A hónap észlelése: a Keleti-tenger
Az első negyed táján járó Hold észlelésére a tavaszi hónapok a legalkalmasabbak. Az utolsó negyed és az azt követő holdfázis megfigyelésére pedig az őszi hajnalok a legalkalmasabbak – ezt minden gyakorló amatőrcsillagász tudja.
A hajnalonta magasan járó Hold és a kedvező libráció együttesen eredményezte, hogy Csabai István ilyen szépen meg tudta örökíteni a Mare Orientalét, vagyis a Keleti-tengert a Hold peremén. Persze éppen csak “belelátunk” a hatalmas, becsapódásos eredetű medencébe, hiszen az óriási alakzat nagyobb része a Hold túlsó oldalán látható. Mi ebből valóban csak ízelítőt kapunk. A Mare Orientalét a maga vad szépségében csak a hatvanas években ismerhettük meg, az amerikai Lunar Orbiter programnak köszönhetően. A Hold mesterséges holdjai térképezték fel először kísérőnket valóban nagy részletességgel, hogy előkészítsék az Apollo-expedíciókat és a holdraszállást.
Hogy mikor járnak ismét űrhajósok valóban holdközelben, netán a Hold felszínén, arra vannak tervek, de hogy erre mikor kerül valóban sor, még a jövő zenéje, ne igyunk előre a medve bőrére, továbbá, ahogy az amatőrcsillagászok mondogatják: nyugtával dicsérd a holdkeltét.
Észlelő neve: Csabai István
Észlelés helye: 5051 Zagyvarékas Sinke Gábor út 8
Észlelés időpontja: 2020-09-16 04:08:00
Objektum neve: Mare Orientale
Műszer típusa: SC
Műszer átmérő (mm): 355
Műszer fókusz (mm): 3910
Eredő fókusz (mm): 3910
Szűrő: Astronomik Pro Planet 642 BP
Nyugodtság: 3
Átlátszóság: 4
Hőmérséklet: 17
Leírás: Különleges ritkán látható területet mutatott magából a 2,6%-os hajnali fogyó Hold sarlója. A déli 6,1 és a nyugati 4,5 libráció hatására éléről lehetett látni a több gyűrűs óriási Mare Orientale medencét. A fotó napkeltekor már teljesen világos égen készült a 15-fok magasan lévő 32 órás holdsarlóról. A felső képpel kiegészítettem a Lunar Orbiter fotójával, hogy szemléletesebb legyen mit is látunk.
További Hold-észlelések: https://eszlelesek.mcse.hu/browse.php?cat=H
