A Csillagászat Napja – Solton
A borult ég miatt csak foltokban lehetett tiszta égboltot látni, de azért reménykedtünk abban, hogy estére megkönyörül rajtunk az időjárás és sikerül távcsöves bemutatót is tartani. Az “Asztrobiológia: kutatás élet után a Földön és a világűrben” címet viselő előadás háromnegyed 6-kor kezdődött, Balaton László bevezetőjével. A kétperces monológ során megismerhettük előadóinkat, Simon Tamást és Sik Andrást. Tamás az Origo internetes híroldal Tudomány rovatának főszerkesztője, valamint a Csillagászat című tankönyv szerzőjeként vívott ki nagy elismerést a hazai tudományos életben. Sik András az Eötvös Lóránd Tudományegyetem geográfus hallgatója. Számos közös publikációjuk ismert, pl. a Természet Világában is jelent már meg cikkük, valamint tudományos konferenciákon bizonyították, hogy a kérdéskör nagy ismerői. Az előadás az ún. exobolygók, tehát a Naprendszeren kívüli bolygórendszerek kutatásának bemutatásával kezdődött. Sik András ismertette a legújabb tudományos eredményeket, így megtudhattuk azt is, hogy már 80 felett van a naprendszerünkön kívül ismert bolygók száma. Az élet kialakulásának fizikai feltételeit mutatta be ezután az előadó, így szóba került a szükséges bolygótávolság a központi csillagtól, valamint az égitest légköri, felszíni adottságainak megléte. Számos szép, nagy teljesítményű távcsövek által készített felvételt láttunk képződő és már kialakult bolygórendszerekről. Simon Tamás az élet kialakulásának biológiai feltételeivel folytatta. Szóba kerültek az ún. extremofilek. Ezek olyan élőlények, amelyek extrém körülmények között (igen magas, nagyon hideg vagy savas, sós környezetben) érzik jól magukat. Ezek kutatása segíthet annak megértésében, hogy a Marson, a Jupiter Europa nevű holdján vagy más égitesten hogyan élhetnek ilyen élőlények, amennyiben léteznek. A makro léptékű világból így a mikroszkópikus környezetbe invitált minket az előadó. Sok érdekes felvételt láthattunk olyan mikroorganizmusokról, amelyek nagy valószínűséggel nem a Földön kerültek az Antarktiszon talált meteorokba. Felvetődött egy érdekes kérdés, az ún. pánspermia elmélete, amely szerint lehetséges, hogy a földi élet üstökös- vagy meteorit becsapódás segítségével más naprendszerbeli bolygóról – például a Marsról – származik, esetleg a két populáció az évmilliók során kombinálódott. Az elmélet nagyon izgalmas kérdéseket vet fel, főleg amennyiben a közeljövő Mars-kutatásai igazolják azt a vörös bolygó esetében. A másfél órásra nyúlt előadás után a Kiskun Csoport távcsöves bemutatóra invitálta a jelenlévőket. A vonuló felhőzet azonban mindössze a Jupiter és a Hold bemutatását engedte számunkra. A pozitív visszajelzések azonban megerősítettek bennünket abban, hogy Solton is szükség van a természettudományos ismeretterjesztésre. A mostoha időjárás okozta csalódás ellenére kellemes emlékekkel tértünk haza este 8 óra után. Köszönjük a solti Vécsey Károly Művelődési Ház, a fülöpszállási CIN Számítástechnika és Szoftverház (www.cin.hu), a kiskőrösi Vénszer Bt., a Kecskeméti Planetárium támogatását, a Kiskun Csoport jelenlévő tagjainak pedig a segítséget, hogy ez a rendezvény létrejöhetett!
