Égi kalendárium: 2024. január

Új év, új (és régi) égi látnivalók! Az év első jelentős meteorraja, a Quadrantidák január 3/4 éjszakáján produkál csillaghullást, melynek látványát valamelyest zavarja majd az utolsó negyed felé járó Hold. Kora este még észlelhető a Szaturnusz, a Jupiter láthatósága továbbra is kiváló. Üstökösöket is ajánlunk az észlelők figyelmébe: a 12P/Pons-Brooks-t érdemes nyomon követni akár már kis távcsövekkel is.

A bolygók járása (január)

Merkúr: Napkelte előtt kereshető a délkeleti égen. Január 1-én másfél órával kel a Nap előtt. Láthatósága kissé javul, 12-én van legnagyobb nyugati kitérésben, 23,5°-ra a Naptól. Ekkor egy és háromnegyed órával kel a Nap előtt, most van az idei első jó hajnali láthatósága. Ezután láthatósága fokozatosan romlik. A hónap végén már csak háromnegyed órával kel a Nap előtt.
Vénusz: Napkelte előtt látható magasan a délkeleti égen ragyogó fehér fényű égitestként. Láthatósága továbbra is kiváló. A hónap elején még három, a végén két és háromnegyed órával kel a Nap előtt. Fényessége −4,0 magnitúdóról −3,9 magnitúdóra, átmérője 14,1”-ről 12,3”-re csökken, fázisa 0,78-ról 0,85-ra nő.
Mars: Előretartó mozgást végez a Sagittarius csillagképben. A Nap közelsége miatt nem figyelhető meg. Fényessége 1,4 magnitúdóról 1,3 magnitúdóra, látszó átmérője 3,9”-ről 4,0”-re nő.
Jupiter: Az Aries csillagképben végez egyre gyorsuló előretartó mozgást. Éjfél után nyugszik. Az éjszaka első felében látható mint feltűnő, sárgásfehér színű fényes égitest. Fényessége −2,5 magnitúdó, átmérője 42”.
Szaturnusz: Előretartó mozgást végez az Aquarius csillagképben. Este nyugszik, napnyugta után kereshető a délnyugati ég alján. Fényessége 1,0 magnitúdó, átmérője 16”.
Uránusz: Az éjszaka első felében figyelhető meg az Aries csillagképben, kora hajnalban nyugszik. Előbb hátráló, majd január 27-től előretartó mozgást végez. Átmérője 3,7”, fényessége 5,7 magnitúdó.
Neptunusz: Az esti órákban figyelhető meg, előretartó mozgást végez a Pisces csillagképben. Az éjszaka elején nyugszik. Átmérője 2,2”, fényessége 7,9 magnitúdó.

A Jupiter 2023. december 27-én Blahó Norbert felvételein. https://eszlelesek.mcse.hu/open.php?obsid=105596

A Z Ursae Minoris

Az RCB típusú Z Ursae Minoris felfedezése óta szinte soha nem volt nyugalomban, maximumai általában jóval rövidebbek, mint ahogy típusának más képviselőinél megszokhattuk. Mi több, a Z Ursae Minortist, 1934-es felfedezését követően évtizedekig feltételezett miraként, majd 1985-től mira típusú változásokat mutató széncsillagként tartották számon. Fényváltozását csekély érdeklődés övezte, mígnem 1992-ben fényessége hirtelen 6 magnitúdót zuhant, ami nyomban ráirányította a figyelmet. Szénben gazdag, hidrogénben szegény spektruma, valamint rapszodikus fényváltozásai révén egyértelművé vált valódi természete és besorolása. Mindezen „előélete” után tűnik meglepőnek a csillag két legutóbbi 2017 és 2019 között bő két évig, valamint 2020-tól a mai napig, tehát immár négy éve tartó, így eddigi leghosszabb észlelt maximum-időszaka.

Igencsak időszerű tehát, hogy az R Coronae Borealishoz hasonlóan bármely pillanatban meginduljon a Z UMi erőteljes, gyors halványodása, így jelenleg az egyik legizgalmasabb célpontja lehet mind a kistávcsöves, mind a nagyobb műszerekkel felszerelt változóészlelő amatőröknek. Újabb, előrejelezhetetlen elhalványodását úgy lehet „elcsípni”, ha két-három naponta ellenőrizzük a csillag fényességét. Sok sikert, jó észlelést!

