Égi kalendárium: 2021. december

Decemberben is sokféle észlelni való kínálkozik. A kora esti égen bolygósorakozó, csóvás égi vándorok (üstökösök) sora várja a felkészült amatőrcsillagászokat. Emlékezzünk a 450 évvel ezelőtt született Johannes Keplerre, a nagy német csillagászra a Kepler-kráter megfigyelésével!

A bolygók járása

Merkúr: December első felében a Nap közelsége és kedvezőtlen égi helyzete miatt nem figyelhető meg. Felkeresésére 20-ától van lehetőség, ekkor már bő fél órával a Nap után nyugszik. Láthatósága gyorsan javul, és 31-én már egy és negyed órával nyugszik később a Napnál, megfigyelésre nagyon kedvező helyzetbe kerül.
Vénusz: Továbbra is jól megfigyelhető az esti délnyugati égen. Legnagyobb fényességét 7-én éri el, ekkor a nappali égen is kereshető. Láthatósága a hónap utolsó harmadában gyorsan romlik. A hónap elején két és fél, a végén már csak egy és negyed órával nyugszik a Nap után. Fényessége –4,9m-ról –4,3m-ra, fázisa 0,3-ről 0,03-ra csökken, átmérője 38,8˝-ről 60,5˝-re nő.
Mars: Előretartó mozgást végez a Libra, 15-étől a Scorpius, majd 24-étől az Ophiuchus csillagképben. Hajnalban kel, napkelte előtt látható a délkeleti ég alján. Vöröses fénye segít megtalálni. Fényessége 1,5m, látszó átmérője 3,8˝-ről 4,0˝-re nő.
Jupiter: Előretartó mozgást végez a Capricornus, majd 14-étől az Aquarius csillagképben. A napnyugtát követően a délnyugati látóhatár közelében látszik, megtalálásában erős sárgásfehér fénye segít. Késő este nyugszik. Fényessége –2,2m, átmérője 37˝.
Szaturnusz: Előretartó mozgást végez a Capricornus csillagképben. Napnyugta után a délnyugati ég alján kereshető, késő este nyugszik. Fényessége 0,8m, átmérője 16˝.
Uránusz: Az éjszaka nagyobb részében kereshető, hajnalban nyugszik. Az Aries csillagképben végzett hátráló mozgása a hónap végére jelentősen lelassul.
Neptunusz: Az esti órákban figyelhető meg, Előretartó mozgást végez az Aquarius csillagképben. Késő este nyugszik.

A Vénusz, a Szaturnusz, a Jupiter és az első negyed előtt járó Hold sorakozója az esti égbolton, december 10-én. (Stellarium)

Bolygósorakozó december 10-én

December 10-én este, 15:40 UT körül a szürkületben a Vénusz, a Jupiter, a Szaturnuszt és a Hold egy nagy égi ív mentén, egymástól egyenlő távolságra, kb. 15 fokonként sorakoznak majd. A lenyűgöző bolygósorakozó az ezt megelőző és követő napokban is látható lesz. Legalacsonyabban, a horizont felett 10–12 fokkal, a –4,4 magnitúdós Vénusz látszik, egyben ez lesz legnyugatabbra is. A Vénuszt a 20 fok magasan lévő, 0,9 magnitúdós Szaturnusz követi, majd 29 fok magasan a –1,8 magnitúdós Jupiter következik.
A csaknem első negyedben lévő, 46%-os fázisú Hold 30 fok magasan zárja a sort keleten.

Észleljük a Kepler-krátert!

450 évvel ezelőtt, 1571. december 27-én született Johannes Kepler, a kiváló csillagász, akinek – egyebek mellett – a bolygómozgással kapcsolatos három törvényt és a Kepler-távcsövet köszönhetjük. A kerek évforduló tiszteletére vegyük célba a Kepler-krátert (Keplerről és a róla elnevezett kráterről a Meteor 2021/12. számában olvashatunk bővebben).

