Múzeumok Éjszakája 2012
A 2012-es Múzeumok Éjszakáján is az ország több pontján várjuk az érdeklődőket távcsöves programmal. |
A 2012-es Múzeumok Éjszakáján is az ország több pontján várjuk az érdeklődőket távcsöves programmal. |
A Nap volt egyik főszereplője a június 6-i Vénusz-átvonulásnak, és a Nap lesz A főszereplője a június 23-i találkozónak, melyet a Nap észlelőinek figyelmébe ajánljuk. |
Lista a hazai bemutatóhelyekről, ahol a június 6-i Vénusz-átvonulás távcsővel követhető, és az érdeklődők szakszerű felvilágosítást is kaphatnak a jelenségről. |
Ezúton szeretnénk meghívni minden kedves érdeklődőt a tizenkettedik alkalommal megrendezésre kerülő Kiskun–Neptunusz Csillagászati Észlelőtáborba, amely Jászszentlászlón, a Kézművesek Tanyáján lesz. A tábor időpontja: 2012. július 13.-20. |
A Polaris Csillagvizsgálóban indított Észlelőkör jelenleg futó sorozatának befejezéseképpen különleges, Nap-bemutatással egybekötött összejövetelen szeretnénk segítséget nyújtani a találkozó után mindössze 11 nappal bekövetkező Vénusz-átvonulás megfigyeléséhez. |
Távcsövünk már van, megismerkedtünk sok-sok égi csodával, esetleg le is rajzoltuk egyiket-másikat. Mit tegyünk, ha a lehető legpontosabban szeretnénk rögzíteni a látványt? Fotózzuk az égi objektumokat! |
A június 6-i Vénusz-átvonulásra való felkészülésként előadás-sorozat indul a Polarisban, melynek témája bolygótestvérünk, a Vénusz. Várjuk a hónap folyamán készült észleléseket, élménybeszámolókat is. |
Április 14-én, szombaton tartottuk idei tisztújító közgyűlésünket a Klebelsberg Kultúrkúriában. |
A Csillagászat Napján az ország számos pontján várjuk az érdeklődőket járdacsillagászattal és igazi bolygókavalkáddal. Célpont: a Vénusz, a Jupiter, a Mars, a Szaturnusz és természetesen a Hold. |
Május 5-én ismét találkozót szervezünk a Hold-észlelők számára a Polaris Csillagvizsgálóban. |
A James Webb-űrtávcső (JWST) munkájának kezdetén három, erősen vörös objektumot fedeztek fel gravitációs lencsehatás segítségével. A vörös kvazárok az Abell 2744 galaxishalmaz irányában láthatók. A kvazárok további spektroszkópiai elemzésével Lukas J. Furtak (Physics Department, Ben-Gurion University of the Negev, Be’er-Sheva, Israel) és társszerzői (köztük Bogdán Ákos, a Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics munkatársa) kiderítették, hogy a
A Chandra röntgenobszervatórium munkatársai új time-lapse videókat tettek közzé, amelyek által betekintést nyerhetünk a Rák-köd és a Cassiopeia A szupernóva-maradvány elmúlt több mint 20 évébe. A Chandra és a Hubble-űrtávcső csapata 2002-ben már közzétett egy rövid, de annál izgalmasabb time-lapse videót a híres szupernóva-maradványról, a Rák-ködről. Íme itt a várva várt folytatás! Hiába telt el
Május 10/11-e éjszakáját nehezen feledjük. Mindazok, akik kinn voltak az ég alatt, láthatták a csodálatos sarki fényt, amely hazánkból ritka vendég, még délebbről azonban még ritkábban látható. Bánfalvy Zoltán, Zaragoza, Spanyolország Az előrejelzést látva biztos voltam benne, hogy ez a sarki fény még innen Spanyolországból, az északi szélesség 41. fokáról is látszani fog. Az előrejelzés
Számos égi esemény képes nagy energiájú, ún. gammakitöréseket (GRB-ket, az angol gamma-ray burst kezdőbetűiből) produkálni. Ezek a legfényesebb jelenségek az univerzumban, eredetük pedig sokszor fejtörést okoz a kutatóknak. A rövid gammakitörések legtöbbször csillagmaradványok (pl. kettős neutroncsillagok) összeolvadásakor jönnek létre. 2023 novemberében Sandro Mereghetti (INAF) és munkatársai azonosították a GRB 231115A jelű gammavillanást, amelynek eredete azonban
A gammakitörések a Világegyetem legrejtélyesebb jelenségei közé tartoznak. Ezeket a gammasugárzás-felvillanásokat a hosszúságuk alapján két típusra szokták osztani: a hosszú kitörések több mint 2 másodpercig tartanak, míg a rövid kitörések 2 másodpercnél rövidebb ideig. Vajon a GRB 191019A gammakitörés egy nagy tömegű, haldokló csillag átlagos, hosszú kitörése, összeütköző égitestek rendellenesen hosszú robbanása vagy valami egészen