Távcsöves bemutató a Kecskeméti Arborétumban

Az Arborétumban kicsit meghökkentünk, mert csak néhány kósza érdeklődőkre számítottunk, erre vagy 50-en vártak türelmetlenül minket. Az érdeklődök fele gyerekkorú volt és több Kiskunos is elhozta a kis családját (Baranyi Zolira és Bornemisza Fecóra biztosan emlékszem).
Elkezdtük felállítani a távcsöveket, de ez egy kicsit furcsa élmény volt. Én még életemben nem találkoztam olyan helyzettel, hogy 30-40 ember álljon körül amikor a távcsövemet felállítom és 3 oldalról vakuzgatva fotózzanak, mint egy szupersztárt. Kicsit remegett is a kezem, de meglehetősem gyorsan sikerült a távcsövek felállítása és rögtön az első látható célpontra állítottuk ami még a világos, de sötétedő égbolton is látványos, a Szaturnusz bolygóra. Szép sorban mindenki megtekintette a távcsövekben az elvékonyodó gyűrűjű bolygót, de sajnos kevés egyéb szép és látványos célpontot tudtunk ezen kívül bemutatni, ugyanis kicsit szerencsétlen volt az időpontválasztás, mert éppen telihold környékén voltunk. Ez még nem lett volna baj, de az időjárás se fogadott kegyébe bennünket, ugyanis az egész napos derültség után éppen estére vékony szálas fátyolfelhők lepték el az égboltot. A holdfény plusz fátyolfelhő kombinációja csak egy fokkal jobb a teljes borultságnál, de annál kegyetlenebb, mert még kecsegtet is azzal a lehetőséggel, hogy mégiscsak látunk valamit az égbolton (5 db szabad szemes csillagot), de az erős háttérfényesség letöröl minden halvány objektumot az égről. A látogatók többsége (részben a gyerekek miatt is) nem sokkal sötétedés után eltávozott. Kisebb kihívás volt nekik a kivilágítatlan Arborétumban a kifelé vezető út megtalálása, hiszen a sötétben még a fűben levő ösvényeket se lehettet látni, így mentek a látógatók kifelé toronyiránt.
Néhány kettőscsillag beállítása után gyakorlatilag kifogytunk a bemutatandó látnivalókból, de azért nagyon jól elbeszélgettünk a még kitartó kicsiny "kömény" maggal, és este fél 12-kor, nem sokkal egy látványos Irídium felvillanás után inkább a pakolás mellett döntöttünk.
Elbúcsúzáskor kellemes, mondhatni édes meglepetés várt minket, az Arborétum házigazdája a távcsöves bemutatóért hála finom csokikkal és szép színes Arborétumos prospektusokkal ajándékozott meg minket, ami rendkívül jól esett a megfáradt bemutatóknak.
Minden negatív dolog ellenére nagyon jól éreztünk magunkat az Arborétumban. Jó lenne erre a különleges helyszínre és egy kedvezőbb holdfázisra újabb távcsöves bemutatót szervezni, mert nagyon jó hangulatú és élvezetes bemutatót lehetne ott tartani ha az időjárás is kegyeibe fogad bennünket.

Szöllősi Attila