Kitörésben a C/2012 X1 (LINEAR)-üstökös!
A C/2012 X1 (LINEAR) az együttállása után a várt 14 magnitúdó helyett 8-9 magnitúdós, kitörésben lévő üstökösként tűnt fel a hajnali égen.
A C/2012 X1 (LINEAR) az együttállása után a várt 14 magnitúdó helyett 8-9 magnitúdós, kitörésben lévő üstökösként tűnt fel a hajnali égen.
A SOHO napkutató szonda 17 éves történetének egyik legfényesebb napsúroló üstökösét észlelték október 9-én és 10-én, de még ez sem volt elég ahhoz, hogy az égitest túlélje napunk tüzes poklát.
Egy alig 21 magnitúdós, átmeneti keringési idejű üstököst azonosítottak a PanSTARRS program október 5-ei felvételein, melyet később szeptember 13-ai felvételeken is megtaláltak.
Egy igazán jelentéktelen üstököst fedezett fel szeptember 28-án a Catalina Sky Survey, a 19 magnitúdós égitest már halványodik.
Egy fényességében jelentéktelen, megjelenésében viszont annál különlegesebb üstököst fedezett fel egymástól függetlenül korunk két legnagyobb "üstökösgyára".
A hét éve felfedezett P/2006 XG16 (Spacewatch)-üstökös első visszatérését észlelték szeptember 14-én a nagyobbik Spacewatch-távcsővel.
A szűk egy hónapja felfedezett üstökös már 2-3 magnitúdóval fényesebb az előrejelzettnél, ráadásul a friss pályaelemek is arra utalnak, hogy gyorsan fog fényesedni.
A friss, immáron elegendően pontosnak tekinthető pályaelemek alapján a C/2013 R1 (Lovejoy)-üstökös a Napot és a Földet is jobban meg fogja közelíteni, mint azt az első számítások sugallták, de a változás nem jelentős.
Terry Lovejoy ausztrál üstökösvadász negyedik kométáját fedezte fel szeptember 7-én. A most még 13 magnitúdó körüli égitest akár szabad szemes üstökössé is fejlődhet, szép párost alkotva az ISON-nal.
Augusztus 15-én két újabb üstököst fedezetek fel a PANSTARRS, a jövevényeket mindössze 5 fok, a felfedező felvételeket pedig alig 5 perc választotta el egymástól…
Gyönyörű, glóriához hasonlatos, színes fénygyűrű lehetséges jelenlétét mutatták ki a kutatók egy exobolygó légkörében. A fénygyűrű színes, koncentrikus fénykörökből álló légköri alakzat, ami csak különleges feltételek egyidejű teljesülésekor jöhet létre. Ezt a rendkívüli, ritkán látható gyűrűt a WASP-67b nevű, a Földtől 637 fényévnyi távolságban keringő, pokolian forró gázóriás atmoszférájában sikerült kimutatni az Európai Űrügynökség (European
A tejútrendszerbeli csillagok mozgásának pontos meghatározására szakosodott Gaia-űrtávcső nemrég talált egy különlegesen nagy csillagtömegű fekete lyukat, amely ráadásul Földünk közelében rejtőzik. A csillagtömegű fekete lyukak a legnagyobb kezdeti tömegű csillagok magjának összeomlásakor jönnek létre, így tehát nem összekeverendők a galaxisok középpontjában található, ezeknél jóval nagyobb szupernagy tömegű fekete lyukakkal. Utóbbi típusú fekete lyukak nagy tömegű
A HD 148937 jelű rendszer a Földtől körülbelül 3800 fényévnyire található, a Szögmérő (Norma) csillagkép irányában. Két, a Napnál sokkal nagyobb tömegű csillagból áll, és egy gyönyörű köd, azaz gáz- és porfelhő veszi körül. „Nagy tömegű kettőscsillagot körülvevő köd ritkaságszámba megy, és igazából olyan érzést keltett bennünk, hogy valami különleges dolognak kellett történnie ebben a
Kutatók egy csoportja különleges részecskét azonosított egy ősi meteorit belsejében, amely nagy valószínűséggel egy közeli csillag halálakor bekövetkező szupernóva-robbanásából származik. A meteoritok belsejébe zárt aprócska porrészecskék felfedik a kutatók előtt egy csillag életének, halálának és az utána keletkező új csillag(ok) születésének folyamatát, ami szinte felöleli a kozmosz 13,8 milliárd éves történelmét. A kőzetdarabkák vizsgálatával bepillantást
Régóta terveztem már „a tűz és jég országát”, Izlandot megnézni. Sok gyönyörű képet láttam kék vizű vízesésekkel, zöld mohával ellepett fekete vulkáni sziklákkal, jégdarabokról a fekete fövenyen, a szilaj, érintetlen felföldi részekről – fotósként a táj engem is megbabonázott. Martin Ferenc, Izland Rég vágytam újra látni a sarki fényt is. Aki már látta, tudja: a