Telehold környékétől egészen az utolsó negyedig szabad szemmel is megpillanthatjuk a Kepler-kráter hatalmas, ragyogó sugárrendszerét. A maga 32 kilométeres átmérőjével a Kepler közepes méretű kráternek számít, így már kisebb távcsövekkel is részletekre számíthatunk. Nemcsak magán a kráteren, hanem a közvetlen közelében is. A Meteor 1999. áprilisi számában jelent meg Gyenizse Péter Mi látható a Holdon szabad szemmel? című cikke. A szerző 1998 júliusa és 1998 decembere között 29 észlelést végzett szabad szemmel égi kísérőnkről: huszonhatot az esti, hármat pedig a hajnali égen. Összesen 49 alakzatot sikerült azonosítania és térképre rajzolnia, ahol a Kepler-krátert a 21-es számmal találjuk. Ez a kiváló cikk nagy hatást gyakorolt rám, azóta is sokat vizsgálom a Holdat szabad szemmel, igaz, elsősorban csak a távcsöves észlelések megkezdése előtt. Sok krátert sikerült azonosítanom, közöttük a Keplert is. Szabad szemmel természetesen csak az azonosítás, esetleg a sugárrendszer alakjának, színének, intenzitásának a megbecslése lehet a reális cél. Egy jó binokulárral a kezünkben már sokkal többet láthatunk.

Kónya Zsolt 2011. augusztus 22-én készült felvételén kiválóan megfigyelhető a Keplert körülvevő sugársáv. (150/1650-es Newton, DMK 21AU04.as-webkamera).

A Kepler-krátert és a dómot 2009. augusztus 31-én, a Polaris Csillagvizsgáló 200/2470-es refraktorával észlelte Görgei Zoltán: „206x: Nagyon szép látvány ez a jól ismert kráter a nagy refraktorban. A perspektivikus torzulás miatt alakja elliptikus, a kis és a nagytengely aránya 3:2. A nyugodtság csak közepes, de így is rengeteg a részlet. A kráter felét még árnyék fedi, de a nyugati belső részek már szépen látszanak, például a kráterfenék tagoltsága, vagy a sáncfalak teraszos szerkezete. A Keplertől délnyugati irányban egy szép hegyvonulat indul ki, melyhez északról további kisebb vonulatok csatlakoznak. Nagyon szépen látszik az F jelű kráter, talán egyharmad kráterátmérőnyire a Keplertől. Az F-krátertől északra fekszik a -630+155-ös jelzésű dóm. Bár a terminátor már túlhaladta a területet, mégis könnyedén látszik ez a szép, kissé szögletes alakú dóm. Felszíne sima és egyenletes, tetőkaldera nem látszik. Mérete egynegyede a Keplerének. Colongitudo: 46,4°.”

Cseh Viktor rajza a Keplerről 2014. szeptember 18-án, egy 102/1000-es refraktorral, 250x-es nagyítással, zenittükörrel.

Hajnali holdsarló december 3-án

Több évtizedes hagyománya van hazánkban a holdsarlóvadászatnak. Az újholdat megelőző vagy követő legkésőbbi vagy legkorábbi holdsarló-láthatóság sokakat érdekel, nemes versengés folyik arról, hogy ki tudja megpillantani a legvékonyabb holdsarlót. A 24 óránál fiatalabb vagy idősebb holdsarlónak van igazán „sportértéke”. December 3-án hajnalban 26 órás holdsarlót figyelhetünk meg, de ezt se lesz olyan könnyű felfedezni! A holdsarlóvadászat receptje viszonylag egyszerű: jókor kell lenni jó helyen. A szürkületi égen alacsonyan járó holdsarló megpillantásához zavartalan horizont és jó átlátszóság szükséges. Nem mindegy, mikor megyünk ki az ég alá: ha már túlságosan világosodik, akkor minden bizonnyal lekéstük. December 3-án hajnalban a Hold a Libra (Mérleg) csillagkép területén jár. Kísérőnk Budapestről nézve 4:54 UT-kor kel, a napkelte időpontja 7:14 UT, tehát jó esélyünk van arra, hogy a sarlót észrevegyük a látóhatár fölött. Lesz egy égi segítőnk is, a Mars. A vörös bolygó 3,7 fokkal nyugatra lesz a Holdtól, ami meg­könnyíti a vadászatot.
Lehet, hogy szerencsénk lesz, tiszta, jó átlátszóságú lesz az a hajnal, ez azonban ritka, mint a fehér holló. A keresést jól segíti egy kisebb nagyítású binokulár (6–10x), amellyel pásztázhatjuk a látóhatár fölötti területet. Ha ráleltünk a sarlóra, feltétlenül próbáljuk meg szabad szemmel is megpillantani, majd az észlelést feltölteni az észlelésfeltötőre. Ha fénykép is készül a holdsarló és a Mars közelségéről, talán még hét felvétele is lehet belőle hírportálunkon (www.csillagaszat.hu)…

