Kiskun-változósok
Az AAVSO közzétte a 2004-2005-ös észlelések statisztikáját országonkénti és személyes bontásban (http://www.aavso.org/aavso/membership/totals.shtml#04-05).
Az AAVSO közzétte a 2004-2005-ös észlelések statisztikáját országonkénti és személyes bontásban (http://www.aavso.org/aavso/membership/totals.shtml#04-05).
A 2005-ös év zárásaként december 3-án tartottuk a Kiskun-Neptunusz évzáróját.
A Magyar Csillagászati Egyesület kiadásában megjelent a szak- és
amatőrcsillagászok számára egyaránt hasznos információkat tartalmazó
2006 évi Meteor Csillagászati Évkönyv.
Csoportunk tagjai az ország több pontjáról figyelték meg a jelenséget. Az alábbiakban az egyéni beszámolókból gyűjtöttünk össze egy csokorravalót.
2005. szeptember 10., Dunavecse, Petőfi Sándor Általános Iskola
Nemzetközi Csillagászati Szakmódszertani Szimpózium, Kecskemét, augusztus 23–24.
Egy hónappal az október 3-ai napfogyatkozás előtt a Magyar
Csillagászati Egyesület munkatársai új csillagászati hírportált
indítottak. A szerkesztők nem csupán a nagyközönség csillagászati
érdeklődésének, “híréhségének” szeretnének eleget tenni, hanem arra
is törekednek, hogy a tudományág iránt komolyabban érdeklődő amatőr
csillagászok, pedagógusok, hírszerkesztők számára is megbízható
háttéranyaggal szolgáljanak.
Perseida meteorraj észlelése 2005. augusztus 13-án szombaton hajnalban.
Augusztus 13/14-én egész éjjel felhőtlen, tiszta, nyugodt ég volt estétől hajnalig. A Dunától 100 méterre keletre, Solttól 5 km-re délre a Teleki-kastély parkjában, az V.Kiskun észlelőtáborban vagy 60-70 ember helyezkedett el a fürdőmedence partján vagy 10-12 távcsővel és kellemes távcsövezést folytatott.
Szavazás 2005. augusztus 13-án a Kiskun-Neptunusz-táborban
Az Enceladus a Szaturnusz egy jelentéktelennek tűnő jeges holdja, ám vastag jégkérge alatt megbúvó sós vizű óceánjának köszönhetően fontos szerepet tölt be a földönkívüli élet nyomai utáni kutatásokban. A felszínről a gejzírek sugarakban lövellik a magasba a szilárd jégburok alól érkező vizet. Az így keletkező párafelhők a hold gravitációs vonzásköréből elszabadulva kikerülnek a Szaturnusz rendszerébe.
A vártnál sokkal kevesebbre becsülték az üzemanyag szintjét a NASA Odyssey keringőegységében, de úgy tűnik, 2025-ig működőképes maradhat. A NASA 2001-ben, majdnem 22 évvel ezelőtt indította útjára a Mars Odyssey keringőegységet, ami azóta már több mint 94000-szer kerülte meg szomszédos bolygónkat. Ez megfelel nagyjából 2,21 milliárd kilométernek, amely távolság megtételéhez rendkívül gondos gazdálkodásra volt szükség
Talán premier, a mi tájainkon legalábbis: a Nap aktív zónái 850 nanométer táján, ahol a kalcium, az ultraibolyában lévő H és K vonalról ismerős kalciumnak van három másik vonala, azaz a kalcium triplet. Feltéve hogy sikerült és nincs hiba a gépezetben. Váradi Nagy Pál, Kolozsvár A felvétel elkészítésének körülményei: Ugye évek óta figyelem a Napot minden derült ebédszünetben, az ersatz-obsziból. És gondoltam
A japán ispace magáncég HAKUTO-R Mission 1 holdi leszállóegysége 2022. december 11-én indult el. Több hónapos utazás után megkezdte a leszállást az Atlas-kráter közelében, viszont másnapra bejelentették, hogy valamilyen probléma miatt nem sikerült a biztonságos landolást végrehajtani. A NASA LRO (Lunar Reconnaissance Orbiter) keringőegysége 2023. április 26-án tíz fényképet készített a leszállóhely környékéről, amik összesen
Matthew Bailes (ARC), Maura McLaughlin (West Virginia University) és Duncan Lorimer (West Virginia University) érdemelte ki a 2023-as Shaw-díjat a gyors rádiókitörések (FRB-k) felfedezéséért. A Shaw Prize Foundation (Shaw-díj Alapítvány) minden évben a csillagászat, az élettudomány és orvostudomány, valamint a matematika területén jelentős eredményt elért személyek munkáját ismeri el a tudományos kitüntetéssel. Az FRB-k a