Kiskun-változósok
Az AAVSO közzétte a 2004-2005-ös észlelések statisztikáját országonkénti és személyes bontásban (http://www.aavso.org/aavso/membership/totals.shtml#04-05).
Az AAVSO közzétte a 2004-2005-ös észlelések statisztikáját országonkénti és személyes bontásban (http://www.aavso.org/aavso/membership/totals.shtml#04-05).
A 2005-ös év zárásaként december 3-án tartottuk a Kiskun-Neptunusz évzáróját.
A Magyar Csillagászati Egyesület kiadásában megjelent a szak- és
amatőrcsillagászok számára egyaránt hasznos információkat tartalmazó
2006 évi Meteor Csillagászati Évkönyv.
Csoportunk tagjai az ország több pontjáról figyelték meg a jelenséget. Az alábbiakban az egyéni beszámolókból gyűjtöttünk össze egy csokorravalót.
2005. szeptember 10., Dunavecse, Petőfi Sándor Általános Iskola
Nemzetközi Csillagászati Szakmódszertani Szimpózium, Kecskemét, augusztus 23–24.
Egy hónappal az október 3-ai napfogyatkozás előtt a Magyar
Csillagászati Egyesület munkatársai új csillagászati hírportált
indítottak. A szerkesztők nem csupán a nagyközönség csillagászati
érdeklődésének, “híréhségének” szeretnének eleget tenni, hanem arra
is törekednek, hogy a tudományág iránt komolyabban érdeklődő amatőr
csillagászok, pedagógusok, hírszerkesztők számára is megbízható
háttéranyaggal szolgáljanak.
Perseida meteorraj észlelése 2005. augusztus 13-án szombaton hajnalban.
Augusztus 13/14-én egész éjjel felhőtlen, tiszta, nyugodt ég volt estétől hajnalig. A Dunától 100 méterre keletre, Solttól 5 km-re délre a Teleki-kastély parkjában, az V.Kiskun észlelőtáborban vagy 60-70 ember helyezkedett el a fürdőmedence partján vagy 10-12 távcsővel és kellemes távcsövezést folytatott.
Szavazás 2005. augusztus 13-án a Kiskun-Neptunusz-táborban
Távoli galaxisok újonnan felfedezett populációjának, az úgynevezett ,,kis vörös pöttyöknek’’ (angolul Little Red Dots, LRD) rádiójellemzőit vizsgálták magyar kutatók. Mivel ezen objektumokat csupán a közelmúltban azonosították a James Webb-űrtávcső (JWST) méréseinek segítségével, pontos fizikai tulajdonságaik még nem ismertek teljes mértékben. A kutatás céljaként a szerzők égboltfelmérések archív adatainak felhasználásával vizsgálták, hogy az LRD-k bocsátanak-e ki
A kutatók a James Webb-űrtávcső használatával felfedezték minden idők első „Einstein-cikcakkját”, vagyis egy olyan alakzatot, amelyen egy kvazár képe az Einstein által bevezetett általános relativitáselméletből következő gravitációs lencsehatás következtében hatszor jelenik meg ugyanazon a felvételen. Ez az önmagában is érdekes kép pedig segíthet választ találni két máig megoldatlan kozmológiai problémára. A J1721+8842 jelű fényes kvazárt
Milyen közel van, mégis milyen halvány! Az Andromeda-galaxis kistestvére, az M33 spirálgalaxis csak ínyenceknek mutatja meg magát. A tapasztalt észlelő sötét égbolton még szabad szemmel is megpillanthatja, igazi arcát azonban fényerős távcsövekben és persze hosszú expozíciós idejű fotókon mutatja meg. Krizsán Bence, Érd Az M33 vagy más néven Triangulum galaxis a Tejútrendszerhez második legközelebbi galaxis
Az Uránusz Miranda holdjának felszíne alatt óceán rejtőzhet egy új tanulmány szerint. Ez a felfedezés átalakíthatja a hold kialakulásáról és összetételéről alkotott elképzeléseinket, és az élet számára alkalmas helyek közé emelheti a Mirandát. Tom Nordheim, a tanulmány egyik szerzője szerint egy ilyen kis méretű égitesten óceánt találni rendkívül meglepő. Felmerül a kérdés: vajon az Uránusz
A Holdon és Marson már végeztek szeizmológiai méréseket leszállóegységekkel, így vizsgálva és elemezve belső szerkezetüket. A Vénusz belső összetétele azonban továbbra is rejtély, hiszen a bolygóra jellemző viharos szelek és extrém forró hőmérséklet jelentősen megnehezítik a helyszíni méréseket. Egy friss tanulmányban háromféle módszert járnak körül, amelyekkel megvalósítható lehetne a Vénusz rengéseinek észlelése. A Holdon és