A hónap (mű)tárgya: a krétai papirusz
Nem vagyunk múzeum, nincs komoly gyűjteményünk, azonban vannak érdekes és nekünk kedves csillagászati-űrkutatási vonatkozású tárgyaink, amelyeket szívesen bemutatunk a hozzánk látogatóknak.
Nagyon vártuk az 1986-os évet: a Halley-üstökös visszatérésének évét. A leghíresebb kométának, az elsőként felismert periodikus üstökösnek – ismerjük el – szinte nagyobb a füstje, mint a lángja, 1986-ban éppenséggel alig volt füstje és a lángolás is takarékra volt állítva. Rendkívül kedvezőtlen volt ez a visszatérése, meg sem közelítette az 1910-es látványt (az utóbbi 2000 év legkedvezőtlenebb Halley-láthatósága jutott számunkra). Mégis felfokozott várakozás előzte meg érkezését, hiszen ezt a híres kométát mindenképpen látni kell! A közeledő üstököst már 1982-ben megörökítették a Palomar-hegyről. Az első hazai felvétel 1985 augusztusában készült a közeledő vándorról Piszkés-tetőről, szeptemberben a hazai amatőrök is “felfedezték”, hogy aztán 1986 májusáig ne is veszítsék szem elől.
A fokozatosan fényesedő üstököst januárban a kora esti égen még sikerült követni – miközben egyre hosszabb csóvát növesztett, a távcsöves észlelők őszinte örömére. Szabad szemmel azonban nem sikerült megpillantani. Március elejétől a hajnali égen tűnt fel ismét, azonban annyira alacsonyan, hogy Magyarországról reménytelen volt próbálkozni észlelésével. Tudtuk ezt jól, ezért többen is próbálkoztak üstökösészlelő expedíció szervezésével. Az Uránia Bemutató Csillagvizsgáló egy negyvenfős expedíciót szervezett Krétára, hogy márciusban megfigyeljék a Halley feltűnését a hajnali égen. Velünk tartott a Kecskeméti Planetárium által szervezett észlelőcsoport is, továbbá tévések, rádiósok. A 35 fokos déli szélességről már zavartalanul lehetett megfigyelni a csóvás égi vándort. Kréta jó választás volt, a tavaszi időszakban sok szép derült éjszakán észlelhettük a Halley-üstököst és jó néhány olyan égi látványosságot, amelyek Magyarországról elérhetetlenek.
Nem kellett csalódnunk, egy kellemes megjelenésű, nagyjából 3 magnitúdós szabadszemes üstököst észlelhettünk. A vállalkozásról a Magyar Televízió és a Kecskeméti TV is dokumentumfilmet készített.
A nyolcvanas évek közepén nagy dolog volt egy ilyen déli észlelőtúra, nem kevés munkájába került ez a szervezőknek: Szőke Balázsnak és Zombori Ottónak.
Az égi látnivalók mellett bőven akadtak földi látnivalók is, Kréta természeti adottságai és több ezer éves kultúrája ugyanolyan érdekesek voltak számunkra, mint az ottani égbolt csodái. Az expedíció résztvevői számára készítette Szász Mária építészmérnök a “krétai papirusztekercset”, amely a görög történelem, a görög kultúra évezredeit próbálta összefoglalni egy kb. 42×200 cm-es felületen, amelyet természetesen csak tekercsként lehetett kezelni. A hangsúly elsősorban az építészeti értékekre helyeződött, érthető módon. Ez a munka teljes egészében kézzel készült, csőtollal, pauszra, amelyről – az építész tervekhez hasonlóan – szalmiákos fénymásolatot kaphattak kézhez a résztvevők. Néhányan máig megőrizték ezt a relikviát, így például Újvárosy Antal is, az expedíció szakmai vezetője. Az ő példánya látható most a Polaris előterében. Részletdús szkennelet is készült róla, amely ezen a linken tekinthető meg.