Csóvás égi vándorok

Mint minden hónap, december sem szűkölködik üstökösökben. Körülbelül 40 olyan üstökös van az égen, amit egy 200/800-as Newton távcsővel fotografikusan érdemes lehet felkeresni. Ezek közül most is azokat emeljük ki, amelyeket akár kis, közepes távcsövekkel vizuálisan és/vagy fotografikusan valószínűleg meg lehet figyelni. Miért írjuk azt, hogy valószínűleg? Mert az üstökösök olyanok, mint az időjárás, viselkedésüket rövidtávon (1-2-5 nap) viszonylag pontosan meg tudjuk határozni, de ahogy nő az időtáv, így válik egyre bizonytalanabbá a fényesség előrejelzés. Ezen kívül mindig lesznek olyan események, amik nem jelezhetők előre (helyi zápor-zivatar előfordulhat), az esztétikai élményen kívül ezért is fontos az üstökösök folyamatos nyomon követése.

Az előző hónaphoz hasonlóan a C/2017 K2 (PANSTARRS) tovább közeledik központi csillagunkhoz és a Földhöz is, így jelenlegi 12,5 magnitúdós fényessége várhatóan 0,5 magnitúdót fog növekedni. Megjelenésében valószínűleg továbbra is a bolyhos kompaktság lesz a jellemző. Bár nem cirkumpoláris, de mind este, mind hajnalban megfigyelhető. Utóbbi esetben elég későn kel, így közel lesz a horizonthoz, ezért inkább az esti felkeresése javasolt. Az eseti időszakban a navigációs szürkület közepén (amikor a Nap már 9 fokkal van a horizont alatt) még majdnem 30 fok magasan lesz az égen, azonban hajnalban a navigációs szürkület közepén, csak 7 fok magasan fog járni.

A hónap elején a Hercules déli részén fog tartózkodni, ahonnan lassan mozog délkeleti irányba és a hónap végére már a Kígyótartó (Ophiuchus) északi részén lesz felkereshető. December 1-én mindenképpen hosszabban kell megfigyelni az üstököst, hogy a háttércsillagokhoz képest lássuk az elmozdulását és ne keverjük össze a tőle csak 17 ívpercre található NGC 6389 (fényesség: 12,1 magnitúdó; átmérő: 2,8 x 1,9 ívperc) galaxissal. A hónap és egyben az év hátralevő időszakában az azonosítása sokkal könnyebb lesz, mivel nem fog olyan környezeten keresztül elhaladni, ahol galaxisokkal, vagy egyéb mélyég objektumokkal össze lehetne keverni.

A C2017 K2 (PANSTARRS) égi útja 2021.12.01-31 között, kiemelve a 2012.12.15-i helyzete. A térkép az ingyenesen letölthető Stellarium 0.20.4 verziószámú planetárium szoftverrel készült.

Ebben a hónapban továbbra is egész éjszaka megfigyelhető a 29P/Schwassmann-Wachmann üstökös. Igaz már lassan 3 éve, hogy áthaladt napközelpontján, de ennek nincs jelentősége ezen üstökös esetében, mivel pályája majdnem kör alakú és annak szinte minden pontján produkálhat olyan nem várt kitörést, ami miatt érdemes rendszeresen felkeresni. A hónap során a Perseus csillagképben kell keresni, annak is a Szekeres (Auriga) és Bika (Taurus) határának közelében. Itt mozog lassan nyugati irányba az általában 15-16 magnitúdó körüli fényességgel bíró üstökös, ami az utóbbi időben több nagyobb kitörésen esett át, így az oszladozó kómájának köszönhetően összfényessége 10,5 magnitúdó körüli. Az égen egy nagy diffúz pacnit kell majd keresni. A hónap során elhalad ugyan több galaxis mellett, de vizuálisan kisebb, illetve közepes távcsövekkel nem látszanak, fotografikus módon pedig elég nehéz a méret és fényességbeli különbség miatt az üstökössel összekeverni. A fentiek miatt azonosítása viszonylag könnyűnek ígérkezik.

