Április az űrkutatás hónapja a Polaris Csillagvizsgálóban
„Bip-bip” – ezeket a jeleket küldte vissza Föld körüli keringése során bolygónkra a Szputnyik-1. Az 1957. október 4-én felbocsátott mesterséges hold jelentette az űrkorszak kezdetét, egyben hirdette a szovjet tudomány diadalát. Megkezdõdött az űrverseny.
Még 1957-ben, a Szputnyik-2 fedélzetén elindult az űrbe az elsõ élõlény, Lajka kutya, 1961. április 12-én a Vosztok-1 űrhajóban pedig már Jurij Gagarin üdvözölte a Föld népeit. Hallatlan lendülettel fogott bele az emberiség a világűr meghódításába. Az egyszemélyes Vosztok és a kétszemélyes Voszhod után a szovjetek hamarosan megépítették a Hold meghódítására tervezett Szojuz űrhajót, ahogy az amerikaiak a Mercury, majd a Gemini űrhajók után elkészítették az Apollót.
1969. július 21-én az amerikaiak kerültek ki gyõztesen a Holdért folytatott versenybõl: az Apollo-11 két űrhajósa leszállt a Holdra. „Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek” – mondta Neil Armstrong, mielõtt megtette az elsõ lépteket kísérőnk felszínén. Valóban hatalmas ugrás volt, de 1972-ben vége szakadt a holdutazásoknak.
A Nemzetközi Űrállomás
Áprilisi sorozatunkban erre az űrversenyre emlékezünk, és az űrkutatás közeli és távoli jövőjével foglalkozunk neves előadóink segítségével.
Az előadások keddenként 18 órakor kezdődnek a Polaris Csillagvizsgálóban. A részvétel MCSE-tagok számára ingyenes, nem tagok számára a belépődíj 400 Ft (felnőtteknek) ill. 250 Ft (diákoknak és nyugdíjasoknak).
Április 3. Volt egyszer egy szovjet-magyar űrrepülés (Magyari Béla)
Április 10. Bolygókutatás a XXI. században (Horvai Ferenc)
Április 17. Az űrvárosokig és tovább (Galántai Zoltán)
Április 24. Ha jövő, akkor világűr! (Almár Iván)
Linkajánló