A Csillagászat Napja a Polarisban
Világszerte széles körben ünneplik a Csillagászat Napját, mely az USA-beli Astronomical League ajánlása alapján 2012-ben április 28-ára esik. A Csillagászat Napja „mozgó ünnep”, mely a holdfázishoz igazodik, általában az első negyedhez legközelebbi szombatra esik. Ebben az évben első negyed április 29-ére esik, így a Csillagászat Napján, április 28-án még éppen nem félholdat, hanem annál egy napnyival keskenyebb "majdnem-félholdat" figyelhetünk meg.
A Polarisban déltől várjuk az érdeklődőket Nap-bemutatóval. Megtekinthetik a kiváló asztrofotós, Éder Iván kiállítását, és konzultálhatnak is a fotóssal. Este a Hold, a Vénusz, a Mars és a Szaturnusz lesznek távcsővégen.
A hónap egyéb látnivalóiról a Meteor csillagászati évkönyv 2012. évi kötetében olvashatunk.
Csillagászatnapi szórólapunk (kétoldalas nyomtatáshoz) letölthető innen.
Éder Iván asztrofotós kiállítása
A csillagos égbolt rengeteg látnivalót rejt. A Hold, bolygók és csillagok szabad szemes és távcsöves látványán kívül kimeríthetetlen terítéket jelentenek a különféle távoli halvány égitestek, melyek megpillantásához különösen tiszta és fényszennyezés-mentes égbolt szükséges. Tetten érni a születő csillagokat, vagy megfigyelni a már óriási galaxissá hízott csillagpopulációkat épp úgy különösen nagy élmény, mint ahogy egy csillag halálának elő-, vagy utófázisaiba bepillantást nyerni.
Számos olyan csillagkép van az égen, amely földrajzi okok miatt a Föld északi féltekéjéről – így Magyarországról – nagyon kedvezőtlenül, vagy egyáltalán nem is figyelhető meg. Ezek a csillagképek és azok rejtett csodái csak a déli féltekéről látszanak. A legnépszerűbbek ezek közül pl. a Dél Keresztje csillagkép; a Magellán-felhők; az Alfa Kentauri csillagrendszer, melynek tagja a Napunkhoz legközelebb eső csillag a Proxima Kentauri; az égbolt legfényesebb gömbhalmazai; és nem utolsó sorban saját galaxisunk, a Tejútrendszer központi vidéke is, mely rengeteg csodát rejt.
A namíbiai fotós expedíció helyszíne a Baktérítőhöz igen közeli Hakos farm volt, mely a rendkívül száraz Namib-sivatag és a Kalahári sivatag között fekszik 1800m magasságban – utóbbiak a híres Sivatagi Show c. film helyszínei. A száraz klíma, a kristálytiszta levegő és a rendkívül ritkán lakott, fényszennyezés-mentes terület igen kedvező a csillagászati megfigyelésekre.
A kollekció bemutatásának a célja, hogy az objektumokat érdekességükön kívül a látványos és szép oldalukról is megismertesse. A képek készítésénél elsődleges szempontok között szerepelt a fotográfiai szintű alkotások létrehozása, melyek szemet gyönyörködtetőek és szórakoztatóak is amellett, hogy az igazán izgalmas és hihetetlen valóságot ábrázolják. A képek színe és megjelenése minden esetben a valóságot tükrözi, ami természetesen némi szubjektivitást is takar, mivel az objektumokat halványságuk miatt saját szemünkkel teljes pompájukban sosem láthatjuk.
A képek készítése nem egyszerű feladat. Mivel rendkívül halvány jelenségekről van szó, megörökítésük hosszú expozíciót igényel, miközben a távcsövet nagyon pontosan a célon kell tartani annak érdekében, hogy ne mozduljon be a kompozíció. A képek elkészülte után némelyik halvány köd hosszadalmas számítógépes képfeldolgozással válik csak láthatóvá, mely művelet több órán keresztül, sok esetben napokig tart.
Éder Iván 1993 óta a csillagászat szerelmese, első csillagászati élményeit a kilencvenes években a bajai Tóth Kálmán utcai bemutató csillagvizsgálóban szerezte. 2000 óta foglalkozik csillagászati fényképezéssel, asztrofotózással. 2006-ig még filmre és diára fotózott, azóta pedig digitális fényképezőgépekkel fotózza az eget. Ehhez saját felszerelést, és saját készítésű távcsöveket használ.
Képei jól ismertek Európában és a tengerentúlon is épp úgy, mint a fejlettebb Távol Keleti országokban. Munkái rendszeresen megjelennek hazai és külföldi szaklapokban, magazinokban és könyvekben, illetve internetes oldalakon. Számos alkalommal választották alkotását a nap képének a NASA igen népszerű oldalán. Felkérésre gyakran tart előadásokat külföldön és itthon egyaránt, rendszeresen oktatási jelleggel is.
Munkáját a Magyar Csillagászati Egyesület 2009-ben elismerő oklevéllel díjazta.
Ajánlat: Éder Iván asztrofotós honlapja