Januári meteorrajok

Az év a Quadrantidákkal (010, QUA) kezdődik, maximuma január 4-én 9h UT előtt várható. Észlelésükre a hajnali órák a legalkalmasabbak, habár az utolsó negyedben lévő Hold bevilágítja az eget. Még néhány radiáns lesz aktív, azonban a Nap közelsége miatt csak rádiósan és radarral lehet észlelni őket. 2024. január 7-én 20:38 UT-kor Mihail Maszlov számításai szerint a 72P/Denning–Fujikawa-üstökös erősen megritkult csóvája várhatóan megközelíti a Földet. A radiánsa (RA=292°, D=–21,4°) csupán 8°-ra lesz a β Cap-tól. Mindezek ellenére tanulságos lehet a megfigyelése.

Quadrantida meteor Berkó Ernő 2008. január 5-i felvételén.

2015. január 10-én 02:50 UT-kor radar- és videómeteor észlelések mutatták a κ-Cancridák (793 KCA) kitörését. 2016-ban az IMO videós adatai ismételten megerősítették. (Sirko Molau, 2016). A japán SonotaCo videóhálózat eredméyei is azt mutatják, hogy a raj az elmúlt évtizedben, minden évben január 10-én rendszeresen jelentkezett. Jelek utalnak még arrais, hogy a KCA 2015. évi kitörése az ο-Leonidákkal (515 OLE) is kapcsolatba hozható. Mindkét raj szerepel az IAU MDC (Meteor Data Center) adatbázisában, így még több adat szükséges ezt tisztázni. A 2015. évihez hasonló kitörés 2024. január 24-én kb. 10h UT-re esik. Az Antihelion radiáns középpontja RA= 122°, D = +19°, ami nagyjából 20°-kal északkeletre esik a KCA radiánsától, A két raj tagjainak sebessége észrevehetően eltér egymástól, a KCA meteoroké V= 47 km/s, a ANT meteoroké V= 30 km/s.

Csóvás égi vándorok

Reméljük az év többi része kicsit majd máshogy alakul, mint a január. Ebben a hónapban ugyanis 38 olyan üstökös van a listánkon, melyeket fotografikusan egy 200/800-as tükrös távcsővel inkább több, mint kevesebb sikerrel kereshetünk fel és figyelhetünk meg. Ez a szám a korábbi időszakokhoz képest magas és reményekkel kecsegtet, azonban jelenleg csak kettő olyan kométa van közöttük, amit vizuálisan egy közepes (12-20 cm átmérőjű) távcsővel is sikerrel célba lehet venni. Hangsúlyozzuk a jelenleg szót, mert az üstökösök esetében soha nem lehet tudni melyik, mikor fog valami váratlant produkálni. Ha pedig részesei akarunk lenni a hirtelen változást elsők közt megfigyelőknek, akkor érdemes akár mind a 38 vándort nyomon követni. A tejes lista elérhető a rovatvezetőnél az ustokoseszleles@gmail.com e-mail címen, vagy csatlakozva a Facebook Üstökös (Üstökös | Facebook ) csoporthoz.

12P/Pons-Brooks

A 71,32 évente visszatérő 12P/Pons-Brooks a hónap elején még csak 2 CSE távolságban lesz a Naptól, de a hónap végére már 1,63 CSE távolságra megközelíti csillagunkat, miközben a Földhöz is egyre közelebb kerül. A két tényező hatására az előrejelzések szerint a január elején akár már kisebb (8-12 cm) átmérőjű távcsövekkel is megfigyelhető lesz a már 8,5 magnitúdós üstökös. De a hónap végére a várakozások szerint fényessége már elérheti akár a 7-7,35 magnitúdós értéket, így talán már binokulárokkal is érdemes lehet megpróbálni megfigyelni. Igaz ez főként akkor, ha a Naphoz közeledve kitöréseit folytatja.

Szerencsére és sajnos az üstökös egész hónapban a Hattyú (Cygnus) csillagképben fog tartózkodni. Szerencsére így mind este, mind hajnalban megfigyelhető lesz, de sajnos mindkét esetben a csillagászati sötétség alatt elég közel tartózkodik a horizonthoz. A hónap elején még a Hattyú nyugati oldalán fog tartózkodni és innen halad szinte nyíl egyenesen keleti irányba. Január végére már a Hattyú keleti oldalán lesz megtalálható.

