• Vendégünk volt Mizser Attila, két éves a Neptunusz Amatőrcsillagász Kör
• Stratégiai partnerség a Kecskeméti Planetáriummal
• A Csillagászat Napja – Kiskőrösön
• A Magyar Csillagászati Egyesület éves rendes közgyűlése Budapesten
Az ország első planetáriumának Zeiss Medium ZPK-1 vetítőműszerét az 1950-es évek végén készítették az NDK-ban. 1961-ban a Budapesti Nemzetközi Vásár alkalmából került Budapestre. Egy ideiglenes sátorszerű ácsolatban volt pár hétig, de olyan nagy sikere volt, hogy az akkori vezetés (a Művelődési Minisztérium) nem engedte, hogy visszavigyék.
Még gyermekkoromban, leányfalui nyaralásaim alkalmával hallottam arról, hogy a Föld körül keringő mesterséges égitestek megfelelő körülmények esetén szabad szemmel is láthatók, illetve – ha emlékeim nem csalnak – valamelyik szép nyári estén magam is láttam az égen lassan cammogó űreszközök valamelyikét.
"Este van. Sötétedik, s az égen felragyognak a csillagok.
Feltűnnek a pompázatos bolygók, a szépséges ködök, galaxisok és fejünk felett
kirajzolódik a Tejút látványa" – kezdi a mesét a szülő gyermekének, 2030-ban.
Ha a gyerek esetleg kíváncsi lenne arra, hogy mik azok a csillagok, vagy mi
is az a Tejút, a szülő azt mondaná: "Amikor én voltam kisgyerek, akkor
még a falun derült estéken szoktam látni ezeket a csodálatos dolgokat. Ha jó
leszel, akkor egyszer elutazunk egy messzi helyre, ahol éjjel nem égnek a lámpák,
és akkor majd te is rájöhetsz arra, hogy éjjel nem a Hold az egyetlen égitest."
A történet 1957. október 4-én kezdődött. Ekkor bocsátották földkörüli pályára a Szputnyik-1 jelzésű mesterséges holdat, amelynek rádióadója által kibocsátott történelmi “bip-bip” jelzés volt az ember első üzente önmagának a fagyos és kietlen világűrből.
Június közepe felé telefonhívást kaptam az RTL Klub Fókusz című műsorától azzal a kérdéssel, hogy vállalnék-e egy interjút abban a témában, hogy miért nem készítenek horoszkópot a csillagászok.
A kérdés a címbeli csillag nevének kiejtése. Tudtommal a csillag neve arab
eredetű, Magyarországon mégis elterjedt a franciás ejtésmód ("Bételgőz"), amitől
én általában kiütést kapok.
A NASA nagyszabású programja a vörös bolygó kutatására április 7-én 11:02 EST-kor újabb lendületet vett, amikor a 2001 Mars Odyssey űrszonda az űrbe emelkedett a Delta II. űreszköz segítségével a floridai Cape Canaveral Űrközpontból. Körülbelül 53 perccel később, 11:55 EST-kor a NASA repülésirányítóinak sikerült az első rádiójelet fogniuk, amely jelezte, hogy az űrszonda fedélzetén minden rendben működik.
Vajon látható volt-e egy a Holdra történő kisbolygó-becsapódás szabad szemmel?
Középkori krónikáiban Canterbury érseke drámai eseménynek volt szemtanúja 1178.
június 18-ának estéjén: "Fényes volt a hold … és hirtelen a felső szarvánál
kettéhasadt. A hasadás közepétől tűzcsóva csapott ki, okádta … a tüzet, forró
hamut és a szikrákat… A Hold teste vonaglott, mint egy megsebzett kígyó.
A tavalyi évben útjára indított – és ez idáig a szabadszemes napfolt- és holdsarló megfigyeléseket feldolgozó – sorozatunk mostani részében egy egzotikus észlelési területtel, a szabad szemmel történő holdkráter-megfigyelésekkel foglalkozunk.
Gyönyörű, glóriához hasonlatos, színes fénygyűrű lehetséges jelenlétét mutatták ki a kutatók egy exobolygó légkörében. A fénygyűrű színes, koncentrikus fénykörökből álló légköri alakzat, ami csak különleges feltételek egyidejű teljesülésekor jöhet létre. Ezt a rendkívüli, ritkán látható gyűrűt a WASP-67b nevű, a Földtől 637 fényévnyi távolságban keringő, pokolian forró gázóriás atmoszférájában sikerült kimutatni az Európai Űrügynökség (European
A tejútrendszerbeli csillagok mozgásának pontos meghatározására szakosodott Gaia-űrtávcső nemrég talált egy különlegesen nagy csillagtömegű fekete lyukat, amely ráadásul Földünk közelében rejtőzik. A csillagtömegű fekete lyukak a legnagyobb kezdeti tömegű csillagok magjának összeomlásakor jönnek létre, így tehát nem összekeverendők a galaxisok középpontjában található, ezeknél jóval nagyobb szupernagy tömegű fekete lyukakkal. Utóbbi típusú fekete lyukak nagy tömegű
A HD 148937 jelű rendszer a Földtől körülbelül 3800 fényévnyire található, a Szögmérő (Norma) csillagkép irányában. Két, a Napnál sokkal nagyobb tömegű csillagból áll, és egy gyönyörű köd, azaz gáz- és porfelhő veszi körül. „Nagy tömegű kettőscsillagot körülvevő köd ritkaságszámba megy, és igazából olyan érzést keltett bennünk, hogy valami különleges dolognak kellett történnie ebben a
Kutatók egy csoportja különleges részecskét azonosított egy ősi meteorit belsejében, amely nagy valószínűséggel egy közeli csillag halálakor bekövetkező szupernóva-robbanásából származik. A meteoritok belsejébe zárt aprócska porrészecskék felfedik a kutatók előtt egy csillag életének, halálának és az utána keletkező új csillag(ok) születésének folyamatát, ami szinte felöleli a kozmosz 13,8 milliárd éves történelmét. A kőzetdarabkák vizsgálatával bepillantást
Régóta terveztem már „a tűz és jég országát”, Izlandot megnézni. Sok gyönyörű képet láttam kék vizű vízesésekkel, zöld mohával ellepett fekete vulkáni sziklákkal, jégdarabokról a fekete fövenyen, a szilaj, érintetlen felföldi részekről – fotósként a táj engem is megbabonázott. Martin Ferenc, Izland Rég vágytam újra látni a sarki fényt is. Aki már látta, tudja: a