29P/Schwassmann-Wachmann. Bánfalvy Zoltán, 2021.11.24. 20:58-21:58., 150/1200 Refraktor + ASI 178MM; Gain 100; 30×120 s.

A 29P/Schwassmann-Wachmann égi útja 2021.12.01-31 között, kiemelve a 2012.12.15-i helyzete. A térkép az ingyenesen letölthető Stellarium 0.20.4 verziószámú planetárium szoftverrel készült.

A 4P/Faye üstökös a Nap és Földközelsége után mindkettőtől távolodik. Tekintve, hogy az üstökös rövid keringésidejű, így már öregnek tekinthető és ezért felszíni aktivitása a Naptól való távolodása miatt várhatóan rohamosan csökkenni fog. Ez december hónapban még csak a jelenlegi 11,6 magnitúdóról 0,5-1 magnitúdót fog jelenteni, de emiatt vizuálisan már csak közepes, vagy nagyobb távcsövekkel érdemes megpróbálkozni felkeresésével, míg fotografikus módon még elérhető marad a kisebb távcsövek számára is. Sajnos mivel öreg üstökösről beszélünk, ezért megjelenése elég kompakt, inkább csillagszerű, vagy kis korongszerű, enyhe diffúz kómával. Fotografikusan talán még megörökíthető halvány csóvája is.

Napnyugta után bő három órával emelkedik a keleti horizont fölé az Egyszarvú (Monoceros) csillagképben, annak is az északi részén. Itt fog a hónap során keletről nyugat felé mozogni és egész éjszaka megfigyelhető lesz. Annak ellenére, hogy az Egyszarvú tele van szép mélyég objektumokkal, a 4P/Faye ebben a hónapban egyikhez sem kerül közel, így ennek az üstökösnek az azonosítása sem kell, hogy nehézséget okozzon.

4P/Faye, Bánfalvy Zoltán, 2021.11.24. 23:05-00:05, 150/1200 refraktor + ASI 178MM; Gain 100; 30×120 s.

A 4P/Faye égi útja 2021.12.01-31 között, kiemelve a 2012.12.15-i helyzete. A térkép az ingyenesen letölthető Stellarium 0.20.4 verziószámú planetárium szoftverrel készült.

Lassan már egy éve szerepel a havi ajánlóban a C/2019 L3 (ATLAS) üstökös. Ez a 2019 közepén felfedezett vándor ugyan nem cirkumpoláris, de egész éjszaka megfigyelhető, ahogy napnyugta után egyre magasabbra emelkedik a Hiúz (Lynx) csillagképben. A 2022.01.09-én bekövetkező perihéliuma után is még tavasz végéig megfigyelhető lesz és reményeink szerint Nappal történő együttállása után még ősszel is. De most koncentráljunk decemberi láthatóságára, amikor a hónap elején a Hiúz délnyugati sarkából indulva, a hónap végére az Ikrek (Gemini) északi régióiba jut el. Nap és Földtávolsága is csökkenni fog, de a Naptól való nagy távolsága miatt (3,57-3,55 CSE) fényessége nem nagyon fog nőni, inkább stagnálni fog a jelenlegi 10 magnitúdós érték körül. Bár lassan fog haladni a csillagos égi háttér előtt, de megfelelő térképpel nem lesz nehéz azonosítani az üstököst, mivel a közelében egész hónap során nem lesz olyan mélyég objektum, amivel össze lehetne keverni. Kinézete elég kompakt, fényes maggal, de ennek ellenére nem csillagszerű, hanem bolyhos kis ködösség. A fotografikusan észlelők akár még csóváját is meg tudják örökíteni.

A C/2019 L3 (ATLAS), Bánfalvy Zoltán, 2021.11.24. 22:01-23:01, 150/1200 Refraktor + ASI 178MM; Gain 100; 30×120 s.

