Közhasznúsági beszámoló 2011
A Magyar Csillagászati Egyesület 2011 évre szóló közhasznúsági jelentése. Rendezvények, kiadványok, találkozók, tehetséggondozás: a 2011-es év. |
A Magyar Csillagászati Egyesület 2011 évre szóló közhasznúsági jelentése. Rendezvények, kiadványok, találkozók, tehetséggondozás: a 2011-es év. |
Idén 50 éves az Európai Déli Obszervatórium, mely a világ egyik legjelentősebb kutatóhelye. Hol tart ma Európa a csillagászatban? Mit tanulhatunk mi Európától és mit tanulhat Európa tőlünk? Ezekre a kérdésekre próbál meg választ adni a Polaris Csillagvizsgáló előadás-sorozata. |
Ezer kilométert kell utazni, ha a mi egri Speculánkhoz hasonló XVIII. századi csillagvizsgálót szeretnénk felkeresni Padovában vagy Bolognában. Most különösen érdemes ellátogatni Egerbe, hiszen napórásaink a Speculában találkoznak szeptember 22-én! |
36 évfolyam, 369 lapszám, 17667 oldal – digitális formában is elérhetőek a Meteor folyóirat 1971-2006-os évfolyamai. |
Többéves munka árán hatalmas áttörést sikerült elérni a fényszennyezés elleni harcban. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletbe fényszennyezéssel kapcsolatos szabályok kerültek be. |
Az elmúlt esztendő nyomán a miskolci Androméda Csillagvizsgáló Egyesület szervezésében újra megrendezzük csillagásztalálkozónkat, Miskolc mellett Szentléleken, a Turista Parkban: a II. Szentléleki Észlelő Hétvégét. |
Az V. Kulin György Országos Csillagászati Vetélkedő 2011 decemberében indult. A vetélkedő általános iskolások számára szervezett döntőjének Tata városa adott otthont. |
Megjelent a Meteor 2012/7-8. száma. 136 oldal hasznos és érdekes csillagászati olvasnivaló a csillagászat legújabb híreitől kezdve a Vénusz-átvonuláson át egészen a titokzatos Lábnyom-ködig, és még azon is túl! |
Amatőrcsillagászat? Magyar Csillagászati Egyesület! Várjuk tagjaink soraiba mindazokat, akiket érdekelnek a csillagvilág titkai, és szeretnének igazi csillagász-közösséghez tartozni. |
A 2012-es Múzeumok Éjszakája az Alföldön ismét a Szent Iván éjhez igazodik. A múlt héthez hasonlóan, ismét több ponton várják az érdeklődőket távcsöves programmal. |
Az Univerzum fiatal korát vizsgáló James Webb-űrtávcső infravörös kamerái egy különös galaxisra bukkantak, amelyben a csillagközi gáz túlragyogja a csillagok fényességét. A galaxis a GS-NDG-9422 (9422) nevet viseli, és az egymilliárd éves Univerzumban keletkezett. Vizsgálatával a kutatóknak talán sikerült megtalálniuk a galaxisfejlődés történetének hiányzó láncszemét, amely megmutatja, hogy pontosan mi is történt az első csillagok
Nagy a várakozás a nehezen kimondható nevű C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS)-üstökös kapcsán. Jelenleg a déli féltekén észlelők számára kedvezőbb a hajnali láthatósága, és minél délebbi helyről észlel valaki, annál eredményesebben tudja megörökíteni. Például Teneriféről. Farkasréti György, Tenerife A C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS)-üstökös megfigyelésére a Teide Obszervatórium melletti szervizutat választottam 2340 m magasságban, Tenerifén. Szeptember 28-án hajnalban a
Egy nagy galaxis központjában lévő szupernagy tömegű fekete lyuk két plazmanyalábja messze túlnyúlik magán a galaxison – talán még a körülötte lévő kozmikus hálóra is hatással van. A jetek körülbelül 23 millió fényév hosszúak, vagyis majdnem tízszer akkorák, mint a Tejútrendszer és az Andromeda-galaxis közötti távolság. A rekorder rendszernek a csillagászok a Porphyrion nevet adták
A kínai Chang’e-5 holdszonda által a Földre hozott talaj- és kőzetminták elemzéséből kiderült, hogy a Holdon a dinoszauruszok korában is még volt aktív vulkáni működés, vagyis a holdi vulkáni tevékenység nem ért véget milliárd évekkel ezelőtt, mint ahogy azt eddig gondoltuk. A Chang’e-5 kínai holdszonda küldetésének célja az volt, hogy mintát hozzon a Hold felénk
Jelenleg nem teljesen ismert, hogy a Holdon pontosan mennyi és milyen erőforrás található, azonban napjainkban igen népszerű témának számít a Hold vízkészletének kutatása. Vajon a Hold déli pólusán található vízjég megfelel arra a célra, hogy oxigénné és hidrogénné alakítva megteremtse az oda utazó űrhajósok életszükségleteit, és rakétájuk hajtóanyagát? A NASA Artemis programjának is kiemelt kérdése