Január 10-én halad el 14 ívpercre északra a B 145 (átlátszatlanság: 4; átmérő: 45 ívperc) jelű sötét köd mellett, majd egy nappal később 11-én hajnalban ugyancsak a Tejútban található LDN 866 (átlátszatlanság: 3; átmérő: 14,04 ívperc) sötét köd előtt halad el. Január 12-én este 19 órakor (UT) kerül legközelebb, 25 ívpercre az NGC 6888 (fényesség: 7,4 magnitúdó; átmérő: 18 x 13 ívperc) jelű emissziós ködhöz. Sajnos a legkisebb megközelítés idején éppen csak 13 fokkal lesz a horizont felett a két objektum. Ezen az éjszakán, de már hajnalban kicsit nagyobb horizont feletti magasságban újra meg lehet figyelni az üstököst a ködtől délkeleti irányban 29 ívperc távolságra. Ismét egy nappal később 14-én hajnalban az IC 4996 (fényesség: 7,3 magnitúdó; átmérő: 7 ívperc) jelű nyílthalmaztól 18 ívpercre lehet majd megpillantani az üstököst.

17-én az M 29 (fényesség: 12,6 magnitúdó; átmérő: 2,0 x 0,7 ívperc) jellegzetes alakú nyílthalmaztól egy hold átmérőre, azaz 30 ívpercre délre kell keresni az üstökös ködös foltját. Január hátralevő részén már nem kerül mélyég objektum közelébe, csak a Tejút csillagokkal teleszórt háttere előtt halad el.

 

A 12P/Pons-Brooks égi útja 2024.01.01-31. között, kiemelve a 2024.01.15-i helyzete. A térkép az ingyenesen letölthető Stellarium 0.20.4 verziószámú planetárium szoftverrel készült

2023.12.16. 18:56 (UT) 254/1016 Newton + Nikon D5100; ISO 3200; 20 x 60 s, Torma Csaba István

62P/Tsuchinshan

December 25-i napközelsége után távolodni fog központi égitestünktől, de egyre közelebb kerül a Földhöz, így várható januári kezdeti 8 magnitúdós fényessége nem sokat fog csökkenni a hónap során. Látszó mérete pedig várhatóan még nőni is fog egy kicsit. A hónap utolsó napjaiban lesz legközelebb a Földhöz, kevesebb, mint 0,5 CSE távolságra fog a mellettünk elhaladni a 6,18 év keringésidejű üstökös. Ennél közelebb a Földhöz majd csak 64 év múlva 2088-ban fog kerülni, amikor 0,41 CSE távolság lesz a két égitest távolsága. Viszonylagos fényessége ellenére akár kisebb távcsövekkel és eredményesen megfigyelhető, de javasoljuk inkább a közepes (12-25 cm) átmérőjű távcsöveket a megfigyeléshez, mivel az üstökös elég diffúz kinézetű. Fotózni azonban kisebb átmérőjű távcsövekkel is érdemes a zöldes színű kométát.

Felkeresésére januárban az éjszaka második fele lesz az alkalmasabb, mivel addigra emelkedik elég magasra az üstökös, hogy fénye ne a sűrű légrétegeken keresztül jusson el hozzánk. A hónap során az Oroszlán (Leo) keleti feléből indulva halad Szűz (Virgo) csillagkép leg északibb részének közepe felé.

Január 10-én hajnalban elhalad az NGC 3968 (fényesség: 11,8 magnitúdó; átmérő: 2,7 x 1,8 ívperc) galaxis magja előtt. Ezzel hálás témát és egyben kihívást is adhat az asztrofotósoknak. 18-án szintén a hajnali órákban 13 ívpercre északra halad el az NGC 4178 (fényesség: 11,4 magnitúdó; átmérő: 5,0 x 1,7 ívperc) SBcd típusú galaxistól. 25-én 2 ívpercre északra halad el az NGC 4390 (fényesség: 12,6 magnitúdó; átmérő: 1,6 x 1,2 ívperc) galaxis magjától nem sokkal azután, hogy a keleti horizont fölé emelkedik. A hónap utolsó napján, 31-én sem maradunk galaxissal történő együttállás nélkül, ugyanis fél órával éjfél után 1 ívpercre közelíti meg az IC 3468 (fényesség: 13,1 magnitúdó; átmérő: 1,2 x 1,1 ívperc) galaxist.

A 62P/Tsuchinshan égi útja 2024.01.01-31. között, kiemelve a 2024.01.15-i helyzete. A térkép az ingyenesen letölthető Stellarium 0.20.4 verziószámú planetárium szoftverrel készült

2023.12.15. 23:28 (UT) 200/800 Newton + ASI533 MM; Gain 100; 18 x 60 s, Dr. Elek Tamás

Aki pedig csak gyönyörködni akar a kométákról készült megfigyelésekben, annak érdemes felkeresni az MCSE Észlelésfeltöltő oldalát (https://eszlelesek.mcse.hu), ahol akár regisztráció nélkül is válogathat a szép és érdekes képek között.

 

 

 

Ajánljuk...