A C/2019 L3 (ATLAS) égi útja 2021.12.01-31 között, kiemelve a 2012.12.15-i helyzete. A térkép az ingyenesen letölthető Stellarium 0.20.4 verziószámú planetárium szoftverrel készült.

A 67P/Churyumov-Gerasimenko üstökös december elején már egy hónapja túl lesz a 2021.11.02-én bekövetkezett perihéliumán és éppen ezért a jelenlegi 9 magnitúdóról várhatóan majdnem 1 magnitúdót fog halványodni az üstökös. Ennek ellenére napnyugta után 3-4 órával (20-21 óra) megfigyelhető a Rák (Cancer) csillagképben lassan mozgó üstökös. Fotografikusan szép csóváját is meg lehet örökíteni, azonban ez vizuálisan inkább csak nagy távcsövekkel vehető ki.

67P/Churyumov-Gerasimenko,  Sebestyén Attila, 2021.11.10. 02:15-03:20, 203/1624 RC + ASI 174MM; Gain 300; 60×60 s.

A 67P/Churyumov-Gerasimenko égi útja 2021.12.01-31 között, kiemelve a 2012.12.15-i helyzete. A térkép az ingyenesen letölthető Stellarium 0.20.4 verziószámú planetárium szoftverrel készült.

Nem azért hagytuk utoljára a hónap legérdekesebb üstökösét, a C/2021 A1 (Leonard)-ot, hogy az előzőket mindenki elolvassa, hanem azért, mert megfigyelésére a hajnali időpont a legkedvezőbb. Sokan gondolják, hogy az üstökös fényessége el fogja érni a szabadszemes megfigyelhetőség határát (távcső nélkül is észrevehető), de mivel üstökösről beszélünk, korántsem biztos, de az ellenkezőjét is merészség lenne állítani.

A megfigyelésére sok híreszteléssel ellentétben a hónap első 10-12 napja a legmegfelelőbb. Az üstökös nagy sebességgel közeledik a 2022.01.03. napján a Naptól 0,62 CSE-re bekövetkező perihéliumához, így aktivitása jelentősen nőhet. A jelenlegi 7-8 magnitúdós fényessége a várakozások szerint akár 2-3 magnitúdót is nőhet.

December elején hajnalban lehet keresgélni, de ahogy egyre gyorsulva közelít a Naphoz egyre később kel. A felkereséséhez mellékelt ábrák abban az időpontban ábrázolják az üstökös helyzetét, amikor a navigációs szürkület fele (a Nap 9 fokkal a horizont alatt) bekövetkezik. A hajnali égen következik be egyik legszebbnek várt megközelítése, amikor december 3-án az M 3 (fényesség: 6,3 magnitúdó; átmérő: 18 ívperc) gömbhalmaz közepétől 6 ívpercre fog elhaladni, vagyis lényegében a gömbhalmaz előtt. Vizuálisan nagyon könnyű látvány lesz, de fotografikus megörökítése, az üstökös gyors mozgása miatt nagy kihívás lesz.

December 13-15 között együttállásban lesz a Nappal, így megfigyelése szinte lehetetlen, majd 16-tól átkerül az esti égre, de ahogy halad perihéliuma felé, úgy marad közel a naphoz, ráadásul még délkeleti irányba is mozog, így a navigációs szürkület közepének időpontjában nem lesz magasabban, mint 5-6 fok. Ez után viszont nagyon gyorsan lenyugszik. Ráadásul az esti időpontban fényének nagyon vastag légkörön kell áthaladnia, így a levegőnek nagyon tisztának kell lennie, hogy megpillanthassuk. Decemberben pedig elvétve akadnak nagyon tiszta légkörű napnyugták.

C/2021 A1 (Leonard), Majzik Lionel, 2021.11.16. 04:08-04:23, 508/3454 CDK20 + FLI ProLine 16803; 7×60 s.

A C/2021 A1 (Leonard) égi útja 2021.12.01-12 között, kiemelve a 2012.12.07-i helyzete. A térkép az ingyenesen letölthető Stellarium 0.20.4 verziószámú planetárium szoftverrel készült.

Ha napforduló, akkor szolárgráf-kihelyezés!

