004-2005-ös észlelések statisztikáját országonkénti és személyes bontásban (http://www.aavso.org/aavso/membership/totals.shtml#04-05).
A 2005-ös év zárásaként december 3-án tartottuk a Kiskun-Neptunusz évzáróját.
A Magyar Csillagászati Egyesület kiadásában megjelent a szak- és
amatőrcsillagászok számára egyaránt hasznos információkat tartalmazó
2006 évi Meteor Csillagászati Évkönyv.
Csoportunk tagjai az ország több pontjáról figyelték meg a jelenséget. Az alábbiakban az egyéni beszámolókból gyűjtöttünk össze egy csokorravalót.
2005. szeptember 10., Dunavecse, Petőfi Sándor Általános Iskola
Nemzetközi Csillagászati Szakmódszertani Szimpózium, Kecskemét, augusztus 23–24.
Egy hónappal az október 3-ai napfogyatkozás előtt a Magyar
Csillagászati Egyesület munkatársai új csillagászati hírportált
indítottak. A szerkesztők nem csupán a nagyközönség csillagászati
érdeklődésének, “híréhségének” szeretnének eleget tenni, hanem arra
is törekednek, hogy a tudományág iránt komolyabban érdeklődő amatőr
csillagászok, pedagógusok, hírszerkesztők számára is megbízható
háttéranyaggal szolgáljanak.
Perseida meteorraj észlelése 2005. augusztus 13-án szombaton hajnalban.
Augusztus 13/14-én egész éjjel felhőtlen, tiszta, nyugodt ég volt estétől hajnalig. A Dunától 100 méterre keletre, Solttól 5 km-re délre a Teleki-kastély parkjában, az V.Kiskun észlelőtáborban vagy 60-70 ember helyezkedett el a fürdőmedence partján vagy 10-12 távcsővel és kellemes távcsövezést folytatott.
Szavazás 2005. augusztus 13-án a Kiskun-Neptunusz-táborban
Alig két héttel a Világegyetemünk keletkezésének korai szakaszába tekintő NASA James Webb-űrteleszkóp első fotóinak és adatainak megjelenése után már özönlenek az előzetes eredmények; többek között sokan pályáznak a valaha látott legtávolabbi galaxis címére. A James Webb-űrteleszkóp képein rengeteg galaxis fénylik a távoli kozmoszban, az Ősrobbanás utáni pár száz millió éves, azaz 13,8 milliárd évvel ezelőtti
A magyar származású, Amerikában élő Luspay-Kuti Adrienn és munkatársai kimutatták, hogy a Rosetta-szonda célüstökösében az oxigén molekulák az üstökösmagon belül honnan származnak. Ez a felfedezés az üstökösök és a Naprendszer kialakulási körülményeit új megvilágításba helyezi. Az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta-szondája úttörő jelentőségű küldetése során 2014. augusztus 6. és 2016. szeptember 30. között részletesen tanulmányozta a
Habár nyomot hagytak rajta az elmúlt évek, de a rettenthetetlen rover egy marsi hegy megmászásával ismét új izgalmas fejezetet nyit a Mars kutatásában. Tíz évvel ezelőtt, augusztus 5-én landolt a NASA terepjáró méretű Curiosity marsjárója a vörös bolygón, hogy kiderítse, ideálisak voltak-e a körülmények az ősi Marson a lehetséges ősi mikroszkopikus élet számára. Azóta a
Augusztus 29-ét tűzte ki a NASA az Artemis-1 tervezett indítási dátumaként. A rakéta szenzorokkal, érdekes utasokkal és mesterséges intelligenciával a fedélzetén vág neki a körülbelül 40 napos küldetésének a Hold körül. Az SLS (Space Launch System) rendszer és az Orion űrhajó ezúttal még emberek nélkül indulnak, a misszió egyik fő célja az emberes utazás, a
A mélyég-objektumokban gazdag Cygnus (Hattyú) csillagkép egyik látványos célpontja a Sarló-köd (NGC 6888), és kevésbé látványos, ám annál érdekesebb “szereplője”, a Szappanbuborék-köd (PN G75.5+1.7). Nagy Berta László, Algyő A Sarló-ködöt a komplexum középpontjában látható forró, magas hőmérsékletű Wolf–Rayet-csillag (WR 136) csillagszele gerjeszti fénylésre. A WR 136 anyagvesztése igen jelentős: 10 ezer évente egy naptömegnek felel