A Polaris Csillagvizsgáló kamerája
A Polaris kamerájának búcsúzó életképe, a Nap képét közvetítő távcsőről. A két kisképre kattintva a spanyolországi csapat és a dorogi gimnázium kamerájának felvétele érhető el.
A Polaris kamerájának búcsúzó életképe, a Nap képét közvetítő távcsőről. A két kisképre kattintva a spanyolországi csapat és a dorogi gimnázium kamerájának felvétele érhető el.
A GW Cep fázisgörbéje 2007. ápr. 14-én és 15-én készült mérések alapján. $AAVSOFLAG A méréseket 28cm-es Schmidt-Cassegrain műszerrel, és ST-7E CCD-kamerával készítettük. A használt expozíciók 30s időtartamúak voltak, 2×2-es binning alkalmazásával, szűrő nélkül. A felvételeket az IRAF programcsomag használatával mértük ki. {mosimage} Az egyik, kiméréshez használt felvétel A csillag adatai:...
A Polaris Csillagvizsgálóban három csillagászati szakkör működik a különböző tudású és korú érdeklődők számára. A gyermekszakkört a 8-12 éves korosztálynak, az ifjúsági szakkört a 14-19 éveseknek. A felnőtt szakkör minden olyan korosztályba tartozó érdeklődőt gyűjt, akik kifejezetten a csillagászati megfigyelések gyakorlatával és a műszerek használatával akarnak közelebbről megismerkedni. A szakköri foglalkozásokon való részvétel feltétele az MCSE-tagság. Szakköreink munkájába folyamatosan be lehet kapcsolódni.
We present our first photometric study of an exoplanet, the XO-1b, during
June 16-25, 2006. The 11-th magnitude star XO-1 is located in Corona
Borealis,
at RA = 16h 02m 11s, Dec = +28° 10′
11″ and
is very similar to our Sun.
The exoplanet system was discovered in early 2005 during
a wide-field survey by McCullough, and four amateur observers contributed
to the
confirmation that the observed light curve has a shape that is
caracteristic to a
planet transition. The exoplanet XO-1b has an orbit that causes it to
transit in
front of the star every 3.941534 days and is about the size of Jupiter.
The predicted duration of a central transit is 185.48809 minutes.
A Meteor és az MCSE csillagászati hírportálja is foglalkozott az X0-1b jelű,
fedési jelenséget is produkáló exobolygóval. A Polaris fotometriai csapata sikeresen
észlelte a június 16/17-i éjszakától kezdve előrejelzett fedési sorozat több tagjait is.
A Polaris Csillagvizsgálóban ez év május 20-án, (szombaton) Asztrofotós Találkozó kerül megrendezésre.
Találkozónkon igyekszünk a témát alaposan körbejárni, azaz mind a nagyományos filmes, mind pedig a
legkülönfélébb digitális technikák alkalmazásáról is szót ejtünk.
Az Amerikai Változócsillag Észlelők Egyesülete (AAVSO) és a Curry Alapítvány jóvoltából egy ST7 CCD-kamerát és tartozékait is használhatjuk — rendszeres fotometriai mérésekért cserébe.
A 2003. augusztusi nagy közelség után idén október végén ismét közelünkbe került a Mars bolygó. Az eseményhez kapcsolódóan a Magyar Csillagászati Egyesület távcsöves bemutatót, előadásokat tart Óbudán, a Polaris Csillagvizsgálóban.
Ez a kamera egyenesen Spanyolországból, a fogyatkozás gyűrűs szakaszából közvetített képeket. Az itt látható felvétel a gyűrűs fázisról készült. A két kisebb képre kattintva a Polaris Csillagvizsgáló és a dorogi gimnázium kamerájának képe érhető el.
A 2005. október 3-án ismét napfogyatkozásban gyönyörködhetünk majd.
Ez a napfogyatkozás ún. gyűrűs fogyatkozás, azaz a jelenség
sehonnan sem látható teljes napfogyatkozásként, így nem hasonlítható
az 1999-es élményéhez. A jelenséghez kapcsolódóan a Polaris Csillagvizsgálóban
ismét rendkívüli távcsöves bemutatót szervezünk az érdeklődőknek.
A Chandra röntgenobszervatórium munkatársai új time-lapse videókat tettek közzé, amelyek által betekintést nyerhetünk a Rák-köd és a Cassiopeia A szupernóva-maradvány elmúlt több mint 20 évébe. A Chandra és a Hubble-űrtávcső csapata 2002-ben már közzétett egy rövid, de annál izgalmasabb time-lapse videót a híres szupernóva-maradványról, a Rák-ködről. Íme itt a várva várt folytatás! Hiába telt el
Május 10/11-e éjszakáját nehezen feledjük. Mindazok, akik kinn voltak az ég alatt, láthatták a csodálatos sarki fényt, amely hazánkból ritka vendég, még délebbről azonban még ritkábban látható. Bánfalvy Zoltán, Zaragoza, Spanyolország Az előrejelzést látva biztos voltam benne, hogy ez a sarki fény még innen Spanyolországból, az északi szélesség 41. fokáról is látszani fog. Az előrejelzés
Számos égi esemény képes nagy energiájú, ún. gammakitöréseket (GRB-ket, az angol gamma-ray burst kezdőbetűiből) produkálni. Ezek a legfényesebb jelenségek az univerzumban, eredetük pedig sokszor fejtörést okoz a kutatóknak. A rövid gammakitörések legtöbbször csillagmaradványok (pl. kettős neutroncsillagok) összeolvadásakor jönnek létre. 2023 novemberében Sandro Mereghetti (INAF) és munkatársai azonosították a GRB 231115A jelű gammavillanást, amelynek eredete azonban
A gammakitörések a Világegyetem legrejtélyesebb jelenségei közé tartoznak. Ezeket a gammasugárzás-felvillanásokat a hosszúságuk alapján két típusra szokták osztani: a hosszú kitörések több mint 2 másodpercig tartanak, míg a rövid kitörések 2 másodpercnél rövidebb ideig. Vajon a GRB 191019A gammakitörés egy nagy tömegű, haldokló csillag átlagos, hosszú kitörése, összeütköző égitestek rendellenesen hosszú robbanása vagy valami egészen
Ezekben a napokban egy óriási kiterjedésű, nagyon aktív napfoltcsoport tartja lázban a csillagászat iránt érdeklődőket. Ennek a csoportnak köszönhetjük a kiemelkedő sarkifény-aktivitást is. Vessünk rá egy pillantást – nagy felbontásban. Francsics László, Budapest Az AR3664 jelű napfoltcsoport UV-ban UV szűrős kép, így az összes eddiginél nagyobb a felbontása. (Talán minden amatőr napfotóénál is)Az eredményt a