Miért oly’ zöld a Meteor? | MCSE
  • Kiadványaink

  • Fórum

  • Médiatár

  • RSS Csillagászat.Hu

    • Forrongó cefeida, ahogy a Kepler látta 2016. szeptember 28, szerda
      Négy évnyi folyamatos megfigyelés még a legapróbb részleteket is megmutatja a változócsillagokról: magyar csillagászok elsőként mutatták ki konvektív cellák jelenlétét egy pulzáló óriáscsillagban.  A cefeida csillagok óriási fény- és méretváltozáson mennek keresztül, néhány napos vagy hetes periódussal. Annyira fényesek, hogy
      Plachy Emese
    • Folyékony óceán rejtőzhet a Pluto jeges felszíne alatt 2016. szeptember 26, hétfő
      A Pluto hatalmas kráterét létrehozó becsapódás modellezésével egy kutatócsoport új becslést adott a törpebolygó jeges felszíne alatt feltételezett folyékony óceán vizének vastagságára. Már tavaly, a NASA New Horizons űrszondájának Pluto melletti elrepülésekor, az első visszaküldött adatok alapján felmerült, hogy a
      Kovács József
    • Félárnyékos holdfogyatkozás 2016. szeptember 25, vasárnap
      2016. szeptember 16-án félárnyékos holdfogyatkozásnak lehettek szemtanúi azok, akik a holdkelte utáni órákban figyelték égi kísérőnket. A Hold bolygónk félárnyékán haladt keresztül, ezért a fényességcsökkenés egy teljes fogyatkozáséhoz képest kevésbé volt feltűnő, de a holdperem elsötétedése így is érdekes látványt
      Magyar Csillagászati Egyesület
    • Mennyire lehet változatlan egy változócsillag? 2016. szeptember 21, szerda
      Magyar kutatók egy vörös törpecsillag megfigyelései alapján arra jutottak, hogy a stabil mágneses tér még nem tesz unalmassá egy égitestet, sőt. A gyorsan forgó, mágnesesen aktív csillagok hálás célpontok csillagászati szempontból: igen aktívak és a hideg foltokkal borított felszín szerkezete
      Vida Krisztián
    • Minden korábbinál részletesebb felvételek egy üstökös széteséséről 2016. szeptember 20, kedd
      A Hubble-űrtávcső napokban közzétett felvételei minden korábbinál részletesebb betekintést nyújtanak egy szétesett üstökösmag életébe, ahol a töredékek mozgása egyenként is nyomon követhető. Az üstökösök magja valójában egy parányi, törékeny, jeges-poros kis égitest, amely a Nap körül kering. A legújabb kutatások szerint
      Tóth Imre-Sárneczky Krisztián
    • A leggyorsabb csillag 2016. szeptember 18, vasárnap
      Száz évvel ezelőtt fedezte fel Edward Emerson Barnard amerikai csillagász a legnagyobb sajátmozgású csillagot az Ophiuchus csillagképben. A Nyílcsillag már néhány év alatt is jelentősen megváltoztatja égi helyzetét. Kocsis Antal, Balatonfűzfő A nagy sajátmozgású csillagokat két szempont miatt érdemes vizsgálni.
      Magyar Csillagászati Egyesület
    • A Pluto festi vörösre a legnagyobb holdját 2016. szeptember 16, péntek
      Egy évvel a New Horizons átrepülése után a kutatók rájöttek, hogy miért vörös a Pluto legnagyobb holdjának, a Charonnak a sarki régiója az űreszköz történelmi jelentőségű felvételein. A NASA New Horizons űrszondája majdnem egy évtizednyi utazás után 2015 július közepén
      Kovács József
    • 31 tonnás vasmeteoritot találtak Argentínában 2016. szeptember 14, szerda
      Nagytömegű, mondhatni XXXL méretű vasmeteoritot fedezett fel Carlos Ariel Cerrutti és Mario Ariel Vesconi, a chacói Csillagászati Társaság két tagja. A szeptember elején talált 30,9 tonnás példányt szisztematikus keresés eredményeként, vélhetően speciális mélykeresős fémdetektor segítségével fedezték fel kb. 5 m
      Kereszty Zsolt
    • Csillagászati szakkörök indulnak a Polaris Csillagvizsgálóban 2016. szeptember 13, kedd
      Szeptember folyamán négy különböző szakkört indít az óbudai Polaris Csillagvizsgáló - minden korosztály számára. bővebben →
      Magyar Csillagászati Egyesület
    • A kilencedik bolygó keresése közben nagyon távoli új objektumokat találtak 2016. szeptember 12, hétfő
      A Naprendszer feltételezett kilencedik bolygójának keresése közben amerikai csillagászok nagy földi távcsövekkel különleges égitesteket fedeztek fel. A Naprendszer feltételezett kilencedik bolygójának keresése közben amerikai csillagászok 4 és 6,5 méteres nagy földi teleszkópokkal több, nagyon távoli objektumot találtak, amelyek a Nap
      Tóth Imre