Nyári napforduló, téli napforduló – tanultunk róluk az iskolában. De valóban, hogyan térül-fordul égboltunkon a Nap? Megtudhatjuk, ha egész éven át fényképezzük égi helyzetét.
Az égbolt eseményei lassan történnek, a mai rohanó világban kinek van ideje estéről estére, avagy hajnalról hajnalra figyelni, hol nyugszik, hol kel a Nap, hogy pontosan megállapíthassa, mikor történik a legészakibb vagy a legdélibb napkelte/napnyugta? Szerencsére nincs is erre szükség, az emberiség alaposan kitapasztalta a Nap és az égitestek járását az elmúlt évezredek során.
Mégis érdekes látni, egyetlen felvételen pedig még szemléletes is, milyen hihetetlenül szélsőségesen „viselkedik” Napunk az égbolton, milyen széles utat jár be évről évre egünkön, napfordulótól napfordulóig. Ilyen felvételt rögzített kamerával érdemes készíteni, amely az égboltnak pontosan ugyanarra a részére néz,
A Nap éves égi útjának megörökítésére a legegyszerűbb módszert a lyukkamera biztosítja – a több hónapos, vagy akár féléves expozíció során keletkezett szolárgráfok gyönyörűen megmutatják a Nap útját, a derültebb, felhősebb időszakokat, és – igaz, elég homályosan – a tájat, az előtérben található épületeket, tornyokat, fákat is.
A hosszú expozícióhoz azonban „érzéketlen” detektor és „fényerőtlen” kamera szükséges. Előbbi célra megfelel a hagyományos fotópapír, utóbbira pedig egy henger, melynek belső palástjára illesztjük a fotópapírt, amely egy aprócska lyukon keresztül kap fényt – máris kész a lyukkamera! A kamera céljaira az egyszerű hengeres doboz vagy cső is megfelelő: fekete filmes doboz, vagy valamilyen nagyobb átmérőjű cső.

Bajmóczy György 2014-es szolárgráfja.

A lyukkamerát stabilan rögzítjük valamilyen oszlophoz, tereptárgyhoz, és a kiszemelt célpont felé irányítjuk. A kamera látómezeje óriási, mintegy 170 fok lesz, a vignettálás miatt a széleken elmosódottabb lesz a kép. Ügyeljünk arra, hogy két napforduló közötti időszakra helyezzük ki a kamerát, ha a hosszú az expozíció közben bekövetkezik a napforduló, akkor a napívek átfedik egymást.

Sokan készítenek féléves expozíciót napfordulótól napfordulóig, tehát az egyedüli feladatunk türelmesen várni, majd az expozíció végén kivenni a fotópapírt a kamerából, és beszkennelni. Kedvező esetben – ha nem ázott be a kamera, – az eredmény különös, szinte földöntúli látvány lesz a lefényképezett tájra kupolaszerűen ráboruló napívekkel.
A szolárgráfok készítése hazánkban is egyre népszerűbb, további információkat találhatunk a témáról a szolargraf.blogspot.com oldalon.

MCSE-tagtoborzó 2022!

A Magyar Csillagászati Egyesület 2021-ben ünnepli alapításának 75. évfordulóját. Ebből az alkalomból ismét tagtoborzót indítunk, az ország legnagyobb múltú, legnagyobb taglétszámú csillagászati szervezeteként várjuk tagjaink sorába az érdeklődőket. Minden korosztályból várjuk azokat, akik csillagászati közösségben szeretnék tudásukat bővíteni, megfigyeléseket végezni, és tagdíjukkal, önkéntes munkájukkal is támogatnák a csillagászat népszerűsítését, az amatőrcsillagászat művelését.

Tagjaink ingyenesen vehetnek részt a Polaris Csillagvizsgáló programjain, továbbá kedvezményesen látogathatják a Pannon Csillagdát és a Svábhegyi Csillagvizsgálót, 5%-os kedvezménnyel vásárolhatnak SkyWatcher gyártmányú távcsöveket és mechanikákat a Budapesti Távcső Centrumban. A 2022-es évre újonnan belépő tagtársaink 5000 Ft-os vásárlási utalványhoz jutnak a Makszutov.hu távcsőbolt jóvoltából, amely 100.000 Ft feletti vásárlás esetén használható fel.

További információk és jelentkezés itt!