Az idei tavasszal nagy reményekkel vártuk a C/2019 Y4 (ATLAS)-üstökös érkezését. A legvérmesebb előrejelzések egyenesen negatív fényrendű csóvás égi vándorról szóltak, azonban a valóság – mint az üstökösök esetében oly gyakran – rácáfolt minderre. Egy üstökös nyomon követése azonban még akkor is érdekes feladat, ha nem produkál világraszóló dolgokat az...
Maradjunk otthon – mindenütt ezt az üzenetet olvassuk. Azok a szerencsések most, akik otthonról is tudnak megfigyeléseket végezni, van erkélyük, kilátásuk legalább az égbolt egy részére. Azok még inkább szerencsések, akik kertes házban laknak, netán olyan helyen, ahol nincsenek zavaró fények. Azok pedig a legszerencsésebbek, akik be tudnak húzódni saját...
Csillagnak nevezzük az olyan, saját fénnyel rendelkező, önnön gravitációjuk által összetartott asztrofizikai objektumokat – izzó gázgömböket –, amelyekben tartósan zajló atommagfúzió termel energiát. Ez utóbbi kitétel azért fontos, mert ez különbözteti meg a csillagokat a bolygóktól és a barna törpéktől. Na de akkor csillagok-e a fehér törpék? A fenti definíció értelmében nem azok, hanem inkább
Egy brazil amatőrcsillagász távcsöves videófelvételen rögzítette egy kis égitest becsapódását a Jupiterbe. Az eseményt más amatőrcsillagászok is észlelték függetlenül. A lelkes bolygóészlelő amatőrcsillagász, José Luis Pereira a dél-kelet brazíliai Sao Caetano do Sul (Sao Paulo állam) településen szeptember 13-ra virradóan előkészítette távcsövét, CCD kameráját és az azt vezérlő számítógépet a mostanában jól látható Jupiter bolygó
Az őszi égbolt egyik érdekes csillagvárosa a Pegazus csillagképben található NGC 7331, Tejútrendszerünk “távoli rokona”, spirálgalaxis 40 millió fényév távolságban. Sebestyén Attila, Csongrád Az NGC 7331 (Caldwell 30, UGC 12113) egy SA(s)b típusú spirálgalaxis a Pegazus (Pegasus) csillagképben, 39,8 millió fényév (12 Mpc) távolságban. William Herschel fedezte fel 1784-ben. Fényessége: 10,4 magnitúdó, látszó mérete 10,5
Camille Flammarion (1842-1925) Astronomie populaire című 1880-ban megjelent műve máig értékes darabja a csillagászati gyűjteményeknek. Magyar fordítása még ugyanabban az évben megjelent, Népszerű csillagászattan címmel. A fordító, Hoitsy Pál (1850-1927) utószava is érdekes olvasmány. Nagyobb része füstölgés: miközben Flammarion az eredeti kiadásban azt szorgalmazza, hogy minél több bemutató csillagvizsgáló (nyilvános csillagészlelő intézet) állíttassék fel, nálunk
Egyszerű fizikai modellel magyarázzák két földközeli kisbolygó különleges gyémánt (kockára hajazóan szögletes, egyesek szerint a vombatok ürülékére emlékeztető) formáját az OIST (Okinawa Institute of Science and Technology Graduate University) és a Rutgers University kutatói. Számításaikkal a szemcsék (mint például homok, vagy cukor) folyásának fizikáját szimulálják, az eredmények pedig a feltételezéseiket alátámasztva remekül visszaadják a két