Miért oly’ zöld a Meteor?

A Meteor 2009/7-8. számának címlapján a Carina-köd látható, mely a megszokottól eltérően most a zöld különböző árnyalataiban pompázik.
 
A Carina-köd körülbelül 7500 fényévre található tőlünk, a déli Carina (Hajógerinc) csillagképben figyelhető meg. Mérete mintegy 100 fényév, azaz  négyszer akkora, mint az Orion-köd, s annál sokkal fényesebb is. Aktív csillagkeletkezési terület, a csillaghalmazokat körülölelő fénylő ködöt hideg por sötét sávjai szabdalják részekre. A köd fényléséért a benne található forró csillagok felelősek, melyek erős ultraibolya sugárzással gerjesztik a hidrogént fénylésre. A kibocsátási színkép legerősebb vonala a 656 nm-es H-alfa vonal, és éppen ennek köszönhető a Carina-köd jellegzetes vörös színe a legtöbb fotón. Címlapképünk ezzel szemben a vizuális látványt próbálja visszaadni a B, V és R szűrős képekből összeállított színes felvétellel, amely így figyelembe veszi, hogy a kékeszöld sugárzásra szemünk sokkal érzékenyebb, mint a mélyvörös H-alfa emisszióra.

A kompozit képet Kiss László és Derekas Aliz készítette a Siding Spring-i Obszervatórium 1 m-es távcsövével (képfeldolgozás: Sárneczky Krisztián és Kiss László). Az ábrázolt terület 26×13 ívperc. Lapszámunk végén hosszabb cikket olvashatunk Kiss László tollából, Hét év Ausztráliában címmel.

 

A déli mélyeges látnivalók közül a Magellán-felhőket mutatja be Szabó Gábor a mélyég-rovatban, mely kereken 3 oldal terjedelemben nyújt hasznos olvasnivalót a téma iránt érdeklődők számára.

Ugyancsak a szokottnál jóval vaskosabb Hírrovatunk – vigyázat, a rovat nem csak a Hírportál anyagából válogat, hanem sok más egyéb forrásból is!

Távcsöves rovatunkban egyebek mellett olvashatunk egy nosztalgia-cikket Kolláth Zoltántól: az Ezermesterben jó négy évtizede közölt távcsőépítési cikksorozattal kapcsolatban osztja meg gondolatainkat. Fűrész Gábor a hetvenes évek óriástávcsöveiről írt cikket: az általa oly jól ismert MMT-t és a zelencsuki 6 m-es szovjet óriást ismerteti  sorozatában.

Fűrész Gábor digitális asztrofotós rovatában most is izgalmas cikkel jelentkezik, a szegény ember adaptív optikájáról ír.

Ízelítő a képmellékletből: a Bálna-galaxis Cserna Antal felvételén

Bőven olvashatunk a Csillagászat Éve programjairól – természetesen csak néhányról, hiszen annyi minden történik az Év és és a 400. évforduló kapcsán. Interjút Görgei Zoltán távcsöves bemutatóval és népzenésszel, sok-sok holdészleléssel is találkozhatunk, és ne feledkezzünk meg Kocsis Antal témába vágó "vezércikkéről" (Észleljük a Hold déli pólusvidékét!). 

A Meteort az MCSE tagjai (akik rendezik tagdíjukat 2009-re) illetményként kapják, lapunk számai megvásárolhatók a Polaris Csillagvizsgálóban és a Szakkönyváruházban (VI. Nagymező u. 43.). Eggyel több ok belépni az MCSE-be!